Otrokocs
| Otrokocs (Otročok) | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagyrőcei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1274 | ||
| Polgármester | Vojtech Šomošvári | ||
| Irányítószám | 982 62 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | RA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 319 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 186 m | ||
| Terület | 5,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Otrokocs weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Otrokocs témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Otrokocs (szlovákul: Otročok) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tornaljától 5 km-re északnyugatra, a Turóc bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1274-ben IV. László oklevelében „Atrachyk" néven említik először, de valószínűleg sokkal régebben alapították. 1277-ben Otrochyk fia Buhta és testvérei szerepelnek a Egri káptalan előtt tett nyugtában.[2] 1291-ben „Otrochok" néven szerepel az írott forrásokban. 1391-ben, 1406-ban és 1409-ben Otrochok-i,[3] 1410-ben Otrochek-i,[4] 1449-ben pedig Otrochwk családbeliek szerepelnek.[5] Nevét 13. századi birtokosáról, Atracsikról kapta.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OTROKOCS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több ott lakó nemes Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Bejének szomszédságában, hozzá 1/2 órányira Túrócz vize folytában, ’s Gothárd Úrnak rendesen épűlt kő házával, ’s kertyével díszesíttetik, réttye, ’s földgye termékeny, legelője, de kivált erdeje szűken vagyon, ellenben gyűmöltse sok, és hasznos, Jólsván 2 1/2, Rozsnyón 4 mértföldnyire van piatzozása."[6]
1828-ban 77 házában 583 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szőlő és dohánytermesztéssel foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Otrokocs, helység, Gömör vmegyében, rónaságon Lőkösháza és Beje köztt Tornallja felé vivő út mellett fekszik. Van a helység közepén reform. anyatemplom; a lakosok száma megy, mindnyájan magyarok. Van 28 majorsági telek, 12 zsellér, 256 hold erdő; szántóföldje egyre mindent, rétje sok és jó szénát terem, egy részét azonban a Thurócz vize beönti. Birja Gotthárd, Czékus, Beke és Adorján urakon kivül a ns Simon, Anderkó, Jakab, és Bátki család. Van a Thurócz vizén egy malma."[7]
Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Otrokocs, (régen Otrocsok) a Túrócz-patak mellett fekvő magyar kisközség, 52 házzal és 213 ev. ref. vallású lakossal. 1449-ben Otrochwk alakban van említve egy akkori oklevélben, 1488-ban is Otthrochok a neve. Földesurai a Beke, Gotthard, Czékus, Adorján, Simon, Anderkó, Jakab és a Bátky családok voltak, most pedig Máriássy Barnánénak és Tomcsányi Istvánnak van itt nagyobb birtoka. A mult században a községben híres szőlő, gyümölcs és dohány termett. A községben négy úrilak van. A református templom 1827-ben épült. Ide tartozik Bozókháza puszta, mely már 1409-ben szerepel. A község postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornallya."[8]
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 252 | 300 | 326 | 319 |
| Különbség | +19,04 % | +8,66 % | -2,14 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 320 | 319 |
| Eltérés | -0,31 % |
1910-ben 210-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 250 lakosából 181 magyar és 66 szlovák.[10]
2011-ben 311 lakosából 213 magyar, 93 szlovák és 5 ismeretlen nemzetiségű.[11]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Református temploma 1815 és 1827 között épült klasszicista stílusban. Legbecsesebb műkincse egy 1680-ban készített reneszánsz kehely.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1648-ban Otrokocsi Fóris Ferenc teológiai és nyelvészeti író.
- Itt született 1715-ben Rotarides Mihály irodalomtörténész, teológus.
Képtár
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kétnyelvű helységnévtábla
- Címeres üdvözlőtábla
- Községi hivatal
- Óvoda
- Tűzoltószertár
- Buszmegálló
Református templom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A templom északi oldala
- A templom bejárata
- Otrokocsi Fóris Ferenc emléktáblája
- A két világháború áldozatainak emléktáblája
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- E-obce.sk Archiválva 2009. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A község a Gömör-Kishonti régió turisztikai honlapján
- Tourist-channel.sk
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ MOL DL-DF 987
- ↑ MOL DL-DF 16134; 60994; 96653
- ↑ MOL DL-DF 16135
- ↑ MOL DL-DF 14224
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ "Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2017. március 10.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ "Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis". 2004. július 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. december 16.
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálás.

