Csernyivci
| Csernyivci (Чернівці) | |||
 | |||
| Az Olha Kobiljanszka utca, a város régi főutcája | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Csernyivci terület | ||
| Járás | Csernyivci járás | ||
| Község | Chernivtsi urban hromada (2020–) | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1408 | ||
| Polgármester | Olekszij Pavlovics Kaszpruk | ||
| Irányítószám | 58000–58033 | ||
| Körzethívószám | +380 372 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 265 471 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 5 032,34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 113 m | ||
| Terület | 52,753 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 17′ 27″, k. h. 25° 56′ 04″48.290833°N 25.934444°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 27″, k. h. 25° 56′ 04″48.290833°N 25.934444°E | |||
| Csernyivci weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csernyivci témájú médiaállományokat. | |||
Csernyivci (tört. Csernovic, ukránul: Чернівці, lengyelül: Czerniowce, németül: Czernowitz vagy Tschernowitz, románul: Cernăuți, oroszul: Черновцы, Csernovci) város Ukrajna délnyugati részén, a Csernyivci terület székhelye. A város a Prut folyó partján, Bukovina északi részén fekszik. A város lakossága 2011. augusztus 1-jei állapot szerint 253 762 fő.[2]
Nevének etimológiája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A városnév jelentése tulajdonképpen a „Чернь (Cserny, Feketevár) várához tartozó emberek, e vár szolgálónépe”. Чернь erődítménye a mai várossal átellenben, a Prut bal partján állott. A magyar nyelvben egyes források szerint a középkorban élt egy Csarnóca névváltozat is. Később a német megfelelő (Czernowitz) alapján magyarul is a Csernovic változat terjedt el. A szovjet időkben és a rendszerváltás előtti Magyarországon a város orosz neve (Csernovci) számított hivatalosnak.[3]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csernyivci helyén – habár a környék jóval korábban is lakott volt – Éleseszű Jaroszláv (Jaroszlav Oszmomiszl) galíciai uralkodó építtetett egy faerődítményt a 12. században, melynek Csern vagy Csernij (fekete) volt a neve. Innen a település elnevezése is, melyről az első írásos emlék 1408-ra datálódik.
A Moldvai Fejedelemség részeként az Oszmán Birodalom vazallusaként, a korábban virágzó kereskedőváros jelentősége folyamatosan csökkent, mivel háborús ütközőponttá vált, az átvonuló seregek rendre kirabolták. Így megsínylette a tatárok, lengyelek, törökök hada mellett Bohdan Hmelnickij ukrán hetman seregeit, és az oroszokét is. Az 1768–74-es orosz–török háború következtében az előbbihez kerül rövid időre, azt követően 1775 és 1918 között Ausztria, majd az Osztrák–Magyar Monarchia része. Ekkortól a Csernovicot körülölelő terület Bukovina néven kezdett ismertté válni, ekkor még Galícia részeként. 1849-től a város rangja emelkedik és az önálló Bukovinai Hercegség elnevezésű tartomány székhelyévé vált. 1875-ben alapította meg Ferenc József a máig fennálló tudományegyetemet, amely ekkor még német nyelvű volt külön román és ukrán nyelvi tanszékekkel. Az ekkor lassan német–zsidó többségűvé váló város adott helyet az első jiddis nyelvi konferenciának 1908-ban.
1918 után a város Bukovina teljes területével együtt a Román Királyság része lett Cernăuți néven.
1940-ben Bukovina északi területeit a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján – Besszarábiával együtt – Romániától a Szovjetunióhoz csatolták. 1941 júliusában a várost megszállták a román csapatok, így újból Románia része lett.
