close
Ugrás a tartalomhoz

Friedrich Merz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedrich Merz
2025-ben
2025-ben
Németország 10. kancellárja
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2025. május 6.
HelyettesLars Klingbeil
ElnökFrank-Walter Steinmeier
ElődOlaf Scholz
A Kereszténydemokrata Unió elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2022. január 31.
Helyettes
ElődArmin Laschet
Született1955. november 11. (70 éves)[1][2]
Brilon[3]
PártKereszténydemokrata Unió (1972–)
SzüleiPaula Merz
Joachim Merz
HázastársaCharlotte Merz (1981–)
Gyermekei
  • Philippe Merz
  • Carola Clüsener
  • Constanze Merz
Foglalkozás
Iskolái
Díjak
  • Orden wider den tierischen Ernst (2006)
  • Time 100 (2025)
Friedrich Merz aláírása
Friedrich Merz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Merz témájú médiaállományokat.

Joachim-Friedrich Martin Josef Merz (Brilon, 1955. november 11.[1][2] –) német ügyvéd, lobbista és politikus, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a Bundestag tagja. A 2025-ös német szövetségi választáson a pártja szerezte a legtöbb szavazatot, így a 2025. május 6-tól[4] hivatalba lépő Merz-kormány vezetőjeként Németország kancellárja lett.

1989 és 1994 között az Európai Parlament tagja, majd 1994 és 2009 között Bundestag képviselő volt. 2000 és 2002 között CDU/CSU frakcióvezető, egyben a parlamenti ellenzék vezetője volt. Ezt követően folytatta ügyvédi praxisát és multinacionális cégek tanácsadójaként, lobbistájaként is dolgozott.

2018-ban Merz sikertelenül pályázott a CDU elnöki posztjára.[5][6] 2019-től a tiszteletbeli tagként a CDU Üzleti Tanácsa alelnöke. 2020-ban feladta üzleti tevékenységét, hogy kizárólag a politikai munkára összpontosíthasson, és ismét ringbe szállt a Kereszténydemokrata Unió elnöki tisztségéért, egyben Angela Merkel kancellár 2021-ben megüresedő helyéért, miután Annegret Kramp-Karrenbauer bejelentette, hogy a következő pártkongresszust követően nem kívánja tovább betölteni a párt elnöki posztját.[7] A koronavírus-járvány miatti többszöri halasztást követően, 2021. január közepén megtartott, 2 napos, digitális pártkongresszus keretében megtartott elnökválasztáson, 2021. január 16-án ismét vereséget szenvedett, ezúttal Armin Laschettől.[8]

A 2021-es Bundestag-választáson Merz Hochsauerland körzetéből közvetlenül megválasztott képviselőként újra bejutott a Bundestagba.

A pártelnök, Laschet, választási bukását követően, harmadik nekifutásra, a CDU tagsága, majd közgyűlése szavazatainak abszolút többségével sikerült elnyernie a Kereszténydemokrata Unió elnöki székét. Friedrich Merz, 2022. január 31-én lett hivatalosan a CDU elnöke.[9][10] 2025 januárjában a CDU/CSU Merzet választotta kancellárjelöltjének a február 23-i előrehozott választásokra.[11] Bár pártja megnyerte a választást, és nagykoalíciót kötött az SPD-vel, addig egyedülálló módon a Bundestagban elsőre nem szerezte meg a kancellárrá választáshoz szükséges szavazatokat, így csak az aznapi második szavazáson sikerült megválasztani.[12]

Fiatalkora, tanulmányai, magánélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Friedrich Merz 1955-ben született, a Merz házaspár négy gyermeke közül ő a legidősebb. Apja, Joachim Merz (* 1924) az arnsbergi kerületi bíróság bírája, aki 2007-ig a CDU tagja volt.[13] Édesanyja, Paula Merz (* 1928, született Paula Sauvigny néven) a befolyásos Sauvigny családból származik.[14] Merz nagyapja, Josef Paul Sauvigny 1917 és 1937 között ügyvéd, és egyben Brilon polgármestere volt.[15]

Tanulmányai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Friedrich Merz 1966 és 1971 között a briloni Petrinum Gimnázium tanulója volt, ahol annak idején apja, Joachim Merz jogot tanított. A Petrinumban Merz fegyelmezetlen, tanulási nehézségekkel küzdő, tanulónak számított. Miután megismételte a 8. osztályt, Merznek súlyos fegyelmi rendellenességek miatt 1971-ben el kellett hagynia a Petrinum Gimnáziumot. Más források szerint egyenesen kicsapták onnan.

