Cikloszerin
| Cikloszerin | |
| IUPAC-név | |
| (R)-4-amino-1,2-oxazolidin-3-on | |
| Kémiai azonosítók | |
| PubChem | 6234 |
| ChemSpider | 5998 |
| EINECS-szám | 200-688-4 |
| DrugBank | APRD00894 |
| KEGG | D00877 |
| ChEBI | 40009 |
| ATC kód | J04AB01 |
| Gyógyszer szabadnév | cycloserine |
| SMILES | O=C1NOC[C@H]1N |
| InChIKey | DYDCUQKUCUHJBH-UWTATZPHSA-N |
| Beilstein | 80798 |
| UNII | 95IK5KI84Z |
| ChEMBL | 771 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C3H6N2O2 |
| Moláris tömeg | 102,09 g/mol |
| Farmakokinetikai adatok | |
| Biohasznosíthatóság | ~70% to 90% |
| Metabolizmus | máj |
| Kiválasztás | vese |
| Terápiás előírások | |
| Terhességi kategória | C (HU) |
| Alkalmazás | szájon át |
A cikloszerin a legerősebb hatású antibiotikum a Mycobacterium tuberculosis ellen.[1] A gümőkór kezelésének másodlagos gyógyszere, vagyis olyankor adják, ha más szerek már csődöt mondtak.
Bár más baktériumok ellen is hat, ritkán használják a tuberkulózustól eltérő fertőzések ellen.
Szintetikusan is előállítható, vagy egyes Streptomyces törzsek fermentlevéből kivonható.
Hatásmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A baktériumok sejtfalszintézisének inhibítora, a D-alanin racemáz és a D-alanin ligáz enzim gátlója. A cikloszerin az alanin strukturális analógja, ezért verseng a D-alaninnal azon enzimek kötőhelyeiért, melyek a D-alanin–D-alanin-kapcsolatokat kialakítják.[2]
Sokszor rifampicinnel vagy sztreptomicinnel kombinálják a még jobb terápiás hatás elérése érdekében (és izonikotinsav-hidrazidot, egy másik TBC-elleni gyógyszert is adnak hozzá).
Mellékhatásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mellékhatások elsősorban a központi idegrendszerre gyakorolt hatásában mutatkoznak meg: fejfájás, ingerlékenység, depresszió. Ezek a mellékhatások függetlenek az antibakteriális hatástól, és piridoxinnal (B6-vitaminnal) csökkenthetők. Az okozza őket, hogy a cikloszerin részleges agonistája a glicin- és az NMDA-glutaminreceptornak.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Tankönyvtár
- ↑ Novák Béla: Mikrobiologiális fiziológia Archiválva 2013. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben A baktériumok sejtfala
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Cycloserine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a NMDA_receptor című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.