close
Ugrás a tartalomhoz

Guyana

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guyanai Szövetkezeti Köztársaság
Co-operative Republic of Guyana
Guyana zászlaja
Guyana zászlaja
Guyana címere
Guyana címere
Nemzeti mottó: One people, one nation, one destiny
Egy nép, egy nemzet, egy végzet
Nemzeti himnusz: Dear Land of Guyana, of Rivers and Plains

FővárosaGeorgetown
é. sz. 6° 49′, ny. h. 58° 09′6.816667°N 58.150000°WKoordináták: é. sz. 6° 49′, ny. h. 58° 09′6.816667°N 58.150000°W
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökIrfaan Ali
MiniszterelnökMark Phillips
Hivatalos nyelvangol
Beszélt nyelvekamerikai indián nyelvek, kreol, hindi, urdu
Függetlenségaz Egyesült Királyságtól
kikiáltása1966. május 26.

Tagság
Népesség
Népesség878 674 (2022, népszámlálás)[1]
Rangsorban160–161.
Becsült836 ezer [2] (2025)
Rangsorban160–161.
Népsűrűség4 fő/km²
GDP2024 (nominális)
Összes24,6 milliárd USD [3] (kb. 120.)
Egy főre jutó29 841 USD [3] (kb. 37-40.)
PPP: 70 297 USD (2024)[4] (kb. 8–10.)
HDI (2023)0,776 [5] (89.)  magas
Földrajzi adatok
Terület214 970 km²
Rangsorban81
Víz8,4%
IdőzónaGYT (UTC-4)
Egyéb adatok
PénznemGuyanai dollár (GYD)
Nemzetközi gépkocsijelGUY
Hívószám592
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 911
  • 912
  • 913
Internet TLD.gy
Villamos hálózat240 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • BS 1363
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyanai Szövetkezeti Köztársaság témájú médiaállományokat.

Guyana (IPA: [ɡaɪˈɑːnə]) vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság (angol: Co‑operative Republic of Guyana) Dél-Amerika északi részén fekvő ország. A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, nagyrészt ma is erdő borította, egykor Brit Guyana néven ismert gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét.

A brit uralom öröksége tükröződik az ország politikai közigazgatásában és sokszínű lakosságában, amely főleg indiai és nyugat-afrikai eredetű leszármazott, de amerikai őslakos, kínai, portugál és egyéb európai csoportok is megtalálhatók itt. 2017-ben a lakosságának 41%-a élt a szegénységi küszöb alatt.[6] Az ország gazdasága ugyanakkor jelentős átalakuláson és fejlődésen megy keresztül a kőolajmezők 2015-ös felfedezése és a kereskedelmi fúrások 2019-es megkezdése óta.[7] 2025-ben az egy főre jutó GDP (PPP) értéke már a legmagasabb Amerikában és az egyik legmagasabb a világon,[8][9] de a Világbank 2023-as adatai szerint továbbra is jelentős szegénység van jelen.[10]

Guyana egyike lett azon kevés gazdaságoknak, amelyek a 2020-ban kitört COVID-19 világjárvány ellenére is kiemelkedő GDP-növekedést mutattak fel, és a 2020-as évek elején a világ leggyorsabban növekvő gazdasága lett.[11] A hatalmas kőolajtartalékoknak köszönhetően az ország 2030-ra a Föld egyik legnagyobb, egy főre eső kőolajtermelőjévé válhat.[12] A szomszédos Venezuela ugyanakkor igényt tart a guyanai Esequiba régióra,[13] amely az ország kétharmadát teszi ki. A venezuelai kormánytisztviselők nyilatkozatai arra utalnak, hogy a nála jóval nagyobb és népesebb Venezuela próbálja annektálni a kőolajban és más nyersanyagokban gazdag, vitatott területet Guyanától.

