A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő, majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”), szépírói munkásságának szentelve életét. Pályáját folyamatos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jellemezte, prózaírói életműve ennek fényében három korszakra osztható. Az 1890-es években írt népies hangvételűnovellái és elbeszélései hozták meg számára a kortársak elismerését (Az én falum, 1898), de az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908), illetve a magyar lélektani regény korai darabjainak szerzőjét tiszteli személyében (Szunyoghy miatyánkja, 1913; Ida regénye, 1920). Bár költői és drámaírói munkássága kevésbé bizonyult maradandónak, szintén jelentős. Az 1900-as években a szórakoztató célú népszínművek kliséin túllépve lélekábrázoló jellegű népies történeteket dramatizált színpadra (A bor, 1901).
…a Vihar hadművelet a horvátországi háború utolsó nagy szárazföldi ütközete volt?
…a budapesti Ernst Múzeum 1912 és 2013 között működött?
…a pécsi egyetemi tanárok által − professzionális célokra − fejlesztett ZH-80 mikroszámítógépből 1980 és 1984 között tucatnyi példány készült?
…az első világháború elején a Brazíliához tartozó Trindade szigeténél lezajlott tengeri ütközetben két óceánjáróból átalakított segédcirkáló (a brit Carmania, illetve a német Cap Trafalgar) ütközött meg egymással, emiatt az összecsapásra mint az „óceánjárók csatájára” is emlékeznek?
100 éve, 1926-ban New Yorkban a Warner Brothers bemutatta a hanglemezes 'Vitaphone'-t, az egyik első jól működő vetítőrendszert, amelyen már többé-kevésbé szinkronban szólalt meg a hang a képpel, s elindította az első Vitaphone filmet, a Don Juan-t.
65 éve, 1961-ben startolt a bajkonuri űrrepülőtérről a második szovjet emberes űrrepülés a Vosztok–2 (oroszul: Восток-2 – Kelet) űrhajóval, German Tyitovval a fedélzetén, aki egy teljes napig keringett a világűrben, és augusztus 7-én olyan emberként tért vissza a Földre, mint akinek először sikerült átlépni a 24 órás űrrepülési időtartamot és aki így a világűrben töltött idő világrekordját több mint egy napnyi időtartamra tolta ki.
85 éve, 1941-ben született Simonffy András kétszeres József Attila-díjas magyar író. (†1995).
Minden szerkesztésed ezen licenc elfogadását és alkalmazását jelenti, mellyel hozzájárulsz, hogy a művet bárki módosíthatja, azt bármilyen célra felhasználhatja.
A Wikipédia tartalmának újrafelhasználásakor (átdolgozás esetén is) meg kell adnod, hogy a műre a fenti licenc vonatkozik, továbbá meg kell nevezned a forrásul szolgáló szócikket; internetes közzététel esetén a forrásműre mutató linket kell elhelyezned honlapodon.
A képek felhasználási feltételeit külön kell ellenőrizned.