Cieszyn

	Cieszyn
	A piactér
; Cieszyn címere	; Cieszyn zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Sziléziai
Járás	Cieszyn
Irányítószám	43-400
Körzethívószám	(+48) 33
Rendszám	SCI
Testvérvárosok	Lista Luzern; Rozsnyó; Český Těšín; Genk; Puck; Teuva; Balcsik;
	Népesség
Teljes népesség	33 958 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség	1 183,62 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	249-378,5 m m
Terület	28,61 km² km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 45′, k. h. 18° 38′49.750000°N 18.633333°EKoordináták: é. sz. 49° 45′, k. h. 18° 38′49.750000°N 18.633333°E
	Cieszyn weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Cieszyn témájú médiaállományokat.

Cieszyn (csehül Těšín; németül: Teschen; latinul Tessin, régi magyar neve Tessény) dél-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a cieszyni járásban. A város az Olza folyó (mely egyben államhatár Lengyelország és Csehország között) jobb partján fekszik. Az egykori egységes város balparti része Český Těšín, ma Csehországhoz tartozik.

A város története a 9. századig nyúlik vissza és a golensica szláv törzs földvárához kapcsolódik. A város 1220 körül keletkezett. A 13. század végétől a cieszyni fejedelemség központja lett, mely formálisan 1918-ig állt fenn, uralkodói pedig először a Piast, majd a Habsburg dinasztia tagjai voltak. A város kettéosztása 1920 júliusában következett be az Osztrák–Magyar Monarchia romjain megalakuló Lengyelország és Csehszlovákia két évig tartó vitája után.

Műemlékek

A lengyel oldalon található az egykori egységes város legtöbb műemléke elsősorban az Óvárosban (Stare Miasto) és a várhegyen.

Várhegyen többek között Szent Miklós 9. századi román rotundája, gótikus vártorony a 14. századból ("Piast torony"), 19. századbeli Habsburg-palota, a piast-kori vár maradványai.
Mária Magdolna (korábban dominikánus) plébániatemplom, a 13-14. század fordulójáról, a 18. században egy tűzvész után újjáépítve barokk stílusban.
Szent György templom a 14-15. század fordulójáról.
Szentháromság templom – késő reneszánsz, a 16-17. század fordulójáról neogótikus toronnyal.
Irgalmasrendi kolostor a Szűz Mária mennybemenetele templommal. Épült 1697-1714-ig, átépítve 1788-ban.
Jézus templom. Építésének kezdete 1710-ben, 1750-ben épült a tornya, Lengyelország legnagyobb evangélikus temploma.
A ferencesek Szent Kereszt temploma, eredetileg a 17. században épült hercegi kápolna, melyet a 18. században a város átépített barokk stílusban. Mellette ferences rendház.
Piactér (Rynek): lakóházak, városháza, szálloda "A barna szarvashoz", szökőkút Szent Flórián szobrával.
Óváros több tucat műemlék épülettel.
A Cieszyni Szilézia Múzeuma – Lengyelország legrégibb múzeuma igen gazdag gyűjteménnyel, többek között Peter Parler műhelyéből származó gótikus "cieszyni madonnával" 1375 körül. A múzeum mellett lapidárium.
A nemesi udvarház a 14-19. századból.

Jegyzetek

1 2 3 4 5 6 "www.cieszyn.pl/urzad-miejski/pages/330,miasta-partnerskie".
↑ "bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/012414403011-0924158?var-id=1639616&format=jsonapi". Hozzáférés: 2022. október 6..

További információk

Hivatalos honlap
A Cieszyni Szilézia Múzeuma (Muzeum Śląska Cieszyńskiego)
Turistainformációk

Földrajzportál
Lengyelország-portál

[bc2db6aa223b281130172b7c2305da2e811f0cea-1] 1 2 3 4 5 6 "www.cieszyn.pl/urzad-miejski/pages/330,miasta-partnerskie".

[98ba656c49375496576011b2344582639d26db7b-2] "bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/012414403011-0924158?var-id=1639616&format=jsonapi". Hozzáférés: 2022. október 6..

[1]

[2]