Jitter
Az elektronikában jitternek (néha magyarosan dzsitternek, illetve remegésnek)[1][2] nevezik egy periodikusnak tekintett jel periodicitásbeli eltéréseit, melyet a legtöbb elektronikai rendszerben egy órajelhez mérve adnak meg. Egy ideálisan periodikus jel esetén jitter lehet például a periódusidő átmeneti megváltozása, vagy ingadozása rövid távon, mely jelenség a legtöbb alkalmazásban nem kívánt, kiküszöbölendő, hiszen hatására időzítésbeli bizonytalanságok léphetnek fel. Más megközelítésben a jitter a rendszer egy periodikus jellemzőjének nemkívánatos fázismodulációja.[1][3]
Az ingadozás időtávja szerint megkülönböztetik a jittert a vele rokon wander (azaz vándorlás) fogalmától, a leggyakoribb definíció alapján előbbi 10 Hz-es, vagy annál nagyobb, míg utóbbi 10 Hz-nél kisebb frekvenciaváltozásokat jelent.[3]
A jitter analóg és digitális jelek esetén is megadható. A telekommunikáció terminológiájában a digitális jel jitterét általában megkülönböztetik az átvitt jelsorozattól függő (ún. szisztematikus) és attól független (ún. nemszisztematikus) összetevőket.
Oka általában az elektronikai rendszerben fellépő valamilyen interferenciajelenség, vezetékek közötti áthallás, illetve a jeltovábbítás következtében fellépő esetleges időbeli késés.
Jellemzése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az abszolút jitter a jel egy adott élének az órajel által meghatározott pozíciójától való időbeli eltérése. Periódusjitternek nevezik a periódusidő ingadozását. Fizikailag (kontextustól függően) a fázismodulációt és az időbeli variációt is értik alatta. Ennek mértékét az RMS-ével (azaz négyzetes közepével), illetve a csúcstól csúcsig mért nagyságával (peak-to-peak értékével) jellemzik, amelyeket abszolút mennyiségként, vagy a periódusidőre vonatkoztatva adnak meg.[1]
Típusai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| n | BER |
|---|---|
| 6,4 | 10−10 |
| 6,7 | 10−11 |
| 7 | 10−12 |
| 7,3 | 10−13 |
| 7,6 | 10−14 |
Egy adott fizikai rendszeren mért jitter egy része jellemzően véletlenszerű, melynek mértéke tipikusan haranggörbe alakú sűrűségfüggvényt követ. Ezt a Gauss-jitternek is nevezett komponenst általában a rendszer termikus gerjesztései által kiváltott Johnson-zajnak tulajdonítják, gaussos jellege pedig például a centrális határeloszlás-tétel alapján magyarázható.[4] Emellett felléphetnek determinisztikus jitterkomponensek is, melyek valamilyen ismert eloszlású, megjósolható fáziszajt jelentenek a rendszerben.[5]
E két jittertípus együttes jellemzésére alkalmazzák a -vel jelölt teljes vagy eredő jittert, melynek csúcstól csúcsig vett értéke a Gauss-jitterrel és a determinisztikus jitterrel kifejezve
,
ahol T, R és D az adott jitterkomponens csúcstól csúcsig értendő értékét jelenti, n pedig a bithibaarányból származó konstans, melynek értékét adott bithibaaránynál a jobb oldali táblázat ad meg.[2][6]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 "A jitter és mérése". alpha.tmit.bme.hu. 2018. március 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 6..
- 1 2 Dr. Mathias Hellwig. "Dzsitterelemzés R&S®RTO-oszcilloszkóppal". www.magyar-elektronika.hu. 2018. március 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 7..
- 1 2 International Telecommunication Union Standardization Sector jitter "ITU-T Recommendation O.172". International Telecommunication Union. Hozzáférés: 2017. március 6..
{{cite web}}: Check|url=value (súgó) A szervezet definíciója a digitális jitter fogalmára - ↑ E tétel szerint igen sok, egymástól független valószínűségi változó összegének várható értéke a normális eloszlást követi, mellyel egymástól független zajforrások együttes hatását írják le.
- ↑ LeCroy, Teledyne. "http://teledynelecroy.com/doc/understanding-dj-ddj-pj-jitter-calculations". teledynelecroy.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2018. március 7..
{{cite web}}: External link in|title= - ↑ "Peak-to-Peak Jitter Calculations (Application note)". Integrated Device Technology. 2014. Hozzáférés: 2018. március 7..
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Jitter című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szakkönyvek, szakmai közlemények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dan Wolaver (1991). Phase-locked loop circuit design (angol nyelven). Englewood Cliffs, N.J: Prentice Hall. ISBN 0-13-662743-9.
- John A. McNeill (2009). The designer's guide to jitter in ring oscillators. New York: Springer. ISBN 978-0-387-76528-0.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter:|subtitle=(súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - D.A.Howe, T.N.Tasset. "Clock Jitter Estimation based on PM Noise Measurements" (PDF). Proceedings of the 2003 IEEE International Frequency Control Symposium and PDA Exhibition. Hozzáférés: 2018. március 7..
Tananyagok, ismeretterjesztő weblapok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A jitter és mérése". alpha.tmit.bme.hu. 2018. március 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 6..
- Kovács Péter. "Elektronet Online - Jitter-alapok". Hozzáférés: 2018. március 6..
- "Jitter & Wander Tutorial". users.rcn.com. Hozzáférés: 2018. március 6..
- Dr. Mathias Hellwig. "Dzsitterelemzés R&S®RTO-oszcilloszkóppal". www.magyar-elektronika.hu. 2018. március 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 7..
