close
Ugrás a tartalomhoz

VLIW

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A very long instruction word (nagyon hosszú utasításszó) kifejezés, röviden VLIW, egy olyan számítógép- és processzortervezési filozófia elnevezése, amely az utasításszintű párhuzamosságot (instruction-level parallelism, ILP) igyekszik kihasználni a számítási teljesítmény növelése érdekében. A VLIW felépítésű processzor lehetővé teszi a programok számára, hogy explicit módon meghatározzák a párhuzamosan végrehajtandó utasításokat, míg a hagyományos központi feldolgozóegységek többnyire szekvenciálisan végrehajtandó utasításokkal megadott programokat hajtanak végre.

Egy olyan processzor, amely egymás után hajtja végre a feladatokat (nem futószalag szerint), energiát pazarol és lassan működik. A teljesítményt növelni lehet különböző allépések egyidejű végrehajtásával (ez a futószalag), vagy több utasítás egyidejű végrehajtásával, mint ahogy ez a szuperskalár gépeknél történik. További gyorsulást lehet még elérni úgy, hogy az utasításokat nem a programkódban szereplő sorrendben futtatjuk le, hanem eltérő sorrendben. Ezt nevezik soron kívüli végrehajtásnak.

Előnyök és hátrányok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elméletileg a VLIW megközelítésnek jelentősen egyszerűsítenie kellene a processzor mikroarchitektúráját, a számítási eszközök elosztásának feladatát a fordítóprogramra hárítva. Mivel nincsenek nagy és összetett csomópontok, várható, hogy ez csökkenti a mikroarchitektúra összetettségét és növeli az energiahatékonyságot. A gyakorlatban azonban ez nem mindig valósul meg. A hosszú utasítások következménye, hogy sok architekturális regiszterre van szükség, mivel nagyszámú közbenső számítási eredményt kell tárolni, és ennek eredményeként a magok összetettek lesznek, annak ellenére, hogy az elvvel éppen ezt akarták kerülni.

Ugyanakkor a VLIW kódja alacsony sűrűségű. A tétlen eszközökhöz tartozó nagyszámú üres utasítás miatt a VLIW processzorokhoz készült programok sokkal hosszabbak lehetnek, mint a hasonló programok a hagyományos architektúrákon.

A VLIW architektúra egy programozó számára meglehetősen egzotikusnak és szokatlannak tűnik. A komplex belső kódfüggőségek miatt a VLIW architektúrák gépi kód szintű manuális programozása rendkívül nehézkes, így a fordítóprogram optimalizálására kell hagyatkozni.

Mikroprocesszorok, digitális jelprocesszorok
  • Fisher, Joseph A. (1983). "Very Long Instruction Word architectures and the ELI-512". Proceedings of the 10th annual international symposium on Computer architecture. International Symposium on Computer Architecture. New York, NY, USA: Association for Computing Machinery (ACM). 140–150. o. doi:10.1145/800046.801649. ISBN 0-89791-101-6. – az architektúrát bevezető publikáció
  • Karcev, Mihail (1970). "Вопросы построения многопроцессорных вычислительных систем" [Többprocesszoros számítástechnikai rendszerek felépítésének kérdései]. Radioelectronic Matters, Electronic Computing Technics (orosz nyelven) (5–6): 3–19., Többprocesszoros számítástechnikai rendszerek felépítésének kérdései – egy korábbi szovjet publikáció
  • Joseph A. FisherPaolo FaraboschiCliff Young: Embedded computing: a VLIW approach to architecture, compilers, and tools. (angolul) (hely nélkül): Morgan Kaufmann. 2005. ISBN 978-1-55860-766-8 Hozzáférés: 2025. június 24.  
  • Sima Dezső, Fountain Terence, Kacsuk Péter, Cserny László (fordító) (1998). "6. Hosszú utasításszavú architektúrák". Korszerű számítógép-architektúrák tervezésitér-megközelítésben. Bicske: SZAK Kiadó. 183–194. o. ISBN 963 9131 09 1.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  • dr. Benyó Balázs (2006). "Számítógépek architektúrája" (pdf). HEFOP; Széchenyi Egyetem Győr. 86–89. o. – 8. fejezet, a VLIW és EPIC architektúrákról

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]