Qt
| Qt | |
 | |
 | |
| Fejlesztő | Digia (korábban Nokia, Trolltech), Qt közösség |
| Legfrissebb stabil kiadás | 6.11.1 (stabil verzió, 2026. május 13.)[1] |
| Programozási nyelv | C++ |
| Operációs rendszer | platformfüggetlen |
| Kategória | fejlesztői könyvtár |
| Licenc | |
| Kódtár | https://code.qt.io/cgit/qt/qtbase.git/ |
| A Qt weboldala | |
A Qt (hivatalos kiejtés szerint cute (IPA: ˈkjuːt, gyakran még mint Q.T., kjuːˈtiː)[2]) keresztplatformos alkalmazás-keretrendszer, amelyet GUI-s alkalmazások (ebben az esetben a Qt widget-eszköztár), illetve nem-GUI-s programok, pl. parancssori eszközök és szerverkonzolok fejlesztésére használnak.
A Qt-vel fejlesztett ismertebb alkalmazások, felhasználók:
Autodesk,[3][4] Google Earth, KDE, Adobe Photoshop Album, European Space Agency,[5] OPIE, Siemens,[6] Volvo,[7] Walt Disney Animation Studios,[8] Skype, VLC media player,[9] Samsung,[10] Philips,[11] Panasonic,[12] VirtualBox és a Mathematica,[13] FreeCAD, QGIS.
A Qt a Qt Development Frameworks cég által létrehozott fejlesztői készlet, amely elsősorban a több platformon történő fejlesztés miatt lett közkedvelt.
Hivatalosan támogatott platformok:
- Linux/X11, (Qt Embedded segítségével akár X11 nélküli beágyazott eszközök.)
- Mac OS
- Windows 98/Me, NT4, XP, Vista, 7, 10, 11, CE, és Mobile
- Symbian
Nem hivatalosan támogatott platformok:
- Maemo (A Nokia okostelefonokra fejlesztett Linux-disztribúciója)
- QNX
- VxWorks
- különféle Unix rendszerek
Sajátossága még a licence, amely nyílt forráskódú szoftverek készítéséhez ingyenessé teszi a használatát. 2006 közepétől már Java fejlesztésre is használható.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Qt-vel készült az Opera webböngésző, illetve a Borland cég Kylix nevű fejlesztőeszköze.
A nyílt forráskódú felhasználások közül a legjelentősebb talán a KDE asztali környezet.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Qt 6.11.1 Released" (angol nyelven). 2026. május 13. Hozzáférés: 2026. május 13..
- ↑ "That Smartphone Is So Qt". Ashlee Vance https://www.youtube.com/watch?v=f_WaxuN4o78. The New York Times. 2010. február 16. Hozzáférés: 2010. február 19..
{{cite web}}: External link in|work= - ↑ "Qt in Autodesk". 2011. július 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 14..
- ↑ "Qt in visual effects". 2011. július 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 14..
- ↑ "Qt in the European Space Agency". 2011. július 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 14..
- ↑ "Qt helped Siemens deliver a C++ development platform for manufacturing software GUIs". 2011. július 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 14..
- ↑ "Volvo Mobility Systems". 2011. július 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 14..
- ↑ "Qt helped Walt Disney reduce development time spent on its cross-platform feature film production application". 2011. július 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 14..
- ↑ "Qt in VideoLan Player". 2012. február 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 4..
- ↑ "Qt in Home Media". 2011. július 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 14..
- ↑ "Qt in IP Communications". 2011. július 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 14..
- ↑ "Panasonic selects Qt for HD video system". 2011. július 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. március 14..
- ↑ "Qt delivered advanced, cross-platform C++ GUI for Mathematica's development team". 2012. február 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 4..
