Mongolok
| Mongolok | |||||||||
 | |||||||||
| Dzsingisz mongol nagykán emlékműve a mongol sztyeppén | |||||||||
 | |||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||
| 10 millió (becsült) | |||||||||
| Régiók | |||||||||
 A mongolok lakta területek piros színnel kiemelve | |||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||
| |||||||||
| Nyelvek | |||||||||
| mongol | |||||||||
| Vallások | |||||||||
| buddhizmus, sámánizmus, kereszténység | |||||||||
| Rokon népcsoportok | |||||||||
| halha, burját, kalmük, csahar, dariganga, ölöt, belső-mongolok, üzümcsin, zahcsin, dörvöd, ojrát, bajid, tümet, dahur, hazara | |||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mongolok témájú médiaállományokat. | |||||||||
A mongolok (mongolul 
Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép. Lélekszámuk körülbelül 10 millió fő (becsült érték). Megközelítően 2,4 millióan élnek Mongóliában, 5,4 millióan Kínában és 0,5 millióan Oroszországban. A mongolok alkotják a Mongol Köztársaság fő etnikumát. A mai mongol nép etnogenezisében az egy évezrede mongoloknak nevezett nép mellett részt vettek többek között az ugyancsak mongol nyelvű tatárok, ojrátok, merkitek és az elmongolosodott török najmanok és kereitek is. A Dzsingisz kán birodalmában így kialakuló nép azután annak a törzsszövetségnek a nevét használta közös népnévként, amelyikből a kán származott.
Történetük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mongol nyelvű népek az 1. évezred második felében török népek birodalmainak alattvalóiként vagy azok perifériáján éltek. Mongólia területét 745-ig a Türk Birodalom, majd 840-ig az ezt megdöntő Ujgur Birodalom uralta. Az oguz török ujgurok ezután Turkesztán felé húzódtak, s lehetőség nyílt a mongol törzsek és törzsszövetségek (népek) felemelkedésére. [1] Az eredetileg is mongol nyelvű szűkebb értelemben vett mongolok mellett – akik az Onon és Kerülen folyók vidékén éltek – mongol nyelvűek voltak még a tatárok – Mongólia keleti részén, a Kerülen folyó vidékén a Hingán hegységig –, merkitek – a Bajkáltól délre –, ojrátok– a Bajkáltól nyugatra és elmongolosodott törökök a najmanok – Nyugat-Mongóliában – és a kereitek – Mongólia középső részén, az Orhon, a Tola és az Ongin folyók vidékén. [2]
A szűkebb értelemben vett régi mongolok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szakirodalom, még egyetlen írás sem következetes abban, hogy az olyan csoportokat, mint az eredeti mongolok, tatárok, kereitek, merkitek hogyan nevezzék. Van, amikor törzseknek nevezik őket, van amikor törzsszövetségeknek vagy a törzseikről beszélnek. Dzsingisz mongol nagykán (Temüdzsin) például a mongolok bordzsigin törzsének kijan (kijat) nemzetségéből származott, de a bordzsigint is hol törzsnek, hol nemzetségnek mondják, de előfordul a köztes altörzs megnevezés is. A bordzsiginek mellett más, mongolokon belüli törzsek voltak még többek között a tajcsiutok – akik apja halálakor cserbenhagyták nemzetségét és elrabolták a gyermek Temüdzsint – és a dzsadzsiratok, akik közül Dzsamuka, Temüdzsin andája, azaz fogadott testvére és vetélytársa származott – az olkunuutok – Temüdzsin anyjának, Höelünnek a törzse. [3]
A mongol nyelvű népek egyesítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Mongol Birodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Földrajzi elhelyezkedésük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Híres mongolok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Vásáry: Az Arany Horda 25. o.
- ↑ Vásáry: Az Arany Horda 27. o.
- ↑ Vásáry: Az Arany Horda 28. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Vásáry: Az Arany Horda: Vásáry István (1986). Az Arany Horda. Kossuth Könyvkiadó. ISBN 963 09 2792 6.