Guyana az egyetlen dél-amerikai ország, ahol az angol a hivatalos nyelv. A lakosság többsége azonban a guyanai kreol nyelvet, egy angol alapú kreol nyelvet beszéli első nyelvként. Az ország az angol nyelvű Karib-térség része, és erős kulturális, történelmi és politikai kapcsolatokat ápol más karibi országokkal, valamint a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) központjaként szolgál. 2008-ban az ország alapító tagként csatlakozott a Dél-Amerikai Nemzetek Uniójához.

Az ország indián eredetű nevének jelentése: a sok víz országa.[14]

Aravak (wd) indiánok éltek a területen, akik növénytermesztéssel foglalkoztak.[15]

Az ország első telepesei a Kolumbusz nyomán felfedező utakra indult spanyolok voltak a 15-16. század fordulóján, de a kedvezőtlen klíma, a mocsaras part és az őserdők miatt nem hoztak létre településeket. 1620-ban a területet a hollandok szerezték meg. A 17. századtól ültetvényeket hoztak itt létre, cukornádat, kávét és dohányt termesztettek.[15]

1803-ban Anglia foglalta el.[15] Az 1814-es angol-holland egyezmény értelmében három holland gyarmat Nagy-Britannia birtokába került, és ezek 1831-ben Brit Guyana néven egyesültek.

A rabszolgatartás 1834-es betiltása után a korábbi rabszolgák közül sokan városba települtek. A cukornádültetvények megművelésére szerződéses munkásokat hoztak a mai Portugáliából (1834), Németországból (először 1835-ben), Írországból (1836), Skóciából (1837), Máltáról (1839), Kínából és Indiából (1838-tól kezdve). Ma az indiai származásúak alkotják Guyana legnagyobb etnikai csoportját, őket követik az afrikaiak.

Venezuela 1824-es függetlenedése óta igényt tart az Essequibo-folyótól nyugatra fekvő területekre. Simón Bolívar olyan leveleket írt a brit kormánynak, melyekben figyelmeztette, hogy brit telepesek Berbice és Demerara területén olyan helyeken telepedtek le, melyeket Venezuela sajátjának tekint. Egy nemzetközi bíróság 1899-ben az Egyesült királyságnak ítélte ezeket a területeket.

Venezuela narancssárga színnel,
a világoszöld az Esequiba régió,
a sötétzöld Guyana Esequiba nélkül

Guyana 1966. május 26-án kapott függetlenséget az Egyesült Királyságtól, és innentől számít szuverén államnak, mely 1970. február 23. óta köztársaság, ennek ellenére továbbra is tagja a Nemzetközösségnek.

Venezuela nem sokkal Guyana függetlenné válása után diplomáciai, gazdasági és katonai lépéseket kezdett ellene, hogy érvényesítse Guyana Esequiba régiójával szembeni területi igényét.[16] Ebben az időben az USA külügyminisztériuma, a CIA és a brit kormány is nagy hatást gyakorolt a politikai ellenőrzés kialakítására.[17] Titkos pénzügyi és nyílt politikai támogatásban részesítették az afrikai származású guyanaiak nyugatbarát szárnyát, különösen a Forbes Burnham által vezetett Nép Nemzeti Kongresszusát (PNC), hogy az visszaszorítsa Cheddi Jagan vezette Népi Haladó Pártot (PPP), melynek szavazói leginkább az indiai eredetű lakosok.

1978-ban közel ezer ember halt meg a jonestowni, Peoples Temple (Népek Temploma) szekta tömeges öngyilkosságában, amelyet Jim Jones vezetett.

