Cerkno
| Cerkno | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Község | Cerkno |
| Rang | város |
| Polgármester | Miran Ciglič |
| Irányítószám | 5282 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1425 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 38,3 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 331,9 m m |
| Terület | 131,6 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 07′ 40″, k. h. 13° 59′ 15″46.127778°N 13.987500°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 40″, k. h. 13° 59′ 15″46.127778°N 13.987500°E | |
 | |
| Cerkno község elhelyezkedése | |
| Cerkno weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cerkno témájú médiaállományokat. | |
Cerkno (IPA: [ˈʦeːrknɔ], olaszul: Circhina IPA: [ˈʧirkina], németül: Kirchheim IPA: [ˈkɪʁçhaem]) kisváros és község neve Szlovénia Goriška statisztikai régiójában. A város a Cerknói dombok térségében fekszik.
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Történelmileg a Cerknói dombok térsége Tolmin megyéhez tartozott. A 16. században a térség Habsburg uralom alá került. Az első világháború után Olaszországhoz csatolták, és a Júliai tartományhoz tartozott. 1943 szeptemberében, az olasz kapituláció után, a térséget jugoszláv partizánok szabadították fel, és a partizán ellenállás egyik fő pontjává vált. 1945-ben a jugoszláv hadsereg fennhatósága alá került, és a Párizsi békeszerződések alapján 1947-ben Jugoszláviához csatolták.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Laufarija karneválról ismert, mely tavasszal történik és a résztvevők maszkokat viselnek.[2] Továbbá itt található Franja Partizánkórháza, a második világháború partizánharcainak egy turisztikai attrakciója. A teli időszakban Szlovénia egyik komoly síközpontja működik határában, a 18 kilométeres pályarendszer a 2010-es években többször elnyerte az ország legjobb síterepe címet.
A városi templom Szent Annának lett szentelve és a Koperi egyházmegye alá van rendelve. A második templom Szent Bertalannak van szentelve.[3]
Nevezetes emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A községben több nevezetes szlovén született: Goriziai főegyházmegye érseke, Frančišek Borgia Sedej (1854–1931); France Bevk író (1890–1970); Rafael Podobnik fényképész; Milica Kacin-Wohinz és Boris Mlakar történészek, valamint Marjan Podobnik és Janez Podobnik politikusok.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno". Statistical Office of the Republic of Slovenia. Hozzáférés: 2021. április 28..
- ↑ Laufarija Társaság honlapja
- ↑ "Koper püspökség alá tartozó templomok" (PDF). 2009. március 6. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2009. március 6..