Merz maga is nyilatkozott a volt briloni iskolai gondjairól:

Viszonylag korán elkezdődtek problémáim a szüleimmel, vállig érő hajam volt, motorral versenyeztem a városban, két barátommal elkezdtünk dohányozni, rendszeresen söröztünk…
– Friedrich Merz[16][17]

Joachim Merz (Friedrich Merz, az apja) szerint fia kis híján csak a kőművességig vitte. 2000-ben Joachim Merz interjút adott a Sat.1 televíziónak, ahol így kommentálta Friedrich Merz tanulmányi eredményeit a briloni gimnáziumban:

Akkoriban a helyi középiskolában tanítottam jogot. Óra után aztán, ahogy lehetett, igyekeztem mihamarabb kifelé, mert a tanárok mindig igyekeztek megtalálni, utánam szólni, személyesen tudatni velem a fiam legújabb botrányait. Ő [Friedrich Merz] Summerhill könyvével aludt a párnája alatt, nem volt hajlandó tanulni. Az iskolai feladatai elvégezése helyett inkább gitározott.
– Joachim Merz, fiáról, Friedrichről[18]

Aztán az 1971/72-es tanévtől Merz a rütheni Friedrich-Spee-Gimnáziumra váltott. Rüthenben Merz iskolai teljesítménye lényegesen pozitívabban alakult. Az érettségi vizsgákat letette, és 1975-ben megszerezte az általános egyetemi felvételi képesítést.[14][19]

Pályakezdése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harckocsitüzérként eltöltött 15 hónapos katonai szolgálat után Merz 1976-ban tizedesként távozott a Bundeswehrtől.[20] A Konrad Adenauer Alapítvány ösztöndíjasaként 1976 és 1982 között jogot tanult a bonni és a marburgi egyetemen.[21] Tanulmányait 1982-ben fejezte be az első jogi államvizsgával.[22] 1982 és 1985 között a saarbrückeni regionális bíróságon dolgozott. A második jogi államvizsga után Merz 1985 és 1986 között vizsgálóbíróként dolgozott a saarbrückeni járásbíróságon. 1986 és 1989 között a Verband der Chemischen Industrie (VCI) tanácsadója volt Bonnban és Frankfurt am Mainban.

Magánélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Friedrich Merz a feleségével Charlotte Merzcel (* 1961, született Charlotte Gass néven) 1980. augusztusában egy bonni diplomaosztón találkozott, majd 1981. júniusában házasságot kötöttek. A házasságkötésük időpontjában az első gyermekük már úton volt, de ezen terhességét nem tervezték. Charlotte Merz az arnsbergi járásbíróság vezetője. A Merz házaspárnak három felnőtt gyermeke és a 2025 évi adatok szerint hét unokája van. A legidősebb fiúk, Philippe Merz. filozófiából doktorált, és a freiburgi Thales Academy for Economics and Philosophy társalapítója és ügyvezetője. Az egyik lányuk, Constanze Merz sebészként dolgozik; férje szintén orvos. A másik lányuk, Carola Merz (házasságát követően Carola Clüsener) Hamburgban ügyvédként dolgozik. Merz számára fontos volt, hogy gyermekeit távol tartsa a nyilvánosságtól.[9][11][15] Friedrich Merz Római katolikus, felesége evangélikus vallású.[23] 1994 óta Arnsbergben élnek. Merznek nyaralója van Gmund am Tegernseeben (Bajorország) és magánpilóta-engedéllyel is rendelkezik, emellett klarinétozik, illetve rádióamatőr, DK7DQ hívójellel. 2000-ben Friedrich Merz mesélt briloni ifjú éveiről a berlini Tagesspiegelben, ebben az interjúban is magatartási problémákkal küzdő fiatalként jellemezte magát.[16][24][25][26][27]

Politikai pályája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
"Német érdekekért Európában "Friedrich Merz, mint ifjú kereszténydemokrata 1989-ben