2015 és 2021 között hatalmas kőolajmezőket fedeztek fel,[18] főleg az Esequiba régió partjai előtt. A felfedezést követően Venezuela, amely a szankciók miatt nem tudja saját kitermelt kőolaját értékesíteni,[19] rögvest bejelentette igényét a területre.[20]

2023 decemberében a szomszédos Venezuelában népszavazást tartottak a Guayana Esequiba régió annektálásáról (mint új szövetségi állam létrehozásáról a térségben), amely teljes egészében Guyana területén fekszik.[21] Ezzel egyidőben Venezuela katonai erőket vont fel a guyanai határ mentén, azt előrejelezve, hogy a kormánya kész erőszakkal elragadni a területet. A feszültség azonban nem hagyja hidegen a szomszédos államokat sem, ugyanis Brazília szintén fokozta katonai jelenlétét a venezuelai határon.[22] Nicolas Maduro venezuelai elnök már fel is szólította az Essequibóban dolgozó vállalatokat, hogy hagyják abba a szénhidrogénkitermelést, mivel a megtartott népszavazást követően arra már csak a venezuelai vállalatok lesznek jogosultak.[23]

Bár Guyana és Venezuela tárgyalásokba kezd a határvita rendezésére,[24] ennek ellenére Venezuela már most saját területeként kezeli Essequibót, olyannyira, hogy szövetségi állami hivatalok létrehozását jelentette be, kinevezett tisztségviselőkkel, ám gyakorlati hatalom nélkül.[25]

Guyana (Guyana)
Guyana domborzati térképe

Az ország Dél-Amerika északkeleti részén terül el. 400 km hosszú partvidékén mangrove-mocsaras síksággal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország túlnyomó részét a trópusi esőerdőkkel fedett, 800–2000 m magas Guyanai-felföld foglalja el. Legmagasabb pontja a brazil és venezuelai hármashatáron emelkedő Roraima, 2772 méter.[26] Nagy tájai:

  • Keskeny, mocsaras, termékeny alföld a tengerparton. Itt él a lakosság zöme.
  • Valamivel távolabb agyagos talajok, illetve "fehér homok" öve. Itt találhatók az ország ásványkincsei.
  • A középső vidékek sűrű esőerdői.
  • Délen sík, füves szavanna.
  • A belső területek hegyvidéke, a csapadéktól függően esőerdő vagy szavanna fedi. A szakadékos oldalú táblahegyek miatt nehezen járható. Nagyon ritka lakosságú vidék, máig érintetlen területek is vannak itt.

A csapadékos Guyanai-fennsíkról bővízű folyók tartanak az Atlanti-óceán felé: Essequibo (hossza 1014 km, vízgyűjtője 150769 km2, közepes vízhozama 5,650 m3/s),[27] Demerara, Berbice.

Az éghajlat nedves trópusi. A partvidéken a hőséget északkeleti passzátszél enyhíti. Itt két esős évszak van, az első májustól augusztus közepéig, a második november közepétől január közepéig tart. A parti szakaszon évi 15002000 mm a csapadék mennyisége.

A Köppen-osztályozáson az éghajlati övezetei északról dél felé haladva: trópusi esőerdő (Af), trópusi monszun (Am) és trópusi szavanna éghajlat (Aw).

Georgetown éghajlati jellemzői
Georgetown (1961–1990) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)28,628,929,229,529,429,229,630,230,830,830,229,129,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)23,623,924,224,424,323,823,523,824,224,424,223,824,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)18589111141286328268201981071862622260
Havi napsütéses órák száma2012092201981791572022342302352111872461
Forrás: NOAA[28]

Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vidék változatos élővilágára már a korai utazók is felfigyeltek. Fennmaradását elősegítette, hogy a Guyanai-felföld nehezen járható, gazdaságilag kiaknázatlan terület maradt a legutóbbi időkig. Az ország területének mintegy 90%-át ma is őserdő borítja. Az őserdőben él az anakonda, a folyókban piranhák és krokodilok, az erdőkben számtalan rovarfaj, az erdő lombkoronájában papagájok, kolibrik stb.[15] A ragadozók többsége a macskafélékhez tartozik: puma, jaguár, ocelot és tigrismacska. Faunájában megtalálhatók az oposszumok képviselői, jellegzetesek a Dél-Amerikában endemikus vendégízületesek, pl. az óriástatu, a törpehangyász, a kappler armadilló, a háromujjú és kétujjú lajhár. Igen gazdag a rágcsálófauna, jellemzőbb fajai pl. az amazóniai kúszósül, az alföldi tengerimalac, a kapibara (vízidisznó).[29]

Legismertebb nemzeti parkja:

Természeti világörökségei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO guyanai nemzeti bizottsága három helyszínt javasolt világörökségnek:

Idáig egyik javaslat sem érte el a célját.

Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A parlament épülete, Georgetown

Guyana egy parlamentáris köztársaság, amelyben az elnök állam- és kormányfő is egyben, többpártrendszer mellett. A végrehajtó hatalmat az elnök és a kormány gyakorolja. A törvényhozó hatalom Guyana elnökét és nemzetgyűlését egyaránt megilleti.[31]

Politikailag vitatott területek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Guyanához tartozó, vitatott területei Venezuelával (piros) és Suriname-val (sárga)

Guyana két szomszédjával is határvitában áll:[32][33][34][35]

  • Suriname-val, amely a Corentyne-folyó bal partjától és az ún. Új-folyótól keletre fekvő területre tart igényt,
  • Venezuelával, amely az Essequibo folyótól nyugatra fekvő hatalmas, közel 160 ezer km² földterületre, az egykori Essequibo holland gyarmatra tart igényt.

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Barima-Waini
  • Cuyuni-Mazaruni
  • Demerara-Mahaica
  • East Berbice-Corentyne
  • Essequibo Islands-West Demerara
  • Mahaica-Berbice
  • Pomeroon-Supenaam
  • Potaro-Siparuni
  • Upper Demerara-Berbice
  • Upper Takutu-Upper Essequibo

Elnökök, miniszterelnökök

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Piackép
Georgetowni gyerekek

Népességének változása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A népesség alakulása 1960 és 2022 között:
Lakosok száma
560 296
657 975
735 896
769 637
758 580
723 259
734 059
753 612
781 055
878 674
1960196619721978198419911997200320092022
Adatok: Wikidata

A lakosság 90%-a a keskeny part menti síkságon él és dolgozik, elsősorban a főváros körzetében. Az ország népességének kb. 1/3-a él városokban.

Legnépesebb települések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még az indián nyelveket, a guyanai kreolt, a hindit és az urdut is.

2012-es becslés alapján a lakosság 39,8%-a dél-ázsiai (indiai, pakisztáni), 29,3%-a fekete (afrikai), 19,9%-a kevert, 10,5%-a indián, 0,5%-a egyéb (portugál, kínai, fehér).[36]

Az indiaiakat kezdetben az ültetvényekre hozták be, és ma is többnyire ott dolgoznak. A feketék többsége elhagyta az ültetvényeket és a városokban telepedtek le. Egy részük az iparban és a bányászatban helyezkedett el, többségük viszont a szolgáltatásokban dolgozik. A kínaiak többségében a kereskedelemben tevékenykednek.[15]

2012-es népszámlálás alapján a lakosság többsége keresztény, de jelentős a hinduk és muszlimok aránya is. Százalékos megoszlásban:[37][38]

Egy technikus Georgetown egy élelmiszeripari laboratóriumában
  • Gazdasága: gyengén fejlett agrár-ipari ország, jelentős kitermelőiparral. A 2015 utáni években gazdag tengeri kőolajmezőket fedeztek fel, így Dél-Amerika új olajhatalma lehet.[39]

A mezőgazdaság fő terményei: cukornád, rizs, déligyümölcsök.

