Dobrak
| Dobrak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Boszniai Szerb Köztársaság |
| Régió | Bijeljinai régió |
| község | Srebrenica |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 56 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 177 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 153,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 234 m |
| Terület | 1,15 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 57′ 35″, k. h. 19° 30′ 23″43.959700°N 19.506400°EKoordináták: é. sz. 43° 57′ 35″, k. h. 19° 30′ 23″43.959700°N 19.506400°E | |
 | |
Dobrak (szerbül: Добрак) falu Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Srebrenica községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 57, közúton 96 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 23, közúton 38 km-re délkeletre, a Drina völgyében, a folyó bal partján, 230-450 méteres magasságban fekszik.[3] A település részben a Drina-völgy hordalékos sík részén, részben hegyvidéki területén fekszik, melyet hullámzó, erdős dombok és jellegzetes karsztképződmények jellemeznek.
Éghajlata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A térség párás kontinentális éghajlattal rendelkezik, hideg telek és meleg nyarak jellemzik, az átlaghőmérséklet januárban körülbelül 4°C, augusztusban pedig eléri a 27°C-ot. Télen gyakran havazik, a hőmérséklet pedig fagypont alá süllyed, míg nyáron mérsékelt az időjárás, extrém hőség nélkül. A Srebrenica régióban az éves csapadékmennyiség átlagosan körülbelül 1077 mm, amely viszonylag egyenletesen oszlik el, de késő tavasszal és ősszel több eső esik.[4]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[5] |
Népesség 2013[5] |
|---|---|---|
| Szerb | 0 | 0 |
| Bosnyák | 392 | 177 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 392 | 177 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település a Drina völgyében található, mely már az illírek idején is lakott volt. Amint azt a közeli Skelaniban található 4. századi bazilika maradványa is igazolja a Drina völgyében már a római korban élénk emberi tevékenység folyt, mely a közeli ezüstbányák római kiaknázására vezethető vissza. A római uralom után a terület a népvándorlás korában több nép fennhatósága alá került. A kora középkorban szláv törzsek telepedtek meg a vidéken.
A középkorban a Podrinje régió, beleértve a Dobrak környéki területeket is, a Boszniai Királyságon belüli Sói bánság részét képezte, a környező települések pedig olyan feudális plébániákba integrálódtak, mint Osat és Trebotić. A régió stratégiai elhelyezkedése a Drina folyó kereskedelmi útvonalai mentén szétszórt vidéki falvak kialakulását eredményezte, amelyek Srebrenica ezüstbányáinak gazdagságára támaszkodtak. Régészeti nyomok, köztük a szomszédos területeken található a stećak sírkövek és a korai templomalapok a boszniai egyházhoz tartozó keresztény közösségekre utalnak.[6]
Bosznia 1463-as meghódítását követően az oszmán terjeszkedés adminisztratív változásokat hozott. A terület az oszmán defterek szerint a Zvorniki szandzsák és az Osati náhije igazgatása alá esett. Dobrak falu az Osat náhije részeként már 1468-tól szerepel az oszmán defterekben. Az oszmán uralom alatt a Podrinje településszerkezete a muszlim többségű falvak felé tolódott el, Dobrak pedig egy kis vidéki közösséggé vált.[7] Dobrak is a mezőgazdaságra és erdőgazdálkodásra összpontosító falvak közé tartozott.[7][8]
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Dobrak község részeként a településnek 21 háztartása és 123 muszlim lakosa volt.[9] 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 25 háztartást éa 133 muszlim lakost találtak.[10] Az osztrák-magyar uralom közigazgatási reformokat vezetett be, amelyek hatással voltak Dobrak mezőgazdaságára, beleértve a földújraelosztást az 1911-es agrárreform-törvény révén, amelynek célja a nagybirtokok felosztása és a modern mezőgazdasági technikák előmozdítása volt, ami szerény népességnövekedéshez és jobb terméshozamokhoz vezetett Podrinje vidéki területein. Ezek a változások, az olyan infrastruktúrákkal párosulva, mint a vasút, megkönnyítették a telepesek és munkások enyhe beáramlását, a falut a 20. század elejére a tartományi gazdaságokba való nagyobb integráció felé terelve.[11]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A két világháború között a régió gazdasága, beleértve Dobrakhoz hasonló vidéki területeket is, túlnyomórészt a mezőgazdaságon alapult, amely az önellátó gazdálkodásra összpontosított, a szerb irányítású közigazgatás jelentős befolyással bírt a helyi kormányzás és a földpolitika alakításában.[12] A második világháború alatt a térség a tengelyhatalmak megszállása alatt állt és nőtt az etnikumok közötti viszály. Srebrenicát és a környező falvakat a partizán erők 1945. március 11-én szabadították fel, ami a megszállás végét is jelentette.[13]
