Bodonhely
| Bodonhely | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó Szilvia (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 9134 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 361 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 27,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,1 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 33′ 50″, k. h. 17° 24′ 23″47.563769°N 17.406319°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 50″, k. h. 17° 24′ 23″47.563769°N 17.406319°E | |||
 Bodonhely
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Bodonhely weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bodonhely témájú médiaállományokat. | |||
Bodonhely község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község a Rába bal partján fekszik, Csornától 17 kilométerre délkeletre, illetve Győrtől 30 kilométerre délnyugatra, a 8511-es út mentén. Híd köti össze a Rába túlsó partján elhelyezkedő Kisbabottal.
A talajtakaróra jellemző a változatosság, de döntően a réti öntés és a lápos réti talajok jellemzőek.
A község lakóinak életét évszázadokon át meghatározta a folyó és az átkelőhely. A település az egyutcás falu képét mutatja.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A községet 1446-ban említik először „Bodonhel” néven mint Kanizsai birtokot. 1536-ban a Nádasdyak, 1558-ban gróf Cseszneky János, 1861-ben pedig az Esterházyak kezére kerül.
A község lakói a török időkig a középkori jobbágyok életét élték. Az 1540-50-es években a földesúr- Nádasdy Tamás nádor- a Rábahíd védelmére várat emeltetett. Ettől kezdve a lakosok főképp katonák. A vármegyei közgyűlések jegyzőkönyvei szerint Bodonhelyen gyalogosok és lovasok egyaránt szolgáltak. 1594-ben a török a bodonhelyi várat is elfoglalta. Győr visszafoglalásakor (1598) a mérgesi és bodonhelyi erősségeket elhagyták. A falut új telepesekkel kellett benépesíteni. A vár helyett kastély, a Rába partra erődítmény épült. A község lakói már a XVI. században áttértek az új hitre és evangélikusok lettek. A rekatolizáció azonban itt is éreztette hatását. A török háborúk lezárásával a lakosság katonai szolgálata is véget ért. A lakosok megélhetésük érdekében irtás révén bővítették földterületüket. 1768-ban a község szerződést kötött az urasággal az úrbéres szolgáltatások megváltására. Az 1848-49-es szabadságharcban a községből 11-en szolgáltak honvédként.
A két világháború ugyancsak emberi áldozatokat követelt a falu lakosai közül. A visszavonuló német csapatok felrobbantották a Rába hídját, ami csak 1968-ban épülhetett újjá.
Mai élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az önkormányzat egy óvodát működtet. Konyhájáról látják el a házi szociális gondozásban és szociális étkezésben részesülő időseket. Általános iskolába a gyerekek Bágyogszovátra járnak. Rendelkezik a község orvosi rendelővel, a betegek ellátását a szomszédos faluban élő háziorvos látja el.
A település infrastrukturális ellátottsága kielégítőnek mondható. A lakások vezetékes vízzel, telefonnal ellátottak. Az utak portalanítottak. Megoldott a hulladékkezelése is, megtörtént a csatornázás és kiépítették a vezetékes gáz hálózatát is. A községben evangélikusok és katolikusok egyaránt élnek, 1/3-1/4 arányban.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Kiss Sándor (független)[3]
- 1994–1998: Makkos Attila (független)[4]
- 1998–2002: Makkos Attila (független)[5]
- 2002–2003: Makkos Attila (független)[6]
- 2003–2006: Kenesei Ferenc (független)[7]
- 2006–2010: Kenesei Ferenc (független)[8]
- 2010–2014: Kenesei Ferenc (független)[9]
- 2014–2019: Kenesei Ferenc (független)[10]
- 2019–2024: Varga Edina (független)[11]
- 2024– : Szabó Szilvia (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2003. december 7-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester halála miatt.[12]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 287 | 289 | 287 | 326 | 355 | 353 | 360 | 361 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 0,7% lengyelnek, 0,7% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,8%, református 1%, evangélikus 12,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,1% (13,2% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,7% volt római katolikus, 7,3% evangélikus, 3,7% református, 1,1% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 3,1% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (25,6% nem válaszolt).[14]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Katolikus templom: Építése még a török hódoltság idejére tehető. A hagyomány szerint régen csak őrtoronyként szolgált a templom. Egy török vitéz gyógyulása után építette az őrtoronyhoz a mai templomot.
- Sarlós Boldogasszonyt ábrázoló szobor: Érdekessége, hogy csupán négy ilyen szobor található Magyarországon.
- Evangélikus templom: Az 1800-as években épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Bodonhely települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Bodonhely települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Bodonhely települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
- ↑ "Bodonhely települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 3.
- ↑ "Bodonhely települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 3.
- 1 2 "Bodonhely települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2003. december 7. Hozzáférés: 2020. május 27.
- ↑ "Bodonhely települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 3.
- ↑ "Bodonhely települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 23.
- ↑ "Bodonhely települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 3.
- ↑ "Bodonhely települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25.
- ↑ "Időközi önkormányzati választások 2003-ban" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2003. Hozzáférés: 2020. május 26.
- ↑ Bodonhely Helységnévtár
- ↑ Bodonhely Helységnévtár
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nagy Imre: Sopron vármegye története
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bodonhely hivatalos honlapja
- Cs. Kovács Attila (2015. június 3.). "Eszperantóul beszélgetett a nemzetközi társaság Bodonhelyen". Kisalföld. 2015. július 17. dátummal az eredeti (HTML) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. június 6.
