close
Ugrás a tartalomhoz

Steropodon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Steropodon
Evolúciós időszak: Kora kréta
Az állat rekonstrukciója
Az állat rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Tojásrakó emlősök (Prototheria)
Rend: Kloákások (Monotremata)
Család: Kacsacsőrű emlősök (Ornithorhynchidae)
Nem: Steropodon
Faj: S. galmani
Tudományos név
Steropodon galmani
Archer, Flannery, Ritchie, & Molnar, 1985
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Steropodon témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Steropodon témájú kategóriát.

A Steropodon galmani az emlősök (Mammalia) osztályának kloákások (Monotremata) rendjébe, ezen belül a kacsacsőrű emlősök (Ornithorhynchidae) családjába tartozó faj.

Nemének eddig egyetlen felfedezett faja.

A Steropodon galmani 110,5-93,3 millió évvel élt ezelőtt, a kora kréta korszakban.[1]

A Steropodon egy kloákás emlős volt, így rokona a kacsacsőrű emlősnek és a hangyászsünféléknek. Az állat, a Lightning Ridge (Ausztrália) környékén élt a kréta korban. A Hotcrossbunidon mellett, a Steropodon az egyik legrégibb ismert kloákás állat. Akárcsak a mai utódja, a kacsacsőrű emlős, a Steropodon is a hüllőkéhöz hasonló, szikanyagban gazdag, lágy héjú tojással szaporodott. Ezután már úgy szoptatta kicsinyét, mint egy emlős.

Mindenevő volt, ekképpen a rovarokat és puhatestűeket, sőt, lehet, hogy kisebb hüllőket is zsákmányolt. Az sem zárható ki, hogy felkutatta és megdézsmálta a kisebb dinoszaurusz fajok fészkeit.

A Steropodon galmani hossza 50  centiméter; így korának egyik emlős „óriása” volt. Szájában fogak ültek.

  1. Bell, Phil R.; Fanti, Federico; Hart, Lachlan J.; Milan, Luke A.; Craven, Stephen J.; Brougham, Thomas; Smith, Elizabeth (2019). "Revised geology, age, and vertebrate diversity of the dinosaur-bearing Griman Creek Formation (Cenomanian), Lightning Ridge, New South Wales, Australia". Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology. 514: 655–671. doi:10.1016/j.palaeo.2018.11.020.