Friedrich Merz 1972-ben középiskolásként csatlakozott a CDU-hoz, és szabadidejében intenzíven részt vett a briloni Junge Unionban, amelynek 1980-ban elnöke is volt. Politikai tevékenységét főleg a parlamentben fejtette ki. Az 1989-es európai választásokon Merzet beválasztották az Európai Parlamentbe, amelynek 1994-ig tagja volt. 1994 és 2009 között Merz a német Bundestag tagja, 1996 és 1998 között a CDU/CSU parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjeként a pénzügyi bizottság elnöke volt. Az 1998-as Bundestag-választások után Merz először 1998 októberében lett alelnök, majd 2000 februárjában Wolfgang Schäuble utódja lett a CDU/CSU parlamenti képviselőcsoportjának elnökeként és így egyben az ellenzék vezetője is.

Angela Merkel, a CDU pártelnöke a 2002. évi szövetségi választások után a parlamenti frakció elnöki tisztségét magának követelte, így Merzet a parlamenti frakció elnökhelyettesévé választották. 2004 decemberében lemondott erről a tisztségről.

Merz mindig a hochsauerlandkreisi választókerület közvetlenül, egyéni listán megválasztott tagjaként került a Bundestagba, ahol a 2005-ös Bundestag választásokon 57,7 százalékkal ő érte el a legjobb első fordulós szavazási eredményt. 2007 februárjában Merz kijelentette, hogy a pártok belső nézeteltérései miatt nem indul újra a 2009-es szövetségi választásokon. 2009. október végén Merz kilépett a parlamentből. Utódja a választókerületben Patrick Sensburg volt, aki ezt követően megnyerte a választókerületet. Parlamenti megbízatása mellett Friedrich Merz ügyvédként dolgozott a kölni Cornelius Bartenbach Haesemann und Partner ügyvédi irodában 2002 és 2004 között.

Az üzleti életben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábbi felügyelőbizottsági megbízások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005-ben Merz partner lett a Mayer Brown ügyvédi irodában. 2014 óta vezető tanácsos Mayer Brown düsseldorfi irodájában. Merz ügyvédi tevékenysége mellett az alábbi felügyelőbizottságok, tanácsadó testületek és igazgatási tanácsok tagja volt:

  • DBV-Winterthur Holding AG
  • Commerzbank AG (2009 végéig)
  • IVG Immobilien AG (2010. május 20-ig)
  • AXA Group AG (2014. június 30-ig)
  • BASF Antwerpen N.V. (2014. június 30-ig)
  • Borussia Dortmund Geschäftsführungs-GmbH (2014. június 30-ig)
  • Deutsche Börse AG (2015. május 13-ig)

2010-ben Merzet kinevezték a HSBC Trinkaus & Burkhardt, a HSBC Holdings plc (Hong Kong és Shanghai Banking Corporation) leányvállalatának igazgatóságába. Ugyanebben az évben a Soffin bankmentő alap megbízta Merzet, hogy vezesse a WestLB magánbefektetőnek történő eladásának folyamatát. 2010 júniusában a HSBC Trinkaus & Burkhardt felügyelőbizottságába választották. Miután megkezdődtek a tárgyalások a WestLB részleges eladásáról a HSBC Trinkaus & Burkhardt céggel, tevékenysége 2011. május közepén véget ért. Néhány médium összeférhetetlenségre gyanakodott a HSBC felügyelőbizottságában való tagsága miatt, amelyet Merz elutasított. Meg nem erősített médiaértesülések szerint 5000 eurós napidíjat kapott. A Bundesverband Deutscher Unternehmensberater (BDU) szerint egy ilyen nagyságrendű napidíj ugyan nem gyakori, de mértéke még „a felső határon belül” mozog.[28][29][30][31]

Friedrich Merz, a müncheni nemzetközi sajtóklubban (2017)

2016 és 2020 között Merz a németországi BlackRock felügyelőbizottságának elnöke és lobbistája volt (a BlackRock a világ legnagyobb vagyonkezelője). Ezzel összefüggésben is többen az összeférhetetlenség vádját vetették fel Merz 2018-as CDU pártelnök-jelöltségével kapcsolatban a német sajtóban. A támadások hatására Merz 2020 februárjában bejelentette, hogy 2020. március 31-ével megszünteti felügyelőbizottsági megbízatását a Blackrockban, és ezt követően politikailag lesz aktívabb.[32][33][34][35][36]

