Seram
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Seram | |
 | |
| Seram északi partja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Indonézia |
| Tartomány | Maluku |
| Legnagyobb település | Masohi |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 218 993 fő |
| Masohi népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Szigetcsoport | Maluku-szigetek |
| Terület | 17 100 km² |
| Hosszúság | 340 km |
| Szélesség | 60 km |
| Tengerszint feletti magasság | 1215 m |
| Legmagasabb pont | Mount Binaya, 3019 m |
| Időzóna | UTC+9 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Seram
Pozíció Indonézia térképén
| |
 d. sz. 3°, k. h. 129°3.000000°S 129.000000°EKoordináták: d. sz. 3°, k. h. 129°3.000000°S 129.000000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Seram témájú médiaállományokat. | |
Seram (korábbi nevén Ceram, de gyakran nevezik Serannak, vagy Serangnak is) Indonézia Maluku tartományának egyik szigete, északra az Ambon-szigettől. Legfontosabb városa Masohi.
Földrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sziget a Banda- és a Ceram-tenger között fekszik, Új-Guineától nyugatra, Burutól keletre. Területe nagyjából 17 100 km², alakja kelet-nyugati irányban elnyúló, mintegy 340 km hosszú és mindössze 60 km széles. Legmagasabb pontja a szigeten végigvonuló, esőerdővel borított hegység egyik csúcsa, a Mount Binaya a maga 3019 méterével.
Élővilága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sziget élővilága híresen gazdag, számos endemikus fajjal. Különösen a lepkéiről és madárvilágáról híres, utóbbiak közé értve az Ambon-királypapagájt és a serami varjút (Corvus violaceus) is.
Történelme
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 15–16. század között Seram a Fűszer-szigetek sokáig legdominánsabb szigetének Ternatenak a befolyása alatt állt, bár irányítása gyakran a közelibb, Ternate vazallus államának számító Buruból történt. Az európaiak közül elsőként a portugálok érték el a szigetet, a 16. század végén misszionárius tevékenységük egyre erősödött. Hollandia első kereskedőtelepeit a 17. század elején hozta létre, 1650 körül a sziget teljes területe holland felségterületnek számított már. Az 1780-as években Seram az egyik legfőbb támogatója volt a tidorei Nuku herceg vezette, a holland gyarmatosítás ellen irányuló hosszan tartó lázadásnak.
Gazdasága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sziget alsóbb régióiban koprát, szágópálmát és fűszereket termesztenek, melyek a halászattal együtt a sziget exportjának nagy részét jelentik.
A sziget északkeleti felén, Bulához közel olajkitermelés folyik.