A tengerparton az angolok és az USA létesítette cukornád-ültetvényekre 16 cukorgyár is épült. A cukornád és a cukor exportja komoly bevételt jelent az országnak. Jelentőségét tekintve 2. helyen a rizstermesztés áll, amiből szintén jut exportra. A termelt manióka és a kukorica a népélelmezést szolgálja. A gyümölcsfélékből is jut exportra. A kókuszdió mellett citrusfélékből, banánból, ananászból növekvő a kivitel.[15]

Iparából a gyógyszeripar, cukoripar, textilipar, élelmiszeripar, faipar (fakitermelés) és a bányászat emelhető ki (bauxit, arany, gyémánt).[40] Ezenkívül timföldgyártása (Linden, Everton), és hűtőszekrénygyártása érdemel említést.[41]

Az ásványkincseinek kitermelését beárnyékolja a korrupció és a csempészet.[42]

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:[40]

A kábítószer-kereskedelem fontos cél- és tranzitországa.[42]

Országút a parttól beljebb, Linden közelében

Közlekedési hálózata a partvidéken koncentrálódik; itt lehet elsősorban közlekedni.

  • Közutak hossza: 7970 km, ebből csak kb. 560–600 km aszfaltozott.
  • Vasútvonalak hossza: 187 km,
  • Repülőterek-légikikötők száma: 8

Nemzetközi repülőterek:

  • Kikötők száma: 5
Hívójel prefix 8R
ITU zóna 12
CQ zóna 9
Iskola Georgetownban
Central Vaidik Mandir hindu templom, Georgetown

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyományok és néprajz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Guyana gasztronómiája hihetetlenül változatos. Keverednek benne a kreol, kelet-indiai, afrikai, portugál, indiai, kínai és európai konyhák elemei.[43]

A legfontosabb alapanyagok a tápióka, édesburgonya, gyökérzöldségek, valamint a friss gyümölcsök és a tengergyümölcsei.[43] Számos étel ízesítésére használnak egy hagyma, csípőspaprika, fokhagyma, gyógynövények és egyéb fűszerek kombinációból álló fűszerkeveréket.[43]

Az Indiából származó curry elmaradhatatlan a csirkehús, a tengergyümölcsei, valamint a bárány és kacsa ízesítésénél.[43] Egyik különlegesség a metamgee nevű, kókusztejben főzött gombóc, melynek összetevői kukoricaliszt, jamszgyökér, útifű, tápióka és eddogyökér.[43] Az őslakosoktól ered egy pörköltféle, melynek összetétele sűrített tápióka, forró paprika és fűszerek.[43] Létezik továbbá egy főtt rizsből készülő fogás, amelyhez adnak még babot vagy borsót, kiegészítésként akár baromfihúst, halat vagy pedig sózott marhahúst.[43]

Italok tekintetében rendkívül népszerűek a frissen facsart gyümölcslevek, amelyekhez alapanyagot a gyümölcsök bőséges választéka ad.[43] A Mauby nevű italt egy helyi fa kérgéből főzik, utána leszűrik és különféle adalékanyagokkal ízesítik.[43] Az alkoholos italok közül a legnépszerűbb a Demerara rum és a Banks Beer sör.[43]

Javasolt oltások a Guyanába utazóknak:

Malária elleni gyógyszer. (Nagy a kockázata a fertőzésnek.)

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Providence Stadion, Georgetown

Az országban nagyon népszerű sport a krikett; Guyana tagja a több kis országot tömörítő, többszörös világbajnok karib-térségi krikettválogatottnak is. Guyanából több világhírű krikettező is származik, többek között Clive Lloyd, Shivnarine Chanderpaul, Lance Gibbs és Alvin Kallicharran. A térségben működő Caribbean Premier League (CPL) nevű Húsz20-as krikettbajnokság helyi képviselője a Guyana Amazon Warriors.

Az olimpián Guyana még sosem nyert aranyat. Egyetlen bronzérmük van, amit Michael Anthony nyert ökölvívásban az 1980-as moszkvai olimpián.

A guyanai labdarúgó-válogatott eddig nem ért el kiemelkedő eredményt.

