close
Ugrás a tartalomhoz

Hármaspont

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kén fázisdiagramja; szilárd halmazállapotú módosulatok (1975)[1]

A hármaspont olyan hőmérséklet és nyomás, amely találkozási pontja három termodinamikai halmazállapotnak. Első megközelítésben ezek: a szilárd, a cseppfolyós és a légnemű. A Gibbs-féle fázistörvény írja le a fázisok, a komponensek és a szabadsági fokok számának összefüggését. Grafikai tekintetben a nyomás–hőmérséklet diagramon a halmazállapotokat (általánosabban fogalmazva: a fázisokat) vonalak választják el egymástól. Ha két fázis lenne, azokat egyetlen vonal választaná el egymástól. Tekintettel azonban arra, hogy három alapvető halmazállapot létezik, ezek szükségképpen egy pontban találkoznak.

A Gold Book értelmezése szerint valamennyi fázisátalakuláshoz rendelhető hármaspont. Példaképpen a kén módosulatait sorolja fel: a rombos és monoklin formák szilárd halmazállapotúak, de átalakulásuk hőmérsékleti és nyomásadatokkal írható le.[2][3]

A hármaspontok száma Nh kiszámítható a fázisok p számából:

A kén hármaspontja 119 °C. Alacsonyabb hőmérsékleten szilárd halmazállapotban van, monoklin (β) kristályszerkezettel. Magasabb hőmérsékleten átmegy légnemű állapotba (gőz). Ha növekszik a nyomás, akkor az anyag átmegy cseppfolyós halmazállapotba. Van a kénnek más típusú hármaspontja is. 95,3 °C-on a monoklin kén átkristályosodik rombos formába. Itt tehát két szilárd és egy légnemű fázis találkozik. Magasabb nyomáson találunk egy további hármaspontot. 155 °C-on a kén lehet rombos, monoklin és cseppfolyós. Ezek a kén legismertebb fázisátalakulásait leíró jelenségek; a kénnek valójában 30-nál is több allotrop módosulata létezik. Ezeket görög betűkkel azonosítjuk, de a Young[1] közlemény eltérő jelölésmódot használ. Nem jelöli például a légnemű halmazállapotot (különlegessége, hogy még a légnemű halmazállapotnak is van két módosulata: S2 és S3). Alacsony hőmérsékleten túlhűtött folyadékként tárgyalják.[4] A kén hármaspontjának egyértelmű meghatározása bonyolult kérdés, mert különféle összetételű elegyként jelenik meg (S, S2, S3, S6, ciklusos stb.)[5] Jó minőségű fázisdiagram található Steven Zumdahl könyvében[6]

Az etil-alkoholnak több hármaspontja van.[7][8]

150 K: cseppfolyós–légnemű–szilárd (crystaline I)
127,5 K: crystaline II–folyadék
111,4 K: cystaline I–crystaline II (átkristályosodik). A crystaline II feltételezhetően az üvegesedési átmenet (glass transition)[9]

Butil-alkohol és más anyagok viselkedéséről filmfelvétel tekinthető meg a World News nevű szolgáltatónál,[10] illetve a youtube-on[11]

Hasonlóan többféle hármaspont jellemző a foszforra is. Például a foszfor hármaspontja 579 °C, 44 bar. Ebben a pontban találkozik a fázisdiagramon a vörös foszfor, a fehér foszfor (mindkettő szilárd) a folyadékkal és a légnemű foszforral. Tehát a foszfor nem lehet cseppfolyós állapotú 579 °C alatti hőmérsékleten, de 44 bar nyomás alatt sem.

