Euroliga
| Euroliga | |
| Címvédő |  Fenerbahçe SK(2 győzelem) |
| Legtöbb győzelem |  Real Madrid(11 győzelem) |
| Adatok | |
| Sportág | Kosárlabda |
| Kontinens | Európa / Ázsia |
| Honlap | euroleague.net |
| Médiapartner | tv.euroleague.net |
Az EuroLeague egy európai férfi profi kosárlabdaklub-versenysorozat. A liga széles körben elismert, mint Európa legmagasabb szintű és legrangosabb férfi kosárlabdaligája.[1][2] A ligában 20 csapat vesz részt, amelyek közül 16 hosszú távú licencekkel és szabadkártyákkal rendelkezik,[3] így a liga félig zárt rendszerű.[3][4] A ligát először a FIBA szervezte 1958-ban, ezt követően 2000-ben a ULEB, majd kizárólag az Euroleague Basketball.
A versenysorozatot 1958-ban vezették be FIBA Európai Bajnokcsapatok Kupája néven (1996-ban kapta a FIBA Euroliga nevet), és a FIBA irányítása alatt működött egészen addig, amíg a 2000–2001-es szezonra létre nem hozták az Euroleague Basketball szervezetet. A FIBA Európai Bajnokcsapatok Kupáját és az EuroLeague-et ugyanannak a sorozatnak tekintik, a névváltoztatás pusztán márkaátalakítás volt. 2010 óta a Turkish Airlines a főszponzora.
A EuroLeague a világ egyik legnépszerűbb fedett pályás sportligája, a 2023–2024-es szezonban a mérkőzések átlagos nézőszáma 10 383 volt. Ez az ötödik legmagasabb érték a világ bármely profi fedett pályás sportligája között (és a legmagasabb az Egyesült Államokon kívül), valamint a második legmagasabb bármely profi kosárlabdaliga között, közvetlenül a National Basketball Association (NBA) mögött.
Az Euroliga-címét eddig 22 klub nyerte el, közülük 15 többször is diadalmaskodott. A sorozat legeredményesebb klubja a Real Madrid 11 bajnoki címmel, őt követi a CSKA Moszkva 8, valamint a Panathinaikosz 7 győzelemmel.
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A FIBA Európai Bajnokcsapatok Kupáját eredetileg a FIBA hozta létre, és 1958-tól 2000 nyaráig működött, az 1999–2000-es szezon befejezésével zárult le. Az Euroleague Basketball a FIBA Európai Bajnokcsapatok Kupájának megszűnése után jött létre.
Az 1999–2000-es szezon volt az utolsó a 2000-es szakadás előtt, amikor a FIBA és több élklub, amelyet a ULEB támogatott, különváltak, és elindították a saját első számú sorozatukat. 2000 nyarán megalakult a Euroleague Basketball.
FIBA 1996 óta használta a EuroLeague nevet a versenysorozatra, de soha nem védette le. Mivel a FIBA-nak nem volt jogi eszköze a névhasználat megakadályozására, egy új ligát indított FIBA SuproLeague néven. A 2000–2001-es szezon így két élvonalbeli európai profi kosárlabdaklub-versenysorozattal kezdődött: a FIBA Suproligával (amely a FIBA Euroliga új neve lett) és az Euroligával.
Az élklubok két ligára szakadtak: a Panathinaikos, a Maccabi Tel Aviv, a CSKA Moscow és az Efes Pilsen a FIBA-val maradtak, míg az Olympiacos, a Kinder Bologna, a Real Madrid Teka, az FC Barcelona, a Paf Wennington Bologna, a Žalgiris Kaunas, a Benetton Treviso, az AEK és a Tau Cerámica csatlakoztak a ULEB-hez.[5][6] Az új korszak első EuroLeague-bajnoka a 2000–2001-es szezonban egy három mérkőzésből álló sorozatban dőlt el.
ULEB-korszak: 2001-2009
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2001 májusában Európának két kontinentális bajnoka volt: a FIBA SuproLeague-et megnyerő Maccabi és a ULEB Euroleague-ben diadalmaskodó Kinder Bologna. Mindkét szervezet felismerte az egységes versenysorozat létrehozásának szükségességét, és a Euroleague Basketball tárgyalásokat folytatott, valamint meghatározta a feltételeket, amelyeket a FIBA elfogadott. Ennek eredményeként az európai klubversenyek teljes mértékben a Euroleague Basketball égisze alá kerültek, és azok a csapatok is csatlakoztak hozzá, amelyek a 2000–2001-es szezonban a FIBA SuproLeague-ben szerepeltek.
