433 Eros
| 433 Eros | |
 | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Carl Gustav Witt |
| Felfedezés ideje | 1898. augusztus 13. |
| Felfedezés helye | Bamberg-Refraktor |
| Névadó | Erósz |
| Alternatív név | 1898 DQ; 1956 PC |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2025-11-21 |
| Aphélium távolsága | 1,783 CsE |
| Perihélium távolsága | 1,133 CsE |
| Fél nagytengely | 1,458 CsE |
| Pálya excentricitása | 0,223 |
| Orbitális periódus | 643,1151986547 nap |
| Keringési periódus | 643,219 nap (1,76 év) |
| Átl. pályamenti sebesség | 24,36 km/s |
| Közepes anomália | 320,215° |
| Inklináció | 10,829° |
| Felszálló csomó hossza | 304,401° |
| Perihélium szöge | 178.664° |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Méret | 13×13×33 km |
| Átlagos átmérő | 16,84 km |
| Átlagos sűrűség | 2,67 g/cm³ |
| Forgási periódus | 5,27 h |
| Albedó |
|
| Színkép típusa | S |
| Abszolút fényesség | 11,16 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 433 Eros témájú médiaállományokat. | |
A 433 Eros az elsőnek felfedezett (és az 1036 Ganymed után a második legnagyobb) földsúroló kisbolygó, mérete körülbelül 13 × 13 × 33 km. A kisbolygók róla elnevezett Amor-családjának (más elnevezéssel Apolló-Ámor családjának) a tagja. Az elsőnek felfedezett olyan kisbolygó, amely a Mars pályájánál közelebb kerül a Naphoz.
Az Eros kisbolygó volt a NEAR Shoemaker űrszonda célja, mely, miután több hétig, egyre közelebbi pályán keringett körülötte, 2001. február 12-én le is szállt felszínére, utána napokig működőképes maradt.
A kisbolygóról szerzett ismeretek a NEAR-Shoemaker látogatása után
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A NEAR Shoemaker űrszonda megközelítette, majd leszállt az égitest felszínére.
A kisbolygón a felszíni gravitációs gyorsulás erősen változó, mivel az Eros alakja hosszan elnyúló test, krumpli alakkal. A nappali hőmérséklet elérheti a 100 °C–t, amikor a kisbolygó perihéliumban van. Az éjszakai hőmérséklet elérheti a -150 °C-t. Az Eros sűrűsége 2,4 kg/dm³. Ez azonos a földkéreg sűrűségével. A kisbolygó 5,27 óra alatt fordul meg a forgástengelye körül.
Az égitest felszínét tanulmányozva a NEAR-Shoemaker felvételein a kutatók azt találták, hogy a kisbolygóról kidobott meteoritikus anyag forráshelye egyetlen nagy kráter. A krátert létrehozó becsapódás mintegy 1 milliárd évvel ezelőtt történhetett. Oly mértékben átalakította ez a becsapódás az égitest felszínét, hogy a fél kilométernél kisebb kráterek eltűntek a kisbolygó felszínének majdnem a felén. Az ilyen méretű becsapódás rengéshullámai összetördelték a kisebb krátereket és be is temették őket.
Az Eros pályája keresztezi a Mars bolygóét, de a két pálya nem metszi egymást. Ilyen keringési pályán azonban csak néhány százmillió évig képesek maradni objektumok, mielőtt a pályájuk a perturbáció zavaró hatása miatt megváltozik. Egyes modellezések szerint az Eros pályája keresztezni fogja a Földét, legkorábban 2 millió év múlva, és körülbelül 50 százalék esély van rá, hogy ez százmillió és egymilliárd év között bekövetkezik. Ilyen szempontból esély van rá, hogy a Földbe csapódik, elképzelhetetlen mértékű pusztítást okozva, lévén ötször nagyobb, mint a dinoszauruszok kihalását előidéző aszteroida[1].
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Michel, P. (1996. április). "The orbital evolution of the asteroid Eros and implications for collision with the Earth". Nature (angol nyelven). 380 (6576): 689–691. doi:10.1038/380689a0. ISSN 1476-4687. Hozzáférés: 2025. október 27..
{{cite journal}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Csillagközi üstökösök | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