Termodinamikai állapotjelzők

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyományos nyomás–hőmérséklet diagramot kiegészítjük a harmadik állapotjelzővel. Ez a fajlagos térfogat (az ábrán: specific volume). Ezzel a gáztörvény valamennyi állapotjelzője értelmezhetővé válik. A szilárd halmazállapot (az ábrán: solid) térfogata a legkisebb. Olvadás közben az anyagok térfogata növekszik attól függően, hogy mekkora része olvadt már fel az anyagnak (az ábrán solid-liquid). A folyadékot ábrázoló területen (az ábrán: liquid) egy izotermát megrajzoltak. Ez függőleges a folyadékok összenyomhatatlansága miatt. Elérve a folyadék alsó határgörbét, elkezdődik a forrás, illetve párolgás (az ábrán: liquid-vapor). Attól függően, hogy az anyagnak mekkora része párolgott el, folyamatosan növekszik a térfogat. A felső határgörbét elérve telített gőzzé alakul. Ettől az állapottól jobbra (magasabb hőmérsékleten) az anyag gőz állapotban van (az ábrán: vapor). Gáznak csak akkor nevezzük, ha hőmérséklete magasabb a kritikus hőmérsékletnél. Az ábrán a gas felirat a kritikus izotermán szerepel.

A fázisdiagram a térben (nyomás, hőmérséklet és a fajlagos térfogat). A hármaspont a térfogat változása miatt egyenes vonal: triple line

A hármaspont (az ábrán: triple line) hőmérséklete alatt az anyag nem fordulhat elő cseppfolyós halmazállapotban. Ilyen körülmények között a szilárd anyag közvetlenül légnemű állapotba megy át. Ez a szublimáció. Attól függően, hogy az anyagnak mekkora része ment át légnemű állapotba, a térfogata nagy mértékben, arányosan növekszik (az ábrán: solid-vapor). A hármaspont hőmérséklete alatt a légnemű halmazállapotot gőznek nevezzük.

„Hármas vonal” – a magyar szakirodalom ezt a kifejezést nem használja, itt is csak tükörfordítása szerepel. Történeti előzménye a fázisdiagram, amely síkban ábrázolja a nyomás és a hőmérséklet adatait. A termodinamika számára viszont lényegessé vált annak a harmadik állapotjelzőnek a feltüntetése, amely az egyesített gáztörvény lényegi része: .

Ha ezt (a térfogatot) is tekintetbe vesszük, kiderül, hogy a hármaspont egyenessé bomlik, hiszen azonos nyomáson az anyag lehet akár szilárd, cseppfolyós és légnemű is, sőt: ezek elegye is. A vonal legkisebb térfogatú pontja általában a szilárd halmazállapot, legnagyobb térfogatú pontja a légnemű állapot. Halmazállapot változás közben (például szublimáció közben) az anyag folyamatosan növeli a térfogatát; a térfogat akár az ezerszeresére is növekedhet.

Ha a nyomást és a hőmérsékletet állapotjelzőként vesszük tekintetbe, intenzívként, akkor a térfogat számára is intenzív mennyiséget kell találnunk, amely független az anyagi mennyiségtől. Erre a célra két mennyiség áll rendelkezésünkre: a fajlagos térfogat (a térfogat és a tömeg hányadosa), illetve a moláris térfogat (a térfogat és az anyagmennyiség hányadosa). Moláris térfogatként itt most nem az ideális gáz elméleti térfogatát vesszük figyelembe, hanem az anyag aktuális, valóságos térfogatát.

Míg a hőmérséklet és a nyomás megadása meghatározatlan, a p V T (nyomás–térfogat–hőmérséklet) térben a termodinamikai állapot megadása egyértelmű és félreérthetetlen, még fázisátalakulások esetén is.