Az európai profi kosárlabda irányítása klub- és válogatottvonalak mentén oszlott meg. A FIBA megtartotta az irányítást a válogatott tornák felett (mint a FIBA EuroBasket, a FIBA World Cup és a Nyári Olimpiai Játékok), míg a ULEB és a Euroleague Basketball átvette a vezető szerepet a legfontosabb európai klubversenyben, és hároméves licenceket hozott létre a topklubokkal – nem sporteredmények alapján.
Ettől a ponttól kezdve a FIBA Korać Kupa és a Saporta Kupa versenysorozatai még egy szezont éltek meg, majd a Euroleague Basketball elindította a ULEB Cupot – amelyet ma EuroCup néven ismerünk – egy újabb komoly nézeteltérést követően a FIBA-val, amely válaszul két saját sorozatot indított.
2009: EuroLeague Basketball
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2009-ben megalakult a Euroleague Properties S.A. (EP), és a Jordi Bertomeu vezette Euroleague Basketball teljes irányítást vett át, ezzel korlátozva a ULEB szerepét. Ebben az időszakban számos élklub állandó helyet kapott a sorozatban licencek révén, függetlenül a hazai bajnoki teljesítményüktől.
2015 októberében a FIBA megpróbálta visszaszerezni az irányítást, és megkísérelt 8 élklubot – a Panathinaikoszt, az Olympiakoszt, a Real Madridot, a Barcelonát, a Maccabi Tel Avivot, a CSKA Moscow-t, a Fenerbahcét és az Efes Pilsent – hosszú távú szerződés aláírására rávenni egy új, 16 csapatos európai bajnokságban, amelyet FIBA Banokok Ligája néven, körmérkőzéses formátumban rendeztek volna (a fennmaradó 8 helyet a hazai bajnoki teljesítmények alapján osztották volna ki). A klubok elutasították az ajánlatot, ám néhány héttel később egy szinte teljesen azonos tervvel álltak elő.
League korszak: 2016-tól napjainkig
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2015 novemberében a Euroleague Basketball és az IMG tízéves közös vállalkozásban állapodtak meg. A megállapodás értelmében a Euroleague Basketball és az IMG közösen irányítják a kereskedelmi tevékenységet, valamint a globális jogok – beleértve a médiát és a marketinget – kezelését.[7] Az üzlet értéke garantáltan 630 millió euró volt tíz évre, a várható bevételek pedig elérhették a 900 millió eurót.[8] A megállapodással együtt a liga valódi bajnoki formátumra váltott, amelyben 16 csapat játszott egymás ellen az alapszakaszban, majd ezt követték a rájátszások. Az A-licenccel rendelkező klubok számára biztosították a részvételt az új formátum első tíz évére.
A EuroLeague új formátumának bevezetését és a FIBA által beiktatott válogatott ablakokat követően konfliktus alakult ki a két szervezet között. A FIBA és több nemzeti szövetség is bírálta a EuroLeague-et, amiért „zárt ligát” hozott létre, és figyelmen kívül hagyta az érdemalapú rendszer elvét. 2019 júliusában a EuroLeague bejelentette, hogy a 2019–20-as szezontól kezdve a hazai bajnokságokon keresztül többé nem lesz közvetlen bejutás a ligába, ami gyakorlatilag zárttá tette a sorozatot.[9]
A 2020-as években a EuroLeague-ben egyre nagyobb befolyásra tett szert a Közel-Kelet. A liga újabb mérföldkőhöz érkezett 2025-ben, amikor az Abu Dhabiban rendezett Final Four lett az első olyan döntőtorna, amelyet Európán kívül tartottak meg.[10] A liga a 2025–2026-os szezonban tovább bővült, immár 20 csapatosra.[11] A bővítés részeként a Dubai Basketball ötéves licencet kapott, így az izraeli klubokat nem beleszámítva az első Európán kívüli csapatként vehetett részt a sorozatban.[12]
Névadó szponzoráció
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2010 és 2025 között a EuroLeague főszponzora a Turkish Airlines volt. Egy ötéves, 15 millió eurós megállapodás értelmében, a 2010–11-es szezontól kezdve a versenyt „Turkish Airlines Euroleague Basketball” néven nevezték. A szerződés tartalmazott egy opciót az öt évvel történő meghosszabbításra,[13][14] amelyet 2013 októberében aktiváltak, így a szponzori megállapodás 2020-ig élt.[15] 2025. július 1-jén a Turkish Airlines már nem rendelkezett névadói jogokkal.
