Ligier JS27
| Ligier JS27 | |
| Gyártási adatok | |
| Versenysorozat | Formula–1 |
| Gyártó | Ligier |
| Tervező | Michel Beaujon Claude Galopin Michel Tétu |
| Előző | Ligier JS25 |
| Következő | Ligier JS29 |
| Műszaki adatok | |
| Vázszerkezet | szénszálas monocoque |
| Motor | Renault Gordini EF15 1,5L V6 turbó |
| Váltó | Ligier 5 sebességes |
| Tömeg | 545 kg |
| Üzemanyag | Elf |
| Gumik | Pirelli |
| Versenyeredmények | |
| Csapat(ok) | Équipe Ligier |
| Pilóták | |
| Első verseny | |
| Utolsó verseny | |
| Futott versenyek | 16 |
| Győzelmek | 0 |
| Dobogós helyezések | 2 |
| Edzéselsőségek | 0 |
A Ligier JS27 egy Formula–1-es versenyautó, amellyel a Ligier csapat versenyzett az 1986-os Formula–1 világbajnokságban. Pilótái René Arnoux és Jacques Laffite voltak, majd a szezon közepétől az utóbbit váltó Philippe Alliot.
Áttekintés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az előző évben használt JS25-ös átalakított változata volt: kisebb üzemanyagtankkal és átalakított aerodinamikával. Minderre az nyújtott lehetőséget, hogy az új szabályok értelmében csökkent a versenyen felhasználható üzemanyag mennyisége. Lefaragtak a túlsúlyból is, ami azért volt hasznos, mert így jobban ki tudták használni a Renault motorok teljesítményét. Az egyedüli negatívum az volt, hogy ezek a motorok nem kaptak gyári támogatást, mert a Ligier-t csak ügyfélcsapatként kezelték.
A csapat teljesen francia felállással versenyzett. Arnoux a Ferraritól érkezett, ahonnét tisztázatlan körülmények miatt lépett le. Laffite a maga 42 évével a legidősebb aktív pilóta volt. A szezon első felében sok pontot szereztek a pilóták, Laffite kétszer dobogóra is állhatott. Detroitban kettős győzelemre is esélyük lehetett volna, de Laffite csak a második lett, Arnoux pedig kiesett. A brit nagydíjon a csapat már konstruktőri negyedik volt, ekkor azonban bekövetkezett a katasztrófa: a rajt utáni balesetben Laffite komolyan megsérült, méghozzá annyira, hogy bejelentette: gyógyulása után sem kíván visszatérni a sportágba, a karrierje ezzel lényegében véget is ért.
Laffite hiánya és a fejlesztési versenyben történő lemaradás miatt a csapat kezdett visszaesni. Arnoux és Alliot a hátralévő futamokon összesen négy pontot tudtak szerezni, de ez elég volt a konstruktőri ötödik helyre az idény végén. Hosszú ideig ez volt a csapat utolsó sikeres autója, ezt követően a Ligier mély gödörbe került[1].
Eredmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése](félkövérrel jelölve a pole pozíció; dőlt betűvel a leggyorsabb kör)
| Év | Csapat | Motor | Gumik | Pilóták | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | Pontok | Helyezés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1986 | Équipe Ligier | Renault Gordini EF15 | P | BRA | ESP | SMR | MON | BEL | CAN | DET | FRA | GBR | GER | HUN | AUT | ITA | POR | MEX | AUS | 29 | 5. | |
| 4 | KI | KI | 5 | KI | 6 | KI | 5 | 4 | 4 | KI | 10 | KI | 7 | 15 | 7 | |||||||
| 3 | KI | KI | 6 | 5 | 7 | 2 | 6 | KI | ||||||||||||||
| KI | 9 | KI | KI | KI | 6 | 8 |
Forráshivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Ligier-sztori…". Napi F1 sztori. 2020. május 3. Hozzáférés: 2025. április 28.