Proxmox Virtual Environment
| Proxmox Virtual Environment | |
 | |
 | |
| Fejlesztő | Proxmox Server Solutions GmbH |
| Programozási nyelv | |
| Stabil verzió | 9.2 (stabil verzió, 2026. május 21.)[1] |
| Licenc | GNU Affero General Public License, version 3.0 |
| Weboldal | |
A Proxmox Virtual Environment (röviden: Proxmox VE, PVE vagy proxmox) egy szerver virtualizációra optimalizált nyilt forráskódú Debian alapú Linux disztribúció, módosított Ubuntu LTS kernellel.[2] A Proxmox VE tartalmaz egy webes konzolt és parancssori eszközöket, valamint REST API-t biztosít harmadik féltől származó eszközök számára. Kétféle virtualizációt támogat: konténeralapú LXC-vel (a 4.0-s verziótól kezdve, a 3.4-es verzióig használt OpenVZ helyett, mely már nem támogatott), és teljes virtualizáció KVM-mel.
A Proxmox márkanév nem jelent semmit egyszerűen ez volt egy szabad domain név.
A Proxmox VE a GNU Affero General Public License 3. verzióját használja a forráskód licencelésére.[3]
A kezdetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Proxmox fejlesztését Dietmar és Martin Maurer kezdte el, amikor felismerték, hogy az OpenVZ és a KVM nem rendelkezik mentési rendszerrel és praktikus grafikus felhasználói felülettel. Az első nyilvános kiadásra 2008 áprilisában került sor. Támogatta a konténer és a teljes virtualizációt, és a többi kereskedelmi ajánlathoz hasonló webalapú felhasználói felülettel kezelték.
Szolgáltatások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Virtualizáció, web és parancssoros interfésszel, a tárolás (storage), hálózati beállítások széles választékával. Lehetővé teszi az alkalmi és ütemezett mentési és karbantartási munkák elvégzését. Legalább három host esetén támogatja a HA (nagy megbízhatóságú) cluster építését. A vállalat opcionális előfizetéses ügyféltámogatást is kínál.[4] Az előfizetéssel a felhasználók hozzáférhetnek egy vállalati tárolóhoz is, stabil, letesztelt verziókkal.[5]
Storage (tárolási) modell
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Helyi tárolás LVM, directory, ZFS és hálózati iSCSI, Fibre Channel, NFS, GlusterFS, CEPH.
High-availability (nagy megbízhatóságú) cluster
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Proxmox képes több, akár eltérő architektúrájú számítógépek között nagy megbízhatóságú cluster kezelésére. A 2.0 verzió óta Corosync alapú kommunikációs rendszer biztosítja.
Live Migration
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egyes virtuális gépek egyenként állíthatóak be HA vagy nem HA üzemmódra. Ha egy node meghibásodik akkor a HA üzemmódú guestek automatikusan újraindulnak egy másik node-n. A virtuális gépek a live migration szolgáltatás segítségével használat közben költöztethetőek a node-k között.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Proxmox Virtual Environment 9.2 with Dynamic Load Balancer released". 2026. május 21. Hozzáférés: 2026. május 21..
- ↑ "Proxmox VE Kernel - Proxmox VE". pve.proxmox.com. Hozzáférés: 2023. április 9..
- ↑ "Open Source - Proxmox VE". pve.proxmox.com. Hozzáférés: 2023. április 9..
- ↑ "Support & Services - Proxmox VE". www.proxmox.com (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2023. április 9..
- ↑ "Package Repositories - Proxmox VE". pve.proxmox.com. Hozzáférés: 2023. április 9..