A guyanai ünnepségek különleges részét képezik az évnek. Ilyenkor több ezer ember özönlik az utcákra színes ruhákban és rendkívüli hangulat árasztja el az országot. Ha valóban meg szeretnénk ismerni a helyi kultúrát, akkor a legjobb, ha egy ilyen időszakban látogatjuk meg ezt a nemzetet: megismerhetjük a helyi táncokat, zenéket, tradíciókat illetve az ottani ételeket.[44]

Ez a köztársaság napja Guyanában. Minden évben február 23-án ünneplik és a helyiek az ünnepélyt általában az utcákon töltik. Álarcosbálokat illetve partikat rendeznek, ahol a helyiek tánccal, tarka jelmezekkel, különböző versenyekkel és természetesen zenével töltik meg az alapvetően átlagos szürke utcákat. Zenei stílusok közül felcsendül a Soca, a Calypso és a Chutney. Az ünnepség átnyúlik az éjszakába is és ekkor a hangulat a tetőfokára hág.[44]

A Phagwah egy Kelet-Indiából származó ünnepség, mely minden év márciusában vagy áprilisában kerül megrendezésre. Ezen ceremónia megegyezik az indiai Holival. Ilyenkor az emberek fehérbe öltöznek és színes port szórnak egymásra. Ezenkívül a máglyarakás is szerves részét képezi ennek az eseménynek, melynek célja a rossz szellemek elűzése. Az utcákon találkozhatunk ilyenkor különféle indiai ételekkel, de túlnyomórészt inkább indiai édességekkel.[44]

Guyana lakosságának számottevő része vallja magát kereszténynek, így nem csoda, hogy a húsvét itt is sokak számára fontos eleme ez az évnek. A hagyományok hasonlóak a magyarországiakhoz, de ami itt ráadás, az a papírsárkány-eregetés. Ezt nagyobbrészt a strandokon teszik a helyiek: a színes kis sárkányok rendkívül pompázatossá varázsolják az eget.[44]

Rupununi és Sand Creek Rodeo

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A húsvéti hétvégén kerül megrendezésre minden évben a Rupununi Rodeo, melynek a lethemi stadiont nyújt otthont. Az arra járók találkozhatnak természetesen helyi ételkülönlegességekkel, illetve vásárolhatnak különféle portékákat. A szórakoztatásért a különböző rodeoval kapcsolatos megmérettetések felelnek. Éjszaka a zene és a szórakozás dominál, majd másnap folytatódik a ceremónia.[44]

Egy másik rendezvény, ami a húsvéti hétvégén zajlik, az a Bartica Regatta. Ekkor Bartica vizein hajóversenyeket rendeznek, élő zene szól és ételt kínáló bódék foglalnak helyet a tömegben.[44]

A karneválra az utcán kerítenek sort és ilyenkor jelmezekben mulatoznak az emberek. A jelmezek az ország nemzeti színeiben pompáznak, azaz zöldben, sárgában, pirosban, fehérben és feketében. Az első ilyen eseményt még 2018 májusában rendezték és azt remélik, hogy ez egy éves eseménnyé válhat.[44]

