Joshua Reynolds
| Joshua Reynolds | |
 | |
| Önarcképe (1776 körül) | |
| Született | 1723. július 16.[1][2][3][4][5] Plympton[6][7] |
| Elhunyt | 1792. február 23. (68 évesen)[1][2][3][4][5] London[6][7] |
| Állampolgársága | brit[8] |
| Szülei | Theophila Potter Samuel Reynolds |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Hele's School |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Szent Pál-székesegyház |
 | |
| Joshua Reynolds aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Joshua Reynolds témájú médiaállományokat. | |
Sir Joshua Reynolds (Plympton, Plymouth része, 1723. július 16. – London, 1792. február 23.) angol festő, a Royal Society tagja.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tizenkilenc éves korában Londonba került Thomas Hudsonhoz, aki akkor a legkedveltebb angol arcképfestők egyike volt. 1749 és 1752 között Rómában tanulmányozta a nagy olasz festők, főleg Tiziano, Correggio és Raffaello, amellett még Rembrandt, Rubens és Van Dyck műveit. Londonba visszatérve, hírneve már meg volt alapozva és csakhamar az előkelő angol körök kedvenc képmásfestője lett. Háza a legelőkelőbb társaság gyülekezőhelye, ő maga baronet és 1768-ban a londoni művészeti akadémia elnöke lett.
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Alakjainak gyakran mitológiai vagy allegóriai jelentőséget adott, a leghíresebb ezek közt Siddonsnak, a híres angol színésznőnek képmása, a tragédia múzsájának képében. Történeti és mitológiai képei: A gyermek Herkules a kígyóval; Venus és Cupido; Dido halála; A pásztorok imádása stb. kevéssé sikerültek. Mint az akadémia elnöke előkelő, magas színvonalú, tartalmas beszédeket tartott esztétikai és művészeti kérdésekről, melyek Discourses címmel jelentek meg Londonban 1778-ban. Ezeket és egyéb irodalmi műveit, útleírásait stb. kiadta Malone (London, 1809, 3 kötet) és Beechey (2 kötet, uo. 1846– 51).
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Edward Cornwallis (1756)
A Waldegrave nővérek
(1770–80)
Charles Burney (1781)
William Fawcett (1785)
Arthur Blake (1796)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10..
- 1 2 "Joshua Reynolds". RKDartists (holland nyelven).
- 1 2 "Benezit Dictionary of Artists". Benezit művészeti lexikon (Oxford) (angol nyelven). Oxford University Press. 2006. Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Union List of Artist Names". Union List of Artist Names (angol nyelven).
- 1 2 "RKDartists" (holland nyelven).
- ↑ "KulturNav (Norvégia)" (angol nyelven). 2016. február 12. Hozzáférés: 2016. február 27..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Robert R. Wark (ed.): Sir Joshua Reynolds: Discourses on Art. San Marino/Calif, 1959
- Nicholas Penny: Reynolds. Royal Academy of Arts, London, 1986
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- David Mannings: Sir Joshua Reynolds: A Complete Catalogue of his Paintings, 2 vols., New Haven, 2000
- John Ingamells, John Edgcumbe (eds.): The Letters of Sir Joshua Reynolds. New Haven, 2000
- Ian McIntyre: Joshua Reynolds: The Life and Times of the First President of the Royal Academy, London, 2003