Aktív felügyelőbizottsági megbízások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Merz 2009 óta a WEPA Industrieholding SE felügyelőbizottságának elnöke, 2017 óta a Flughafen Köln/Bonn GmbH felügyelőbizottságának elnöke.[37][38]

A CDU független kereskedelmi szövetsége, a Gazdasági Tanács, amely nem rendelkezik szövetségi vagy különleges szervezeti státusszal a párton belül, 2019 júniusában alelnökévé választotta Friedrich Merzet. Mivel a tanács nem hivatalos CDU szövetség, ezért tevékenysége összeegyeztethető a felügyelőbizottság mandátumával. Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormánya 2017-ben megbízta Merzet az észak-rajna-vesztfáliai Brexit-hatások kezelésének koordinációjával.[39][40]

A CDU elnöke

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sikertelen jelöltség (2018)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2018. október 30-án Friedrich Merz bejelentette, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer és Jens Spahn mellett indul a pártelnöki posztért a CDU szövetségi pártkonferenciáján, 2018 decemberében.[41] A jelöltség összekapcsolódott az úgynevezett Andok Paktum tagjai közötti állítólagos megállapodással, akik 2018 márciusában találkoztak Lehmann bíboros mainzi temetését követően, hogy megvitassák Angela Merkel utódlásának kérdését. A tanácskozás állítólagos vezetője Wolfgang Schäuble volt, aki állítólag konzervatív körökben támogatta Merzet a CDU pártkongresszusára való felkészülésben, és fontos kapcsolatokat mozgatott meg majdani megválasztása érdekében. A közös, fő motívum a bosszú és az elégedetlenség volt, egy Merkel elleni revans lehetőségének megteremtése. Friedrich Merz soha nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy bekerült volna az Andok Paktumba. Merz a Spiegel hírmagazinnak is megerősítette, hogy nem kíván erről a témáról nyilatkozni.[42][43][44]

A CDU 2018. december 7-i szövetségi pártkonferenciáján Merz a szavazatok 48,25 százalékát szerezte meg a második körös szavazáson, és evvel elveszítette Annegret Kramp-Karrenbauerrel szemben a választását.

Újabb sikertelen jelöltség (2021 január)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Annegret Kramp-Karrenbauer 2020. február 10-én jelentette be, hogy 2020 folyamán lemond a CDU pártelnöki posztjáról. Ezután Merz 2020. február 25-én szövetségi sajtótájékoztató keretében jelentette be az újabb, 2020-as pártelnöki jelöltség vállalását.[45] Merz mellett Armin Laschet jelöltette még magát, aki majdani elnökhelyetteseként Jens Spahnt nevezve meg.[46] A harmadik versenytárs Norbert Röttgen lesz.[47]

A koronavírus-járvány miatt az új CDU pártelnök megválasztására, többszöri halasztást követően, csak a 2021. január közepén megtartott kétnapos pártkongresszuson került sor, mely a párt történetében először teljesen digitális módon zajlott. A kongresszus második napján rendezett szavazáson, 2021. január 16-án Merz az első körben Laschetnél 5 szavazattal többet, 385 szavazatot kapott. A második fordulóban 466 szavazatot kapott az 1001 delegátustól, míg Laschet 521-et, így másodszor sem sikerült megnyernie a pártelnöki tisztséget.[8][48][49]

A CDU vezetőségének 2021. április 19-ei, éjszakába nyúló, ülésén a CSU elnök, Söder ellenében Laschetet választották meg a CDU/CSU közös kancellárjelöltjének.

Ezt követően Laschet úgy próbálta "becsatornázni" magához Merz, a legnagyobb vetélytárs, nálánál sokkal nagyobb népszerűségét, hogy felvette kampánycsapatába. Ezt avval indokolta, hogy Merz "szilárdan a teambe tartozik", és gazdasági–, pénzügyi szakértelmével döntő segítséget nyújthat abban, hogy a világjárvány lecsengését követő hatalmas kihíváson fenntartható módon lehessenek majd úrrá.[50]

A CDU elnöke (2022. január 31. –)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2021. szeptember 26-i a németországi szövetségi választáson Merz, közvetlenül megválasztott képviselőként, újra bejutott a Bundestagba, Hochsauerland választási körzetéből.[51]

Miután Laschet viszont óriási kudarcot szenvedett el a CDU élén a szövetségi választáson, október 7-én lemondott a párt vezetéséről.