  1. "GUYANA NATIONAL POPULATION & HOUSING CENSUS 2022: Preliminary results" (PDF). Hozzáférés: 2026. január 28.
  2. https://www.worldometers.info/world-population/population-by-country/
  3. 1 2 https://countryeconomy.com/gdp/guyana
  4. https://tradingeconomics.com/guyana/gdp-per-capita-ppp
  5. https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
  6. "" Guyana no recuerda a Walter Rodney " – Le Monde diplomatique en español". mondiplo.com. 2020. szeptember 25. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. október 10.
  7. Valle, Sabrina (2022. április 26.). "Exxon makes three new oil discoveries in Guyana and boosts reserves". Reuters via www.reuters.com.
  8. "World Economic Outlook Database, April 2025". IMF.org. International Monetary Fund. 2025. április 22. Hozzáférés: 2025. április 22.
  9. "WEO Database, October April. Report for Selected Countries and Subjects: World, E.U." IMF.org. International Monetary Fund. 2025. október 22. Hozzáférés: 2025. április 22.
  10. "Macro Poverty Outlook for Guyana : April 2023". World Bank (angol nyelven). 2023. december 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. november 27.
  11. Shan, Lee Ying (2023. szeptember 26.). "This is the world's fastest-growing economy, and it could grow an 'explosive' 100%". CNBC (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. december 4.
  12. Bajpai, Prableen (2020. október 16.). "The Five Fastest Growing Economies In The World". NASDAQ. Hozzáférés: 2022. december 30.
  13. Taglioni, Augusto. "Lula quiere evitar una guerra entre Venezuela y Guyana y manda a un hombre de confianza a mediar". La Política Online.
  14. Nyitott szemmel: Dél-Amerika, 2008.
  15. 1 2 3 4 5 6 Akadémiai Kiadó: Világföldrajz, 2010
  16. Ince, Basil A. (1970). "The Venezuela-Guyana Boundary Dispute in the United Nations". Caribbean Studies. 9 (4): 5–26.
  17. "US Declassified Documents (1964–1968)". 2007. február 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. február 7.
  18. "Guyana scrambles to make the most of oil wealth". BBC News. 2023. szeptember 10. 2023. december 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. december 3.
  19. Ha Venezuela támad: "képtelenek vagyunk katonailag megvédeni magunkat" (Infostart)
  20. Közép-Amerika: küszöbön a háború Venezuela és Guayana között (Infostart)
  21. "Venezuela sets referendum date on territory dispute with Guyana". Reuters (angol nyelven). 2023. október 20. Hozzáférés: 2023. november 24.
  22. Brazília felsorakoztatja hadseregét Venezuela határán (Index)
  23. Putyin mintája ragadós: újabb borzalmas háború kezdődhet a világban (Economx)
  24. A határvitáról egyeztet a héten Venezuela és Guyana elnöke (Magyar Hírlap)
  25. Dél-Amerikában egy újabb háború törhet ki hamarosan (Magyar Nemzet)
  26. "Roraima". Peak Bagger. Hozzáférés: 2015. július 10. (angolul)
  27. "Verkenningeffecten versnelde zeespiegelstijgingop dynamiek Westerscheide estuariene systeem" (PDF). Hozzáférés: 2023. október 29.
  28. "Georgetown Climate Normals 1961–1990". National Oceanic and Atmospheric Administration. Hozzáférés: 2015. április 23.
  29. Országok lexikona A-Z, 2007
  30. Creation of the Guyana Amazonian Park
  31. "Guyana – government institutions". countrystudies.us. 2016. április 7. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. március 4.
  32. "Guyana ponders judicial action in border dispute with Venezuela". FoxNews Latino. 2014. december 23. 2015. február 22. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2015. február 22.
  33. "Tribunal decision tentatively set for August". 2009. április 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. július 9.. guyanachronicle.com, Archives for 17 June 2007
  34. "Guyana to experience 'massive' oil exploration this year". Landofsixpeoples.com. 2007. február 5. 2010. augusztus 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2010. május 2.
  35. "News in the Caribbean". Caribbean360.com. 2007. április 27. 2007. szeptember 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. május 2.
  36. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/gy.html
  37. Guyana 2012 census compendium 2. Hozzáférés: 2019. augusztus 28.
  38. "Guyana 2016 International Religious Freedom Report" (PDF). United States Department of State. 2017. augusztus 15. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
  39. The New York Times: The $20 Billion Question for Guyana
  40. 1 2 "Archivált másolat". 2018. január 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. szeptember 22. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  41. Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
  42. 1 2 A szövetkezeti ország, amely néhány év alatt megtöbbszörözheti GDP-jét
  43. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Guyana - Food and Drink
  44. 1 2 3 4 5 6 7 "The Colourful Festivals of Guyana". Guyana Tourism (amerikai angol nyelven). 2018. október 11. Hozzáférés: 2020. április 26.[halott link]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Guyana
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyana témájú médiaállományokat.