Fajlagos és moláris térfogat a hármasponton
a víz adataivalm³/kgm³/mol
szilárd0,00109081,965·10−5
cseppfolyós0,0010001,802·10−5
légnemű205,98603,71090
ideális gáz[* 1]205,97633,71072

Metrológiai fontossága

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hármaspont vonalának tulajdonságai:

  • három jellemző pontja van: a szilárd, a cseppfolyós és a légnemű anyag fajlagos térfogata;
  • a középső pont a folyadékállapot alsó határát jelöli ki;
  • hőmérséklete csak egyetlen érték lehet, ettől bármilyen eltérés azt eredményezi, hogy a három halmazállapot valamelyike eltűnik;
  • nem jósolható meg, hogy az anyagnak mekkora részaránya van szilárd, cseppfolyós, vagy légnemű állapotban; ezek mindegyike előfordul valamekkora mértékben. Tekintettel arra, hogy valamennyi fázisnak azonos a hőmérséklete, nincs hőáram, amely akár fagyást, olvadást, párolgást, vagy kondenzációt idézne elő.

Ezek a tulajdonságok teszik fontossá a hármaspont meghatározó készülékeket. Ezek közül legfontosabb a kelvin mértékegység kísérleti elrendezéssel történő definíciója: készülék, amelyben a víz mindhárom halmazállapotban jelen van (triple point cell),[12][13] hasonló szerepű, mint a gallium olvadáspont készülék.[14] Gallium hármaspont-meghatározó készülék működik a NIST-nél.[15]

Az Egyesült Királyság központi fizikai laboratóriumában (National Physical Laboratory) a higany hármaspont-meghatározó készülék mérési bizonytalansága 0,2 mK.[16] A mérés időtartama hat óra. Az Egyesült Államok mérésügyének hivatalos szerve, az American Society for Testing and Materials[17] a mintaelőkészítés módjától függően 0,05 mK mérési bizonytalanságot kínál. A NIST, illetve elődje, az amerikai Szabványügyi Hivatal, az NBS[18] oxigén hármaspont-meghatározó készüléket fejlesztett ki. A francia mérésügy jó eredményekkel végez méréseket a széndioxid hármaspont-meghatározó készülékkel.[19] A Pond Engineering argon hármaspont-meghatározó készülékének mérési bizonytalansága 0,5 mK.[20]

A víz fázisdiagramja. A nyomás logaritmikus léptékkel szerepel

A víz hármaspontján a szilárd fázis Ih hexagonális kristályszerkezetű (az ábrán látható az Ic köbös változat is). Ennek fagyáspontja a hármasponton 0,01 °C, az atmoszferikus nyomáson 0 °C. Minimális fagyáspontja −21,965 °C, ahol JégIII tetragonális kristályszerkezetbe megy át. Jól megfigyelhető az ábrán, hogy a víz (hasonlóan más közegekhez) lehet szilárd halmazállapotú még a kritikus pont felett is. A víz esetén JégVII 15 GPa felett, JégX 62 GPa felett, és JégXI 500 GPa felett. A fázisátmenetek természetesen térfogatváltozással és hőközléssel járnak (izobár entrópiaváltozásként szokták számítani).[21]

A kritikus nyomás felett a szupersűrű folyadék helyezkedik el. Ha a nyomás is és a hőmérséklet is a kritikus pont felett van, az a szuperkritikus állapot tartománya.

A víz 373 °C hőmérséklet és 220,6 bar nyomás fölött „szuperkritikussá” válik. Efölött a kritikus pont fölött nem nevezhető sem szilárdnak, sem folyadéknak, de gáz állapotúnak sem, leginkább „folyadékszerű gáz”-ként írható le. Ha a szuperkritikus víz szerves anyaggal érintkezik, felszakítja annak kémiai kötéseit, majd oxigén hatására reakció megy végbe, vagyis az anyag elég. Ez általában lángok nélkül történik. A reakció végén szén-dioxid és tiszta víz keletkezik, a más égések során keletkező káros melléktermékek nélkül.[22]

A folyamat jelentőségét az adja, hogy felhasználható szerves hulladékok, vagy szerves anyagokat is tartalmazó hulladékok, például szennyvíz környezetbarát megsemmisítésére.