Már 2021. december 17-én, a korábban még sosem volt, a teljes párttagság körében megtartott, bár hivatalosan nem kötelező érvényű, "csak előzetesen szondázó", pártelnökválasztáson Merz abszolút fölénnyel nyert. nyert. A pártelnökségért folytatott rövid kampányuk során riválisai, Norbert Roettgen csakúgy, mint Helge Braun Merkel örököseiként pozícionálták magukat. Velük szemben Merz határozott szakítást ígért a Merkel által 16 éven keresztül követett centrista irányvonallal. Összesen mintegy 400 000 CDU-tag szavazhatott online, vagy levélben. Merznek már a szavazás első körében sikerült megszereznie a tagság szavazatainak abszolút többségét, 62,1 százalékot, így második körös szavazásra nem volt szükség. A kérdésre, hogy reagált a szavazás eredményére, Merz azt válaszolta:

"Csendesen csak annyit mondtam magamban, »WOW«; de csak csendesen, a győzelmi indulók távol állnak tőlem."[52][53][54]

Merzet formálisan és hivatalosan a 2022. január 22-én tartott virtuális szövetségi pártkongresszuson választotta meg a CDU 1001 kongresszusi küldöttje. Végül 983 küldöttből 915 szavazott rá, így az érvényes szavazatok 94,6 százalékának megszerzésével lett a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja elnökévé. A szavazás úgynevezett "digitális előszavazás" volt, melynek eredményét írásban is megerősítették a küldöttek.[55][56]

Annegret Kramp-Karrenbauer és Armin Laschet után Friedrich Merz lett a Keresztyéndemokrata Unió három éven belüli harmadik vezetője .[55] Pártelnöki hivatalát hivatalosan 2022. január 31-én vette át.[57] Rögtön, hivatalba lépésekor hangsúlyozta, hogy a CDU-nak gyorsan és konstruktív módon el kell fogadnia ellenzéki szerepét: "Fontos, hogy a párt újra önbizalmat és magabiztosságot sugározzon, fontos, hogy így fogadjuk el az ellenzéki szerepünket, és ne azt mondjuk, hogy az ellenzéknek lenni csupán gagyiság, ahogy azt Franz Müntefering[58] mondta" – hangsúlyozta Merz. "Nem, az ellenzék is választói mandátummal bír, alkotó része hazánk demokratikus rendjének. Ezért cselekednünk kell. És ha ezt jól tesszük, akkor a mai ellenzék a holnap kormánya lesz."[59]

Közvetlenül Merz hivatalba lépése után a CDU/CSU 2021 nyara óta először vezetett ismét az SPD előtt a közvélemény-kutatásokban.[60] 2022. február 15-én Merzet újra megválasztották a CDU/CSU frakcióvezetőjének a német Bundestagban, Ralph Brinkhaus helyére, aki úgy döntött, hogy visszalép a jelöléstől Merz javára.[61][62] Így újra Merz lett az ellenzék vezetője, ahogy 2000 és 2002 között is ő volt.

A Merz és a CDU első mérhetően komoly politikai előretörését a 2024. szeptember 1-jei tartományi választások hozták.[63] A türingiai tartományi választáson 23,6 százalékkal az AfD után a második helyen végeztek, míg a szászországi tartományi választáson a szavazatok 31,9 százalékát kapták és evvel ebben a tartományban elsők lettek.[64] Friedrich Merzék pártja ezekkel az eredményekkel számottevően megelőzte a kormányzó közlekedésilámpa-koalíció mindhárom történelmi pártját együttvéve is.[65] Azok így végeztek: SPD: 6,1% | 7,3%; Zöldek: 3,2% | 5,1%; FDP: 1,1% | 0,9% (Türingia % | Szászország %).[66]

A többi, a tartományi választásokon versengő párt a következő eredményeket érte el: AfD: 32,8% | 30,6%; BSW: 15,8% | 11,8%; Baloldal: 13,1% | 4,5% (Türingia % | Szászország %).[67]

2024 szeptemberében Merz lett az Unió kancellárjelöltje a 2025-ös szövetségi választásokon, miután Hendrik Wüst (CDU) és Markus Söder (CSU) úgy döntött, hogy nem indul, és mindketten Merz támogatásáról nyilatkoztak.[68]

Milliomos középosztálybeli?