A város és Bukovina mintegy 50 000-es zsidó lakosságának többségét deportálták, de a város akkori román polgármesterének – Traian Popovici-nak – segítségével több mint 20 000-en megmenekültek. 1944 márciusában foglalta vissza a Vörös Hadsereg és csatolta az Ukrán SZSZK-hoz.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosok száma | 242 300 | 266 550 | 264 333 | 265 682 | 265 471 |
| 2005 | 2015 | 2017 | 2018 | 2021 |
Etnikumok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Csernyivci zsidó lakossága[4] | ||||
|---|---|---|---|---|
| Év | Teljes lakosság (Hozzávetőleges) | Zsidó lakosság | Százalék | |
| 1857 | 22.000 | 4.678 | 21,6% | |
| 1869 | 34.000 | 9.552 | 28,2% | |
| 1880 | 46.000 | 14.449 | 31,7% | |
| 1890 | 54.000 | 17.359 | 32,0% | |
| 1900 | 68.000 | 21.587 | 31,9% | |
| 1910 | 87.000 | 28.613 | 32,8% | |
| Csernyivci (Város) | Csernyivci (Periféria) | |||
|---|---|---|---|---|
| Év | Románok | Ukránok | Románok | Ukránok |
| 1860 | 9.177 | 4.133 | 20.068 | 6.645 |
| 1870 | 5.999 | 5.831 | 28.315 | 35.011 |
| 1880 | 6.431 | 8.232 | 8.887 | 23.051 |
| 1890 | 7.624 | 10.385 | 11.433 | 34.067 |
| 1900 | 9.400 | 13.030 | 13.252 | 25.476 |
| 1910 | 13.440 | 15.254 | 18.060 | 22.351 |
A népesség nyelvi összetétele
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város korábbi kerületeinek lakosságának etnikai-nyelvi összetétele (anyanyelv a 2001. évi népszámlálás szerint).[5]
| Ukrán | Orosz | Román | Moldvai | Lengyel | Belarusz | |
| Chernivtsi | 79.20 | 15.27 | 3.26 | 1.08 | 0.12 | 0.09 |
| Sadhora | 93.43 | 4.04 | 0.38 | 0.51 | 0.13 | 0.08 |
| Pershotravnevy | 77.45 | 16.22 | 3.53 | 1.43 | 0.12 | 0.09 |
| Shevchenko | 77.19 | 17.08 | 3.70 | 1.02 | 0.12 | 0.09 |
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Művészeti múzeum – Egykor a Bukoviniai Takarékpénztár épülete volt. A homlokzatán látható Zsolnay csempekép Darilek Henrik (1868–1963) iparművész és Nikelszky Géza munkája, 1901-ben készült. A szecessziós stílusú épület építésze az Otto Wagner-tanítvány Hubert Gessner első munkája volt.
- Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak székhelye 1864–1882 között épült Josef Hlávka tervei alapján. 2011 óta a világörökség része.[6]
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született a 20. század egyik legnagyobb német nyelven író költője, Paul Celan (1920–1970)
- Itt született Jelisztratov Szergej magyar gyerekszínész, színész, lemezlovas, snowboard- és wakeboardversenyző és -oktató (1958–)
- Itt született Mila Kunis hollywoodi színésznő (1983–)
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
|
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal. "Чисельність наявного населення України на 1 січня 2021 року" (PDF). Number of Present Population of Ukraine, as of January 1, 2021 (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal.
- ↑ "A Csernyivci Területi Statisztikai Hivatal népességi adatai (2011. augusztus 1-jei állapot szerint)". 2010. január 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 25.
- ↑ Kiss Lajos 162. o.
- ↑ Ergebnisse der Volkszählungen der K. K. Statistischen Central-Kommission u.a., in: Anson Rabinbach: The Migration of Galician Jews to Vienna. Austrian History Yearbook, Volume XI, Berghahn Books/Rice University Press, Houston 1975, S. 46/47 (Table III)
- ↑ "Database of census in 2001". 2013. október 6. dátummal az eredetiből archiválva.
- ↑ Residence of Bukovinian and Dalmatian Metropolitans. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. április 19.)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kiss Noémi: Rongyos ékszerdoboz. Utazások Keleten. Csernovic, Bukovina, Lemberg. Magvető Kiadó, 2009.
- Noémi Kiss: Schäbiges Schmuckkästchen, Reisen in den Osten Europas, Europa Verlag, Berlin, 2015. Übersetzt von Eva Zador.
- www.kissnoemi.hu
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos (1980). Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. ISBN 963 05 2277 2.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó)
