Velencei Bizottság

Velencei Bizottság
Alapítva	1990. május 10.
Székhely	Strasbourg
A Velencei Bizottság weboldala

A Velencei Bizottság az Európa Tanács (ET) független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve. 1990-ben jött létre, a közép- és kelet-európai rendszerváltások után, amikor a frissen született demokráciáknak sürgős alkotmányozási tanácsokra volt szükségük.

A bizottság hivatalos neve angolul European Commission for Democracy through Law (Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság), de létrejöttének és évi négy plenáris ülésének a helyszíne után általában Velencei Bizottságnak nevezik.

Mint az Európa Tanács, úgy a Velencei Bizottság sem az Európai Unió intézménye.

Tagállamai

Tagállam   Társult tag

Megfigyelő   Különleges együttműködői státusz

A szervezet 18 taggal indult, majd hamarosan az Európa Tanács összes tagja csatlakozott. 2002 óta Európán kívüli államok is teljes jogú tagjai lehetnek. 2010-ben a Bizottságnak 57 tagállama volt: az Európa Tanács 47 tagja, Kirgizisztán 2004 óta, Chile 2005 óta, a Koreai Köztársaság 2006 óta, Marokkó és Algéria 2007 óta, Izrael 2008 óta, Brazília és Peru 2009 óta és Tunézia valamint Mexikó 2010 óta. Fehéroroszország társult tag, és van még hét megfigyelő is a szervezetben: (Argentína, Kanada, a Vatikán, Japán, Kazahsztán, az Egyesült Államok és Uruguay). Az Európai Bizottság, a Palesztin Nemzeti Hatóság és a Dél-afrikai Köztársaság különleges együttműködői státuszban van. Az EU Régiók Bizottsága, az OSCE/ODIHR és a IACL/AIDC (The International Association of Constitutional Law | l'Association Internationale de Droit Constitutionnel) (az alkotmányjog nemzetközi szervezete) is részt vesznek a Velencei Bizottság plenáris ülésein.

Tagjai

A Bizottság tagjai tekintélyes jogászok, akadémikusok, az alkotmányjog és a nemzetközi jog szakértői, a legfelső bíróságok és alkotmánybíróságok tagjai, parlamenti képviselők. A tagokat a tagállamok jelölik négy évre, de azok a Bizottságban nem az országukat képviselik, hanem személyes minőségükben vesznek részt.

A szervezet magyar tagjai

• Trócsányi László, korábbi igazságügyi miniszter
• Varga Zsolt András, (póttag) a Kúria elnöke

Tevékenysége

A Velencei Bizottság fő tevékenysége az alkotmányozási tanácsadás a tagállamok számára, de az alkotmányokhoz közel eső egyéb törvénykezési területekkel – pl.: kisebbségi jog, választási jog – is foglalkoznak; a tagállamoktól és az Európa Tanács szerveitől, illetve más a Bizottság munkájában részt vevő nemzetközi szervezetektől (pl.: Európai Bizottság) fogadnak be véleménykéréseket.

Mivel a Bizottság nem hatóság és nem bíróság, így véleményt mondhat és ajánlásokat fogalmazhat meg, de nem állapíthat meg jogsértést, és nem semmisíthet meg jogszabályokat.

A Velencei Bizottság ajánlásai nem kötelezők, de a tagállamok általában követik azokat.

Munkamódszerei

A Bizottság egy-egy konkrét probléma megvizsgálására általában kijelöl egy szűkebb körű rapportőr-csapatot, leginkább tagjai sorából. A rapportőrök megbeszéléseket folytatnak az adott országban, majd megfogalmazzák véleményüket és javaslataikat. Jelentésüket a Velencei Bizottság plenáris ülésen vitatja meg. Elfogadása után az ajánlást átadják a véleményt kérő félnek és azt nyilvánosságra is hozzák.

