close
Ugrás a tartalomhoz

Káld

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Káld
Műemlék római katolikus templom
Műemlék római katolikus templom
Káld címere
Káld címere		 Káld zászlaja
Káld zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterVida Károly (független)[1]
Irányítószám9673
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség963 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 47″, k. h. 17° 02′ 45″47.163130°N 17.045760°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 47″, k. h. 17° 02′ 45″47.163130°N 17.045760°E
Káld (Vas vármegye)
Káld
Káld
Pozíció Vas vármegye térképén
Káld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Káld témájú médiaállományokat.

Káld község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárvártól 16 kilométerre délkeletre, Sümegtől 35 kilométerre északnyugatra fekszik, a 84-es főút mellett.

Központján, annak főutcájaként a 8437-es út húzódik végig, az köti össze a falutól délre elhelyezkedő Pusztalánc külterületi településrészével, illetve a déli szomszédságában fekvő Vashosszúfaluval is.

Vasútvonal ma nem érinti, az 1970-es évek közepéig azonban áthaladt rajta a Sárvár–Zalabér-Batyk-vasútvonal, amelynek két megállási pontja is volt itt: Sárvár felől sorrendben előbb Káld állomás a lakott területétől keletre, a vasútvonal és a 84-es főút keresztezésénél, majd Pusztalánc állomás a névadó településrész mellett.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Káld már az Árpád-kor-ban is lakott hely volt.

Nevét 1255-ben említik először az oklevelek Cald néven. Később többféle formában is írták: Kaáld, Káld, Felső-Káld, és Alsó-Káld néven is.

A hagyományok szerint Árpád egyik unokája - a Horka méltóságot viselő Káld - Levente fia kapta szállásterületként a Káli medencét és környékét, s tőle kapta nevét a falu is.

A tatárjárás után V. István király Bana fia Páris-nak adott itt egy részbirtokot. A későbbiekben e Páris alapította a Káldy családot.

1530 és 1532 körül a törökök felégették a falut, lakói ekkor elmenekültek, majd új helyen, a mai falu helyén építették fel újra a települést. A két részből álló új falut Alsó- és Felső-Káld néven nevezték egy ideig.

1877-ben egy nagy tűzvészben a falu nagy része leégett, 1919-1920-ban pedig a spanyolnátha-járvány itt is pusztított.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Ifj. Skriba Lajos (Káldért, Falunkért Mozgalom)[3]
  • 1994–1998: Ifj. Skriba Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Ifj. Skriba Lajos (független)[5]
  • 2002–2006: Ifj. Skriba Lajos (független)[6]
  • 2006–2010: Simonics Pál (független)[7]
  • 2010–2014: Ifj. Vida Károly (független)[8]
  • 2014–2019: Dr. Schmidt József (független)[9]
  • 2019–2024: Vida Károly (független)[10]
  • 2024– : Vida Károly (független)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1105
1087
1065
1062
1019
999
968
963
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 1,4% németnek, 4,2% cigánynak mondta magát (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,1%, református 1%, evangélikus 5,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 3% (16,7% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,9% németnek, 0,8% románnak, 0,2% szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,2% volt római katolikus, 3,9% evangélikus, 2,6% református, 0,3% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (30,1% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres szülöttei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Fejér C.: VII. 3. 39.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Káld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 6.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. ↑ "Káld települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Káld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 26.
  5. ↑ "Káld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 7.
  6. ↑ "Káld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 7.
  7. ↑ "Káld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 7.
  8. ↑ "Káld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. február 11.
  9. ↑ "Káld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 11.
  10. ↑ "Káld települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 22.
  11. ↑ Káld Helységnévtár
  12. ↑ Káld Helységnévtár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Káld&oldid=27727667”