A második világháború utáni szocialista Jugoszláviában a vidéki települések mezőgazdasági kollektivizáláson estek át a földújraelosztást és a szövetkezeti gazdaságok szervezését célzó szélesebb körű nemzeti politika részeként, amely 1949 körül kezdődött és az 1950-es évek elején tetőzött.[14] Ezek az erőfeszítések azonban nagyrészt sikertelenek voltak a parasztok ellenállása és a gazdasági hatékonyság hiánya miatt, ami 1953-ra dekollektivizáláshoz vezetett, ezt követően pedig a kisüzemi magángazdálkodás uralta a boszniai vidéki gazdaságokat, beleértve a korlátozott ipari tevékenységhez kötött területeket is.[14] A jugoszláv hatóságok szövetségi struktúrákon keresztül támogatták az etnikumok közötti harmóniát, de a nyolcvanas években gazdasági stagnálás és nacionalista ébredések hatására mögöttes feszültségek alakultak ki, amit tovább súlyosbított Slobodan Milošević szerbiai felemelkedése, aki a köztársaságok közötti szerb egységre szólított fel.
A boszniai háború
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felbomlása 1991-ben felgyorsult, miután Szlovénia és Horvátország kikiáltotta függetlenségét, arra késztette Bosznia-Hercegovinát, hogy hasonló belső nyomással szembesüljön, miközben a vezetők körében a nacionalista retorika fokozódott. A boszniai szerbek, akik attól tartottak, hogy a bosnyákok által uralt független államban csak kisebbségi státuszuk lesz a Szerbiával való egyesülésre törekedtek, hogy egy összefüggő Nagy-Szerbiát alakítsanak ki.[15] Bosznia 1992. március 3-án kiáltotta ki függetlenségét, amelyet az Európai Közösség április 6-án elismert.[16]
A háború 1992 áprilisában tört ki, amikor a boszniai szerb paramilitárisok és a Jugoszláv Néphadsereg egyes egységei – amelyeket a Ratko Mladić parancsnoksága alatt a Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) néven szerveztek át – összehangolt támadásokkal elfoglalták a bosnyák területek mintegy kétharmadát. A háború kitörésekor Kelet-Bosznia, amely a háború előtt bosnyák többségű terület volt, etnikai tisztogatási műveleteknek és számos atrocitásnak volt kitéve, köztük gyilkosságokkal és nemi erőszakkal. A szerb erők és félkatonai bandák a nem szerb lakosság rovására nagy mértékű kifosztást és kényszerű áttelepítést hajtottak végre. A Srebrenica környékén fekvő területek esetében ezeknek a műveleteknek az volt a célja, hogy Kelet-Boszniában egy olyan összefüggő, szerbek által ellenőrzött területet hozzanak létre, amelynek közös a határa Szerbiával.[17]
A háború alatt a település is a Drina folyó mentén fekvő összes többi város és falu sorsára jutott: 1992 májusában a szerbek megtámadták a falu bosnyák lakosait, amely folyamat során számos falusi meghalt, minden korosztályból. 1993-ban a szerb támadásokat túlélők elmenekültek otthonaikból, hogy menedéket keressenek Srebrenicában, amelyet ENSZ biztonságos övezetnek nyilvánítottak. A szerb erők felégették a bosnyákok tulajdonában levő házakat.[18] 1995 júliusában, amikor Srebrenicát a szerb erők elfoglalták, innen és a környező falvakból elmenekült több száz férfi és fiú pusztult el a népirtásban. Sok család elvesztette mindenét.[19]
A háború utáni újjáépítés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében ez a terület a Boszniai Szerb Köztársasághoz került. A békemegállapodás elrendelte a vagyonvisszaszolgáltatást és az elűzött lakosság visszatérését. A kezdeti újjáépítési erőfeszítések a háború által megrongált lakóházak újjáépítését és a falvak alapvető infrastruktúráját célozták meg, hogy lehetővé tegyék a menekültek visszaáramlását.[20] Az infrastruktúra újjáépítése a 2000-es években felgyorsult a nemzetközi segélyeknek köszönhetően, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2002 áprilisában indított 12,5 millió dolláros Srebrenica Regionális Újjáépítési Programját, amely a konfliktus során megrongálódott alapvető közművek, utak és lakások újjáépítését célozta.