Ismertebb magyar vonatkozású esetek

Az évek során az Orbán-kormány nem minden esetben követte a Velncei Bizottság ajánlásait:

• 2010 októberében a testület a szlovák nyelvtörvényről adott ki jelentést. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára akkor azt mondta, hogy „egyfajta európai alkotmánybíróságnak tekinthető”.
• 2011-ben az Orbán-kormány új alaptörvény-módosítási javaslata kritikákat kapott. Bár Gulyás Gergely akkor egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „Vannak olyan megállapítások, amiket tévesnek tartunk, és olyanok is, amikkel nem értünk egyet”, de végül a kormány a megfogalmazott kritikák közül semmit nem tekintett megfontolandónak. Szájer József (az alkotmány egyik szövegezője) azzal utasította el a bizottság véleményét, hogy „sajnos nem tudta kivonni magát a magyar alkotmánnyal szemben az elmúlt időszakban kibontakozott ideológiai célzatú támadások hatása alól”.
• 2012-ben a Bizottság Martonyi János magyar külügyminiszter kérésére véleményt fogalmazott meg az új magyar egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. A véleménybe számos kritikus elem került.
• 2015-ben a Bizottság több ponton kifogásolta a magyar médiaszabályozást. Trócsányi László igazságügyi miniszter akkor a testület plenáris ülésén kifejezte saját és a magyar kormány készségét az ellenzékkel való párbeszédre.
• 2017-ben Szijjártó Péter külügyminiszter többször is a Bizottság ajánlásainak végrehajtására szólította fel Ukrajnát: „ne fossza meg a magyar kisebbséget a már megszerzett jogaitól”.
• 2018-ban a Bizottság a „bevándorlási különadóról” állapította meg, hogy indokolatlanul sarcolja meg a kormánynak nem tetsző tevékenységeket, így sérti a szólás- és egyesülési szabadságot. Orbán Balázs államtitkár ezt azzal hárította el, hogy a Velencei Bizottság a jogi tanácsadó szerepét politikai nyomásgyakorló szerepre cserélte. A Fidesz akkor a Bizottság működéséről úgy vélekedett, hogy „Soros Magyarország elleni lobbitevékenysége ismét beindult, rögtön védelmükbe veszik Soros bevándorláspárti hálózatát. Sorosnak mindenhol megvannak az emberei.”
• 2021 decemberében a Bizottság azt állapította meg, hogy a kormány melegellenes törvénye alapvető emberi jogokat sért. Varga Judit igazságügyi miniszter akkor úgy vélekedett, hogy a Bizottság „érzésszerű, ideológiailag (vagy akár politikailag) motivált véleményt” adott. Hozzátette, hogy reméli ez nem válik „általános gyakorlattá a Velencei Bizottság működésében, amely mandátuma alapján egy elismert jogászokból álló szakmai tanácsadó testület”. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Bizottság munkájáról ekkor úgy nyilatkozott, hogy „Meg sem lepődünk azon, amikor a Magyarországot ért nemzetközi támadássorozatba becsatlakozik a Velencei Bizottság is, mely a baloldal és Soros György propagandáját ismétli”.
• 2023-ban a kormány attól tartott, hogy egy előző évi jogszabály alapján szeptembertől megszűnnének a kárpátaljai nemzetiségi iskolák. Az ügyben az Európa Tanács parlamenti közgyűlése (magyar–román kezdeményezésre) a Bizottsághoz fordult, melynek következtében Ukrajna visszaállította a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait.
• 2024-ben a Bizottság azt állapította meg, hogy nincs elég garancia a Szuverenitásvédelmi Hivatal függetlenségére, mivel annak elnökét és alelnökeit is a végrehajtó hatalom nevezi ki és menti fel. A jelentés megállapította, hogy a szabad és demokratikus vitákra a hivatal létrehozása és tevékenysége káros hatással lesz. A hivatal válasza erre az volt, hogy a „Velencei Bizottság által megfogalmazott jelentés elfogult, tárgyi tévedésektől hemzseg és politikailag motivált”.
• 2025-ben a kormánypárti sajtó azzal támadta a Velencei Bizottság működését, hogy Halmai Gábor „a Velencei Bizottság tagjaként éveken át élesen bírálta a magyar alkotmányos berendezkedést, a 2011-es alaptörvény nemzetközi támadásának egyik kulcsszereplője volt”. Halmai Gábor sohasem volt a Velencei Bizottság tagja.
• 2025. július 7-én Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ főigazgatója az MTI-nek arról beszélt, hogy a komplett globalista elit a magyar kormány megbuktatását tűzte ki célul, amiért minden követ megmozgatnak. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament mellett „párhuzamosan működő globalista politikai gépezet”-nek minősítette az Európa Tanácsot és Velencei Bizottságot is.
• 2026 júniusában Sulyok Tamás köztársasági elnök a tervezett leváltásával kapcsolatban fordult segítségért a Velencei Bizottsághoz.

További információk

• A Velencei Bizottság honlapja – Eseménynaptár (angolul)
• A Velencei Bizottság adatbázisa (angolul és franciául)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Venice Commission című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.