close
Ugrás a tartalomhoz

Kerta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerta
Római katolikus és evangélikus templomok
Római katolikus és evangélikus templomok
Kerta címere
Kerta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásDevecseri
Jogállásközség
PolgármesterRózsa Zoltán (független)[1]
Irányítószám8492
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség496 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség38,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 49″, k. h. 17° 16′ 21″47.163600°N 17.272469°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 49″, k. h. 17° 16′ 21″47.163600°N 17.272469°E
Kerta (Veszprém vármegye)
Kerta
Kerta
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Kerta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerta témájú médiaállományokat.

Kerta község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye nyugati széle közelében fekszik, a Marcal völgyétől néhány kilométerre keletre. Szomszédai: észak felől Kiscsősz, kelet felől Iszkáz, dél felől Karakószörcsök, nyugat felől pedig Kamond. Közigazgatási területe északnyugaton érintkezik még Nagypirit és Kispirit határszélével is, de utóbbiak egyikével sincs közvetlen közúti kapcsolata.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község legfontosabb megközelítési útvonala a Jánosháza és Pápa térségét (a 8-as és 83-as főutakat) összekötő 8403-as út, amely nagyjából nyugat-keleti irányban húzódik végig a központján. Karakószörcsökön át közvetlen kapcsolatot biztosít számára a 8-as főút apácatornai szakaszával a 8414-es út is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Kerta vasútállomás a községhatár nyugati széle közelében, a lakott területtől jó 3 kilométerre nyugatra helyezkedik el, közúti elérését a 8403-as útból kiágazó önkormányzati út biztosítja.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerta Árpád-kori település, nevét már 1272-ben említette oklevél Keercha, majd 1469-ben Kyrtha néven.

Területe ősidők óta lakott volt, amit a Hunyor-patak magasabb teraszán feltárt halomsír, urnasírok, római kori edénytöredékek, Árpád-kori, kézi korongon készült spiráldíszítésű kerámiadarabok és Várcsalit-pusztán egy földháton feltárt telephelymaradványok is igazolnak.

1488-ban Kinizsi Pál birtoka volt. Ekkor 40 forint országos adót fizetett, ami jelentős nagyságú, népes jobbágyfalu létét feltételezi.

1514-ben lakossága részt vett a Somló környéki parasztmegmozdulásokban is.

Kerta egykori birtokosai a Horváth, Csóron, Békássy, Hagymásy és Sárkány családok voltak.

1552-ben nagy pestisjárvány pusztított a faluban, 1570-ben pedig a török pusztításával együtt telkeinek 62%-a vált lakatlanná, 1596-ban pedig már mint lakatlan hely volt jelölve. Később azonban ismét benépesült, de 1603-ban még csak mindössze három adóköteles házat írtak itt össze. A falu lassú újranépesülését nagyban hátráltatta, hogy a falu jobbágyai a vármegye más falvaiban és Somogyban telepedtek le, ahol többek között adókedvezményeket is biztosítottak számukra. Ezért még 1715-ben is 16, 1722-ben pedig 25 elvándoroltat jegyeztek fel.

1696-ban Vázsonykő várának tartozéka, és a Zichy család birtoka volt.

1807-ben földesúri birtok volt 540 hold szántóval, a község lakosai pedig 800 hold szántón és 1000 hold erdőn illetve legelőn osztozkodtak.

A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott.

1910-ben 870 magyar lakosa volt, melyből 602 római katolikus, 17 református, 243 evangélikus volt.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Gaál Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Gaál Sándor (független)[4]
  • 1998–2000: Gaál Sándor (független)[5]
  • 2000–2002: Gaál Sándor (független)[6][7]
  • 2002–2006: Id. Szabó Gyula (független)[8]
  • 2006–2010: Nagy Géza (független)[9]
  • 2010–2014: Buzás Károly Lajos (független)[10]
  • 2014–2019: Nagyné Varga Anikó (független)[11]
  • 2019–2024: Nagyné Varga Anikó (független)[12]
  • 2024– : Rózsa Zoltán (független)[1]

A településen 2000. október 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a korábbi településvezető is elindult, és meg is tarthatta pozícióját.

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
625
635
624
549
533
512
503
496
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,6% cigánynak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 3,6%, evangélikus 7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 0,5% (23,6% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,2% volt római katolikus, 5,3% evangélikus, 3% református, 0,8% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 5,3% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).[15]

Híres személyek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Dabrókai csárda - A község határában, a Marcal folyó közelében található. A régi bakonyi betyárvilág egyik jellegzetes emléke, melynek neve gyakran volt olvasható a régi, szegénylegények ellen indított perek jegyzőkönyveiben.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Kerta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 9.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. ↑ "Kerta települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Kerta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 1.
  5. ↑ "Kerta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 10.
  6. 1 2 "A 2000. október 15-én tartott időközi választások eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2000. október 15. Hozzáférés: 2020. május 24.
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ "Kerta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 10.
  9. ↑ "Kerta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 10.
  10. ↑ "Kerta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. július 26.
  11. ↑ "Kerta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. május 10.
  12. ↑ "Kerta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 24.
  13. ↑ "Időközi választások 2000-ben" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2000. Hozzáférés: 2020. május 24.
  14. ↑ Kerta Helységnévtár
  15. ↑ Kerta Helységnévtár

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videó Kertáról : https://www.youtube.com/watch?v=dhwrxgp1ljU

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kerta&oldid=28491722”