2002-ben, évekig tartó kitelepítés után, néhány család megmaradt tagjai úgy döntöttek, hogy visszatérnek és megpróbálják újjáépíteni életüket. A visszatérők mind elvesztették rokonaikat a háborúban. Csaknem az összes család özvegyekből és gyermekekből állt. Az európai szervezetek építőanyag-adományainak köszönhetően, az uniós és nemzetközi nem kormányzati szervezetek segítségével új házakat építettek. A visszatérésen felbuzdulva, több korábbi falusi is csatlakozott hozzájuk. A kezdeti lelkesedés azonban sokak számára keserű csalódássá változott, mivel a kormány és a nemzetközi közösségi tisztviselők által gyakran megvitatott „fenntartható visszatérési politika” inkább retorikának, mint gyakorlati cselekvési tervnek bizonyult. Sok visszatérő másodszor is kénytelen volt elhagyni faluját.[19]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20567".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20567
- ↑ Topografska karta Uzice 528-1-1
- ↑ "Simulated historical climate & weather data for Srebrenica". meteoblue.com. Hozzáférés: 2026. március 25.
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Srebrenica" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2026. február 24.
- ↑ Adib Đozić, Rusmir Djedović. "SETTLEMENTS PUSMULIĆI (WITH JASENOVA) AND ČIČEVAC(WITH PRIBIĆEVAC) NEAR SREBRENICA IN THE LATE 19TH CENTURY" (PDF). bastina.ba. Hozzáférés: 2026. április 2.
{{cite web}}: line feed character in|title=at position 42 (súgó) - 1 2 Alija Suljić, Sadat Begić. "Familije i porodice Pribidola u opcini Srebrenica tokom 19 stoljeca". researchgate.net. Hozzáférés: 2026. április 2.
- ↑ Aladin Husić. "TREBOTIĆ AND FORTRESS KLIČEVAC DURING THE OTTOMAN REIGN" (PDF). bastina.ba. Hozzáférés: 2026. április 2.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 94. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 116. o.
- ↑ Magnus Neubert, Stefan Nikolić. "Why railways fail: Colonial railways and economic development in Habsburg Bosnia-Herzegovina" (PDF). ehes.org. Hozzáférés: 2026. április 2.
- ↑ "Srebrenica". britannica.com. Hozzáférés: 2026. április 2.
- ↑ "Adopt Srebrenica Story of us" (PDF). adopot-srebrenica.org. Hozzáférés: 2026. február 26.
- 1 2 John B. Allcock. "Rural-urban differences and the break-up of Yugoslavia". https://journals.openedition.org. Hozzáférés: 2026. március 26.
{{cite web}}: External link in|website= - ↑ "Bosnia and Herzegovina, 1992–1995". ushmm.org. Hozzáférés: 2026. február 27.
- ↑ "The conflict". icty.org. Hozzáférés: 2026. február 27.
- ↑ Mojzes, Paul (2011). Balkan Genocides: Holocaust and Ethnic Cleansing in the Twentieth Century (angol nyelven). Bloomsbury Academic. 178. o. ISBN 978-1-4422-0665-6.
- ↑ "Prelude to the Srebrenica Genocide: Mass murder and ethnic cleansing of Bosniaks in the Srebrenica region during the first three months of the Bosnian War (April-June 1992)". bosniak.org. Hozzáférés: 2026. március 21.
- 1 2 Ron Adams, Hariz Halilovich. "Mass myths to mass graves: Politicizing memory in Serbia as a prelude to genocide in Bosnia". academia.edu. Hozzáférés: 2026. március 28.
- ↑ "Refugee Return – Success Story or Bad Dream? A Review from Eastern Bosnia" (PDF). berghof-foundation.org/. Hozzáférés: 2026. március 22.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jahić Sead, Kulenović Salih, Suljić Alija (2012). Bošnjačko-muslimanske familije Osata nekad i danas. 150 godina od protjerivanja muslimana iz Kneževine Srbije: Zbornik radova. Orašje, Medžlis IZ Orašje i Muftijstvo tuzlansko.