A szuperkritikus víz tulajdonságainak vizsgálatával a Nemzetközi Űrállomás űrhajósai is foglalkoznak a japán kísérleti modulban (JEM). A francia űrügynökség, a CNES által kifejlesztett DECLIC nevű berendezés alkalmas a folyamat vizsgálatára mikrogravitációs környezetben (a gravitáció kiiktatásával a folyamat könnyebben kivitelezhető). Az egyetlen hátránya a folyamatnak, hogy a vízben lévő oldott sók könnyen kicsapódnak, amik a vízzel érintkező fémalkatrészek rozsdásodását okozzák.

A kísérletek az ISS-en 2013 júliusában kezdődtek, amiket nagyjából 2015 januárjáig terveztek befejezni.

Az Amerikai Haditengerészet néhány hadihajóját már felszerelte ilyen kísérleti berendezéssel, amit a gyakorlatban is használnak. Orlando városa szuperkritikus víz felhasználásával működő szennyvíztisztító építésébe kezdett (2014).[22][23]

Hármaspontok táblázata

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A táblázat a három halmazállapot (szilárd, cseppfolyós, légnemű) érintkezési pontjának adatait tartalmazza. Az adatok legtöbbje a NIST Chemistry Webbook,[24] illetve jogelődje, az amerikai Szabványügyi Hivatal (National Bureau of Standards) közleményeiből származnak.[25]

