close
Ugrás a tartalomhoz

Izoleucin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
l-Izoleucin

Az izoleucin kémiai szerkezete

Az izoleucin kémiai szerkezete
IUPAC-névizoleucin
Más nevek2-amino-3-metilpentánsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám73-32-5
PubChem791
ChemSpider6067
EINECS-szám200-798-2
DrugBankDB00167
KEGGD00065
ChEBI17191
SMILES
CC[C@H](C)[C@H](N)C(O)=O
InChIKeyAGPKZVBTJJNPAG-WHFBIAKZSA-N
Beilstein1721792
Gmelin486381
UNII04Y7590D77
ChEMBLCHEMBL1233584
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC6H13NO2
Moláris tömeg131,17 g/mol
Veszélyek
EU osztályozásnincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok(nincs)[1]
S mondatok(nincs)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az izoleucin (rövidítve Ile vagy I)[2] az α-aminosavak közé tartozó szerves vegyület, képlete HO2CCH(NH2)CH(CH3)CH2CH3. Esszenciális aminosav, vagyis az emberi szervezet nem képes előállítani, a táplálékkal kell bevinni. Kodonjai az AUU, AUC és AUA.

Szénhidrogén oldallánca révén a hidrofób aminosavak közé tartozik. Oldallánca – a treoninhoz hasonlóan – királis. Az izoleucinnak négy sztereoziomerje lehetséges, ebből kettő az l-izoleucin diasztereomerje. A természetben azonban az izoleucinnak csak egy enantiomerje található meg, a (2S,3S)-2-amino-3-metilpentánsav.

Mivel az izoleucin esszenciális aminosav, az emberi szervezet nem tudja előállítani, ezért állati eredetű táplálékkal – többnyire a fehérjék alkotóelemeként – jut be a szervezetbe. Növényekben és mikroorganizmusokban több lépésben szintetizálódik piroszőlősavból és alfa-ketoglutarátból kiindulva. A bioszintézisében részt vevő enzimek:[3]

  1. Acetolaktát-szintetáz (más néven acetohidroxisav szintetáz)
  2. Acetohidroxsav-izomeroreduktáz
  3. Dihidroxisav-dehidratáz
  4. Valin-aminotranszferáz

Az izoleucin egyszerre glükogén és ketogén aminosav. Szénváza – alfa-ketoglutaráttal történő transzamináció után – szukcinil-CoA-vá alakulhat, és bekerülhet a citromsavciklusba, ahol vagy oxidálódik, vagy oxálacetáttá alakul és belép a glükoneogenezisbe (ezért glükogén aminosav). Átalakulhat acetil-koenzim-A-vá is és bekerülhet a trikarbonsav-ciklusba, ahol oxálacetáttal kondenzálódik és citromsavvá alakul. Emlősökben az acetil-CoA nem alakulhat vissza szénhidráttá, de felhasználható ketontestek vagy zsírsavak szintézisére, ezért ketogén aminosav.

Anyagcsere-betegségek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az izoleucin lebomlása a következő anyagcsere-betegségeknél károsodik:

Az állati szervezetek nagy mennyiségben raktározzák ezt az aminosavat, bár előállítani nem tudják. Nagy mennyiségű izoleucint tartalmaznak többek között: a tojás, szójafehérje, tengeri alga, pulyka, csirke, bárány, sajt és hal.[4]

Az izoleucin izomerjei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az izoleucin változatai
Triviális név:izoleucin d-izoleucinl-izoleucindl-izoleucin d-alloizoleucinl-alloizoleucindl-alloizoleucin
Szinonimák:(R)-izoleucinL(+)-izoleucin(R*,R*)-izoleucinalloizoleucin
PubChem:CID 791CID 94206CID 6306CID 76551
EINECS-szám:207-139-8[halott link]206-269-2[halott link]200-798-2[halott link]216-143-9[halott link]216-142-3[halott link]221-464-2[halott link]
CAS-szám:443-79-8 319-78-8 73-32-5 1509-35-9 1509-34-8 3107-04-8
 
l-izoleucin (2S,3S) és

d-izoleucin (2R,3R)

 
l-alloizoleucin (2S,3R) és

d-alloizoleucin (2R,3S)

Az izoleucin többlépéses eljárással 2-brómbután és dietil-malonát kiindulási anyagból állítható elő.[5] A szintetikus izoleucinról eredetileg 1905-ben számoltak be.[6]

  1. 1 2 3 Az izoleucin vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 01. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. IUPAC-IUBMB Joint Commission on Biochemical Nomenclature. "Nomenclature and Symbolism for Amino Acids and Peptides". Recommendations on Organic & Biochemical Nomenclature, Symbols & Terminology etc. Hozzáférés: 2007. május 17.
  3. Nelson, D. L.; Cox, M. M. "Lehninger, Principles of Biochemistry" 3rd Ed. Worth Publishing: New York, 2000. ISBN 1-57259-153-6.
  4. , List is in order of highest to lowest of per 200 Calorie serving of the food, not volume or weight.
  5. "dl-Isoleucine". Org. Synth. 1955.; Coll. Vol., 3: 495 {{citation}}: Missing or empty |title= (súgó)
  6. Bouveault and Locquin, Compt. rend., 141, 115 (1905).

Ez a szócikk részben vagy egészben a Isoleucine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]