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2018 novemberében kérdésre Merz a Bild újságnak adott interjújában elmondta, hogy ő olyan milliomos, aki a felső középosztályba tartozónak érzi magát:[69]

Németországon belül magamat a felső középosztályba sorolnám […] és biztosan nem a nagyon szűk, kirívóan gazdag, nagyon jómódú felső tízezerhez. Rendezett személyes és gazdasági körülmények között élek, ami magas szintű személyes és politikai függetlenséget biztosít nekem.
– Friedrich Merz

Ez a kijelentése széleskörű lakossági visszhangra találtak.[70][70][71] Újságírók, közgazdászok és pénzügyi tanácsadók sora a Németországban évente egymillió eurót kereső Merzet igenis a legfelsőbb vagyonos osztályba sorolták. A Deutsche Bundesbank szerint ha valaki legalább 722 ezer eurós vagyonnal rendelkezik, akkor az már a német lakosság legvagyonosabb 5 százalékához tartozik, vagyis egyértelműen a legfelső osztályhoz.[69] Friedrich Merz magánvagyonát többek közt a következők képzik: Arnsbergben és Gmund am Tegernsee-ben lévő ingatlan, valamint két repülőgép, ezek egyike egy Diamond DA62-es, amelyen maga repül, és egy Socata TBM-910-es, amelyet a Volatus GmbH & Co. KG cégén keresztül bérel a WEPA Industrieholding SE-nek.[72][73][74]

Vallás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Merz fiatalkorában részt vett katolikus fiatal közösségekben, és egyetemista korában egy katolikus diákegyesület tagja volt. Egy konferencián hangsúlyozta, hogy a CDU párt nevében szereplő „C” betű az ember keresztény képét jelenti, utalva az abortusz témájára és a büntetőjogban rögzített ezzel kapcsolatos reklámtilalomra. Keresztény emberképének szempontjából tehát az abortusz reklámozása kizárt. A Bundestag tagjaként Merz az abortuszra vonatkozó szigorúbb szabályozás mellett szavazott, és 2001-ben szót emelt az implantáció előtti diagnosztika ellen.[75]

A világban a keresztények egyre növekvő üldöztetése miatt Merz cselekvésre szólított fel, és többek között konkrétan is megnevezett olyan országokat, amelyekben „a politikai iszlám uralja az államot és a társadalmat”, valamint Indiát és Kínát sem hagyta ki a sorból. Kifejtette: „Ha a szabadságunk ér valamit számunkra, akkor azt meg kell védenünk, függetlenül attól, hogy hol és hogyan fenyegetik azt.”[76]

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 2004: Az új szociális piacgazdasági kezdeményezés (INSM) és az Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung „Az év reformerévé” választotta
  • 2006: Dolf Sternberger-díj
  • 2006: Orden wider den tierischen Ernst des Aachener Karnevalsvereins
  • 2009: THW emléktábla
  • 2016: Lucius D. Clay-érem

2018-ban Friedrich Merz elutasította a Ludwig Erhard Alapítvány által odaítélt Ludwig Erhard-díjat. Ezt az alapítvány elnöke, Roland Tichy jobboldali populista újságírói tevékenységével indokolta.[77]

Írásai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Új idők – új felelősség. Demokrácia és szociális piacgazdaság Németországban a 21. században; ford. Szabó Dezső; MCC Press, Budapest, 2022

