Haraiki
| Haraiki | |
 | |
| Haraiki felül nézetből | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Franciaország |
| Tengerentúli terület |  Francia Polinézia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 5 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Csendes-óceán |
| Szigetcsoport | Raeffsky-szigetek |
| Terület | 4 km² |
| Hosszúság | 7 km |
| Szélesség | 5 km |
| Időzóna | UTC-10 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Haraiki
Pozíció Francia Polinézia térképén
| |
 d. sz. 17° 28′, ny. h. 143° 28′17.466667°S 143.466667°WKoordináták: d. sz. 17° 28′, ny. h. 143° 28′17.466667°S 143.466667°W | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Haraiki témájú médiaállományokat. | |
Haraiki egy apró atoll a Dél-Csendes-óceánon. A terület politikailag Francia Polinéziához tartozik. Haraiki a Tuamotu-szigetek egyik alcsoportjának, a Raeffsky-szigeteknek a része. A Raeffsky szigetcsoport a Tuamotu szigetcsoport központi részén található. Haraiki a Reffsky-szigetek déli részén található, Tahititől 600 km-re keletre. A háromszög alakú atoll, melynek legnagyobb hosszúsága 7 km, legnagyobb szélessége 5 km, a területe 4 km². 10,4 km²-es lagúnájába egyetlen természetes tengerszoros vezet az óceánból, ezért hajóval be lehet jutni a belsejébe. Az atoll legközelebbi szomszédja Észak-Marutea 42km-re fekszik északnyugatra.
Egyes adatok szerint a szigeten mintegy 20 ember él, amelyet alátámasztanak a Google térképei, amelyeken jól látszódnak épületek a sziget északi részén (-17.446343,-143.455739). Látható továbbá, hogy a három szigetből álló atoll földterületeinek jelentős része megművelt.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Haraiki atollt legelőször Louis Antoine de Bougainville francia felfedező említette 1768-as polinéziai felfedező útja során.[1][2] Domingo de Boenechea spanyol hajós 1772. október 30-án száll itt partra és a szigetnek a San Quintín nevet adja. Két évvel később november 2-án ismét visszatért Haraiki-re.[3] Frederick William Beechey brit kapitány 1826. március 6-án kötött ki a szigetnél, amelynek a Crocker nevet adta.[3] 1837. március 30-án honfitársa, Edward Belcher is eljutott a szigetre.[3]
Közigazgatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Makemo az önkormányzati település központja. Hozzá tartozik Haraiki, Raroia, Takume, Katiu, Taenga, Nihiru atollok és a lakatlan Észak-Marutea, Tuanake, Hiti, Dél-Tepoto atollok.[4] A közigazgatási terület lakossága 1422 fő (2007).
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Haraiki Archiválva 2013. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben az Université de Marseille (Marseille-i Egyetem) oldalán
- ↑ Tahiti et ses archipels Pierre-Yves Toullelan, éditions Karthala, 1991, ISBN 286537291X, p.61.
- 1 2 3 Les Atolls des Tuamotu Jacques Bonvallot, Institut de recherche pour le développement, 1994, ISBN 9782709911757, pp.275-282.
- ↑ "Tahiti Tourisme (franciául)". 2007. október 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. február 25.
További információ
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Atoll lista (franciául) Archiválva 2007. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
