Nocebo
Ellenőrzött
A nocebo fogalmát olyan jelenségekre használják, ahol a placebo hatása károsító.[1]
A szó eredete a latin nocere ige jövő ideje: „ártani fogok",[2] tehát nem az angol „no" és a „placebo" kifejezések összevonásából alakult ki.[3] A hippokratészi eskü eredeti szövegében is olvasható a latin „noceo" (én ártok) ige, mely a placebóval való rokonsága miatt később alakult „nocebo"-vá.[4]
A nocebo jelenség ellentétes irányú placebo: „ha a hit meggyógyíthat, akkor beteggé is tehet”. Carole Butler és Andrew Steptoe 1986-os kísérletében asztmás betegek attól függően eltérően reagáltak egy placebót tartalmazó aeroszolos kezelésre, hogy az a betegtájékoztatón hörgőtágítóként vagy hörgőszűkítőként volt feltüntetve.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Túry Ferenc. "Pszichoszomatikus zavarok áttekintése - Placebohatás". Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet. 2009. május 21. dátummal az eredeti (.ppt) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. április 13..
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó) - ↑ Picard, 1989
- 1 2 Komsa Ildikó: A placebo hatás szerepe a gyógyításban (Egészségfejlesztés szöveggyűjtemény, 2006/07. tanév egészségpszichológiai tételek)
- ↑ Cziboly Á. - Bárdos Gy.: A placebo fogalma, története, alkalmazása, valamint számos magyarázó elméletének áttekintése (Magyar Pszichológiai Szemle, 2003. 58. évf. 3. sz. p.381-416)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mérő László: A hit gyógyító ereje (Magyar Narancs, 2008. augusztus 14.)
- Cziboly Á. - Bárdos Gy.: A lélek szerepe a táplálékallergiás reakciókban: táplálékaverzió, placébó és nocebo (Új Diéta, 2004/4. p.12-15)
