Glottertal
| Glottertal | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Járás | Breisgau-Hochschwarzwald járás | ||
| Irányítószám | 79286 | ||
| Körzethívószám | 07684 | ||
| Rendszám | FR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3264 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 106,11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 350 m | ||
| Terület | 30,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 48° 02′ 55″, k. h. 7° 57′ 18″48.048611°N 7.955000°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 55″, k. h. 7° 57′ 18″48.048611°N 7.955000°E | |||
 Glottertal
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
| Glottertal weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Glottertal témájú médiaállományokat. | |||
Glottertal település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 3264 fő (2023. december 31.).[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 2347 | 2672 | 2630 | 2577 | 2614 | 2783 | 3042 | 3092 | 3134 | 3225 |
| 1961 | 1968 | 1974 | 1981 | 1987 | 1994 | 2000 | 2007 | 2013 | 2024 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Glottertal 1567-től a napóleoni háborúkig Ausztria és a Habsburg Monarchia része volt. A település bányászata a római időkre vezethető vissza, melyet 1112-ben a Szent Erdélyi Apátság krónikájában említenek meg. A település önkormányzata 1970-ben alakult, négy egykori független falu Unterglottertal, Oberglottertal, Ohrencbach, és Föhrental egyesítésével.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város egy kis völgyben található a Kandel hegységtől délre. A völgy nyugat elé nyílik, ahol a Glotter folyó eléri az Ezt folyót, majd később a Rajnát.
Bányászat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az első régészeti leletek azt igazolják, hogy a településen a római korban vasolvasztással foglalkoztak. Az ezüst bányászata a XI. században kezdődött. A bányászathoz tartozó 15 km hosszú vízi csatorna építése 1284-ben kezdődött, mely jelentősen hozzájárult a bányászathoz. Az ezüst bányászata kisebb léptékben folytatódott, és a 18. században elkezdődött a vas és bárium bányászata. Az utolsó bányákat 1900 előtt bezárták.
A Fekete Erdő klinika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1980-as években A klinika című filmsorozat játszódott a településen.[2]
A Glottertalban álló Carlsbau klinika a 80-as években méltán sikeres népszerűséget hozott mind a sorozatnak, mind a településnek, mely népszerű turizmusi célpontja volt. Ebben az időben az épület a Wüttembergi Állami Biztosítási Intézet gyógyfürdő klinikája volt. Az épület 2004 óta üresen állt, majd 2013-ban értékesítették, mely 2014-ben megnyitotta a pszichoszomatikus akut klinikát.[3]
Sport és szabadidő
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen kerékpározási valamint közösségi foci- és teniszpályák találhatóak, de lehetőség van túrázni, valamint szabadtéri fürdőzésre is.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023". Önkormányzati címtár 2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2024. október 28. Hozzáférés: 2024. november 16.
- ↑ http://www.glottertal.de/text/422/de/die-schwarzwaldklinik.html
- ↑ http://www.badische-zeitung.de/freiburg/schwarzwaldklinik-erste-patienten-beziehen-ihre-zimmer
- ↑ "Archivált másolat". 2018. január 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 16.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal (német)
