Savanhidridek
A savanhidridek olyan szerves vegyületek, amelyekben két acilcsoport kapcsolódik ugyanahhoz az oxigénatomhoz.[1] A savanhidridek két fajtája különböztethető meg az oxigénatomhoz kapcsolódó acilcsoportok alapján: az egyszerű savanhidridekben a két acilcsoport azonos, míg a vegyes savanhidridekben különbözőek.[1] A savanhidridek fajtái aszerint is csoportokra oszthatók, hogy szerves vagy szervetlen savakra vezethető-e vissza molekulájuk. Ennek függvényében a karbonsavakat rendre a karbonsav-anhidridekhez, vagy a szervetlen savanhidridekhez lehet sorolni.
A fenti IUPAC definíción kívül a savanhidridekre másféle meghatározás is létezik. E szerint a savanhidridek olyan vegyületek, melyekből víz hatására sav keletkezik. Ennek értelmében olyan vegyületek (pl. szén-dioxid) is savanhidridnek számíthatnak, amelyeknek nincs oxigénhez kapcsolódó két acilcsoportjuk.[2]
Tulajdonságok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A savanhidridek erélyes acilezőszerek.[3]
Karbonsav-anhidridek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A karbonsav-anhidridek −C(=O)−O−C(=O)− funkciós csoportot tartalmaznak. Előállításuk történhet többféle módon is, leggyakrabban az alábbiak szerint:
Szervetlen savanhidridek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szervetlen savanhidrid olyan savas oxidra utal, amely vízzel reagálva szervetlen oxosavat képez (vagyis olyan szervetlen savat, amelynek savcsoportja oxigént tartalmaz), vagy bázissal reagálva szervetlen sót alkot. Szervetlen anhidridekből a foszforsav-anhidridek széles körben ismertek.
Felhasználásuk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A savanhidrideket laboratóriumi, és ipari környezetben is alkalmazzák acilezőszerként. Felhasználják festékek, ragasztók, gyanták gyártásához, illetve a gyógyszeriparban is használatos.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "IUPAC Gold Book – acid anhydrides". goldbook.iupac.org.
- ↑ Daintith, John (2008). Dictionary of Chemistry (6th edition ed.). Oxford University Press. 7. o. ISBN 978-0-19-920463-2.
{{cite book}}:|edition=has extra text (súgó) - 1 2 Novák Lajos, Nyitrai József (2005). Szerves kémia (2. kiadás ed.). Műegyetemi Kiadó. 346. o. ISBN 963 420 555 0.
- ↑ Antus Sándor, Mátyus Péter (2010). Szerves kémia II. Nemzeti Tankönyvkiadó. 263. o. ISBN 9789631957143.
- ↑ Novák Lajos, Nyitrai József (2005). Szerves kémia (2. kiadás ed.). Műegyetemi Kiadó. 345. o. ISBN 963 420 555 0.
- ↑ Náray-Szabó, Gábor (2016). Kémia. Akadémiai Kiadó. 131. o. ISBN 978 963 05 9817 0. ISSN 2732-0650.
- ↑ Náray-Szabó, Gábor (2016). Kémia. Akadémiai Kiadó. 126. o. ISBN 978 963 05 9817 0. ISSN 2732-0650.
- ↑ Novák Lajos, Nyitrai József (2005). Szerves kémia (2. kiadás ed.). Műegyetemi Kiadó. 309. o. ISBN 963 420 555 0.