A versenysorozat korábbi nevei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- FIBA-korszak: (1958–2001)
- FIBA Európa-bajnokok Kupája: (1958–1991)
- FIBA Európa Liga: (1991–1996)
- FIBA EuroLeague: (1996–2000)[16]
- FIBA SuproLiga : (2000–2001)
- EuroLeague basketball korszak: (2000-től napjainkig)
- ULEB Euroleague: (2000–2001)
- Euroleague: (2001-2016)
- EuroLeague: (2016-tól napjainkig)
*A 2000–2001-es szezonban két versenysorozat zajlott párhuzamosan: a SuproLeague, amelyet a FIBA szervezett, és a Euroleague, amelyet a ULEB és a Euroleague Basketball irányított.
Lebonyolítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A 2016–2017-es szezontól kezdve az EuroLeague 18 csapatból áll, amelyek minden ellenféllel kétszer találkoznak (egyszer otthon és egyszer idegenben) az alapszakaszban, dupla körmérkőzéses formátumban, így összesen 34 mérkőzést játszik minden csapat.
Az alapszakasz végén a legjobb hat helyezett jut tovább a rájátszásba, ahol minden csapat egy öt mérkőzéses párharcban küzd egyetlen ellenfél ellen. Az alapszakasz hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik helyezettje egy Play-in minitornán keresztül kerülhet be a rájátszás utolsó két szabad pozíciójának egyikére. Az alapszakasz végeredménye határozza meg, mely csapatok mérkőznek egymással, és minden párosításban a magasabb helyezett csapat rendelkezik hazai pálya előnnyel, azaz az öt mérkőzésből hármat otthon játszik. A négy párharc győztesei jutnak a Final Four-ba, amelyet előre kijelölt helyszínen rendeznek. A Final Four két elődöntőt, egy bronzmérkőzést és a döntőt foglal magában, mindet ugyanazon a hétvégén. [ <span title="This claim needs references to reliable sources. (January 2021)">hivatkozás szükséges</span> ]
Minden csapat maximum 41 mérkőzést játszik szezononként: 34-et az alapszakaszban, maximum 5-öt a rájátszásban és 2-t a Final Fourban.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Farrugia, Steve (2021. november 14.). "The Best European Basketball Leagues: Teams And Players".
- ↑ "Top 12 basketball leagues in the world". ESPN.com. 2017. január 17.
- 1 2 "ECA Board meets to take strategic decisions, approves postseason special regulations". Euroleague Basketball. 2021. március 8. Hozzáférés: 2021. március 8..
- ↑ ballineurope (2008. július 7.). "Euroleague now a semi-closed league". BallinEurope (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. április 21..
- ↑ "Basket Euroleague Men". www.allcompetitions.com. Hozzáférés: 2024. május 29..
- ↑ "Linguasport - Sport History and Statistics". 2018. augusztus 24. Archived from the original on 2018. augusztus 24. Hozzáférés: 2024. május 29..
- ↑ "Euroleague Basketball A-licence clubs and IMG agree on 10-year joint venture". Euroleague Basketball. 2015. november 10. 2016. március 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 6..
- ↑ "630 millions guaranteed by IMG". Eurohoops. 2015. november 11.
- ↑ "The EuroLeague changes in the summer of 2020". Eurohoops. 2019. július 11. Hozzáférés: 2019. október 1..
- ↑ "Abu Dhabi to host 2025 Turkish Airlines EuroLeague Final Four | EuroLeague". Euroleague Basketball (brit angol nyelven). 2025. január 28. Hozzáférés: 2025. július 29..
- ↑ Long, Michael (2025. május 30.). "EuroLeague confirms expansion to 20 teams from next season". SportsPro (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. július 29..
- ↑ "EuroLeague welcomes Dubai Basketball for 2025-26 season". Arab News (angol nyelven). 2025. június 22. Hozzáférés: 2025. július 29..
- ↑ "Turkish Airlines And Euroleague Basketball Sign Strategic Partnership Agreememt" (Press release). Euroleague Basketball. 2010. július 28. Hozzáférés: 2010. július 29..
- ↑ "An important strategic partnership agreement between Turkish Airlines and Euroleague Basketball..." (Press release). Turkish Airlines. 2010. július 26. 2011. július 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. július 29..
- ↑ "Turkish Airlines, Euroleague Basketball Cement Partnership Through 2020". turkishairlines.com. 2013. október 23. Hozzáférés: 2015. május 20..
- ↑ "The European Cup For Men's Champion Clubs – The Early Years | FIBA Europe". www.fibaeurope.com.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben az EuroLeague című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