NévT (K)p (Pa)
Acetilén 192,4 120 000
Alumínium 933,25
Ammónia 195,40 6076
Argon 83,81 68 900
Bután 134,6 0,7
Szén[26](grafit) 4765 10 132 000
Szén-dioxid 216,55 517 000
Szén-monoxid 68,10 15 370
Gallium 302,92
Klór 172,17 1390
Kloroform 175,43 870
Hidrogén 13,84 7 210
Deutérium 18,63 17 100
Trícium 20,62 21 600
HD (deutérium-hidrid)[27] 16,6 12 800
Etán 89,89 0,8
Etanol 150 0,43 × 10−3
Etilén 104,0 120
Hangyasav 281,40 2200
Hélium-4 (lambda pont) 2,19 5100
Hexafluoretán R-116 173,08 26 600
Hidrogén-klorid (vízmentes) 158,96 13 900
Jód[28] 386,65 12 070
Izobután R-600a 113,55 1,9481 × 10−2
Higany 234,32 1,65 × 10−4
Metán R-50 90,68 11 700
Neon 24,57 43 200
Nitrogén-monoxid 109,50 21 920
Nitrogén 63,18 12 600
Dinitrogén-oxid 182,34 87 850
Oxigén 54,36 152
Palládium 1825 3,5
Platina 2045 0,2
Kén 388,95 3,2
Kén-dioxid 197,69 1670
Titán 1941 5,3
Urán-hexafluorid 337,17 151 700
Víz 273,16 611,7
Vas 1811 3,63
Xenon 161,3 81 500
Cink 692,65 65
  1. Nem atmoszférikus, hanem 611 Pa nyomáson
  1. 1 2 David A. Young (1975-9-11). "Phase Diagrams of the Elements" (PDF). Lawrence Livermore Laboratory. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
  2. "IUPAC Gold Book - triple point". goldbook.iupac.org. 2012. 2013. június 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 4..
  3. "Triple point". A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry. 1994. {{cite book}}: External link in |chapterurl= (súgó); Unknown parameter |chapterurl= ignored (|chapter-url= suggested) (súgó)
  4. Eilene Theilig, NASA contractor. "A primer on sulfur for the planetary geologist" (pdf).
  5. R. Streudel (ed.). Elemental Sulfurand Dulfur-Rich Compounds. Springer-Verlag. ISBN 3540401911. A könyv 114,5; illetve 119,3 °C-ot ad meg
  6. Zumdahl, Steven S. (2007). Chemical Princiles. Houghton Miffin CompanyÄ id= ISBN 9780547004877. {{cite book}}: Missing pipe in: |publisher= (súgó) 842. oldal: a hármaspont 115,18 °C és 3,2 Pa
  7. "Ethanol". webbook.nist.gov. 2012. Hozzáférés: 2012. június 11..
  8. Лебедев Б. В.; Николаев П. Н.; Рабинович И. Б. (1967). "Журн. физ. химии: Теплоемкость этиловых Н- и D- спиртов в интервале 80 - 250 К". lib.unn.ru. 2013. július 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 11..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  9. "TRT (Transition Temperature) of Ethanol". ddbonline.ddbst.de. 2012. 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 11.. A méréseket adiabatikus vákuum-kaloriméterrel végezték
  10. "Triple Point". wn.com. 2012. Hozzáférés: 2012. június 7..
  11. "Triple Point Demo".
  12. "Thermometer and Temperature Calibration Using a Triple Point of Water". user.xmission.com. 2012. Hozzáférés: 2012. június 6..[halott link]
  13. "National Metrology Institute of Japan: Temperature". nmij.jp. 2012. 2011. január 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 6..
  14. "Temperature Measurement Accuracy" (PDF). seabird.com. 2001. 2010. december 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 6..
  15. Magnum, B. W. (2012). "met15-79.pdf Determination of the Triple Point Temperature of Gallium" (PDF). nist.gov. Hozzáférés: 2012. június 6.. {{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  16. "Supply of temperature fixed-points and triple-point cells for the calibration of standard platinum resistance thermometers and thermocouples: National Physical Laboratory". npl.co.uk. 2012. 2012. augusztus 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 6..
  17. "ASTM E1750 - 10 Standard Guide for Use of Water Triple Point Cells". astm.org. 2012. Hozzáférés: 2012. június 6..
  18. George T. Furukawa (1986). "The Triple Point of Oxygen in Seled Transportable Cells". Journal of Research of the National Bureau of Standards. 91 (5): 21. 2015-11-01 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. {{cite journal}}: Check date values in: |accessdate= (súgó); Cite has empty unknown parameter: |quotes= (súgó); Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  19. Ahmed, Mohamed Gamal (2007). "Realisation and study of a CO2 triple point thermometric cell" (PDF). metrologie-francaise.fr. Hozzáférés: 2012. június 6.. {{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  20. "Model K52 Argon Triple Point Cell and Maintenance System" (PDF). pondengineering.com. 2005. 2015. október 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 6.. A közleményben látható a készülék szerkezeti felépítése
  21. Abascal, José L. F. (2009). "Triple points and coexistence properties of the dense phases of water calculated using computer simulation" (PDF). cacharro.quim.ucm.es. 2012. június 14. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 7.. {{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  22. 1 2 "Starting Fire With Water" (angol nyelven). NASA Science. 2014. január 10. Hozzáférés: 2014. január 11..
  23. Vízzel gyújtanak tüzet Archiválva 2014. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben 2014-01-09
  24. "NIST Chemistry WebBook". webbook.nist.gov. 2012. Hozzáférés: 2012. június 4..
  25. Çengel, Yunus A. (2012). Fundamentals of thermal-fluid sciences. Boston: McGraw-Hill. 78. o. ISBN 9780077422400. {{cite book}}: Text "Cimbala" ignored (súgó)
  26. Correa, A. Alfredo; Bonev, Stanimir A.; Galli, Giulia (2006). "Carbon under extreme conditions: phase boundaries and electronic properties from first-principles theory". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 103 (5): 1204–8. Bibcode:2006PNAS..103.1204C. doi:10.1073/pnas.0510489103. ISSN 0027-8424. PMC 1345714. PMID 16432191. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) A szén fémes állapotának hármaspontja 7400 K és 850 GPa
  27. Stróbl, Alajos (2010). "Hidrogénforrások és előállítáasi módszerek" (PDF). e-met.hu. 2016. március 5. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. június 6..
  28. Walas, S. M. (1990). Chemical Process Equipment – Selection and Design. Amsterdam: Elsevier. 639. o. ISBN 0-7506-7510-1.