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Stammdaten aller Abgeordneten des Deutschen Bundestages". basic data about the members of the Bundestag (német nyelven). Hozzáférés: 2018. április 13..
  2. 1 2 "Munzinger Personen" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
  3. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2025. január 20..
  4. ↑ "Germany's Merz set to be elected chancellor on May 6, sources say" (angol nyelven). 2025. április 11. Hozzáférés: 2025. április 14..
  5. ↑ Elindult a mozgolódás Merkel pártelnöki helyéért. kitekinto.hu (magyarul) (2018. október 30.) (Hozzáférés: 2018. november 1.)[halott link]
  6. ↑ A kancellár ellenőrzése alatt akarja tartani az átmeneti időszakot -Friedrich Merz elindul a német CDU elnöki tisztségéért. magyarhirlap.hu (magyarul) (2018. november 1.) (Hozzáférés: 2018. november 1.) arch
  7. ↑ Friedrich Merz ready to seize fresh chance to claim Merkel’s job
  8. 1 2 SPIEGEL, DER. "Armin Laschet zum neuen CDU-Vorsitzenden gewählt - DER SPIEGEL - Politik". www.spiegel.de (német nyelven). Hozzáférés: 2021. január 16..
  9. 1 2 "Online-Abstimmung: CDU-Mitglieder votieren für Merz als neuen Parteichef". www.handelsblatt.com (német nyelven). Hozzáférés: 2021. december 18..
  10. ↑ NACHRICHTEN, n-tv. "Merz mit 94,62 Prozent als CDU-Chef gewählt". n-tv.de (német nyelven). Hozzáférés: 2022. február 3..
  11. 1 2 Leading German chancellor candidate Merz vows more assertive global role Reuters 2025. jan. 23. https://www.reuters.com/world/europe/leading-german-chancellor-candidate-merz-vows-more-assertive-global-role-2025-01-23/
  12. ↑ "Ilyen pofonnal még nem kezdett német kancellár". telex. 2025. május 6. Hozzáférés: 2025. augusztus 1..
  13. ↑ WELT (2007. február 12.). "Parteien: Friedrich Merz' Vater verlässt die CDU im Groll". DIE WELT. Hozzáférés: 2020. október 14..
  14. 1 2 ONLINE, RP. "Porträt des CDU-Politikers: Die Ideen des Merz". RP ONLINE (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  15. 1 2 SCHWARZ, PATRIK (2004. január 19.). "NICHT DER OPA IST DAS PROBLEM, SONDERN DIE HALTUNG DES ENKELS: Der seltsame Stolz des Friedrich Merz". Die Tageszeitung: taz (német nyelven). 11. o. Hozzáférés: 2020. október 14..
  16. 1 2 ""Es gab auch mal einen anderen Friedrich Merz"". www.tagesspiegel.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  17. ↑ "Friedrich Merz" (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  18. ↑ Strohschein, Jonas (2018. december 6.). "So tickte Friedrich Merz früher". SAT.1 NRW (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  19. ↑ ONLINE, RP. "Porträt in Bildern: Das ist Friedrich Merz". RP ONLINE (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  20. ↑ http://www.spiegel.de/politik/deutschland/-a-126706.html[halott link]
  21. ↑ ONLINE, RP. "Porträt: Das ist Friedrich Merz". RP ONLINE (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  22. ↑ "Friedrich Merz". CDU/CSU-Fraktion. Hozzáférés: 2020. október 14..
  23. ↑ [ttps://www.spiegel.de/politik/deutschland/charlotte-merz-nach-heute-show-im-fokus-wer-ist-die-ehefrau-von-friedrich-merz-fuenf-fakten-a-00253162-d982-49a3-a171-94a7ade60d23 "vallás (jav, felesége nem katolikus)"]. Hozzáférés: 2025. február 23..
  24. ↑ "Friedrich Merz und die Villa am Tegernsee: Was macht er in seiner zweiten Heimat?". https://www.merkur.de (német nyelven). 2018. december 5. Hozzáférés: 2020. október 14.. {{cite web}}: External link in |work= (súgó)
  25. ↑ "Amtsgericht Arnsberg: Gerichtsvorstellung". www.ag-arnsberg.nrw.de. Hozzáférés: 2020. október 14..
  26. ↑ Online, FOCUS. "Kurzwelle statt Internet". FOCUS Online (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  27. ↑ "Am Tegernsee werden Grundstücke knapp Ausverkauf im Tal der Reichen". bild.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  28. ↑ magazin, Nils-Viktor Sorge, manager. "Ex-CDU-Star Friedrich Merz und der Karriereknick - manager magazin - Politik". www.manager-magazin.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  29. ↑ "Friedrich Merz | People | Mayer Brown". www.mayerbrown.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  30. ↑ SPIEGEL, DER. "Ex-Spitzenpolitiker: Merz heuert bei der Privatbank HSBC Trinkaus an - DER SPIEGEL - Wirtschaft". www.spiegel.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  31. ↑ Online, FOCUS. "Merz übernimmt Führungsrolle bei HSBC Trinkaus". FOCUS Online (német nyelven). 2020. február 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 14..
  32. ↑ "Aktionärsversammlung 2014: Schuldenfrei in eine ungewisse Zukunft - schwatzgelb.de". web.archive.org. 2018. október 24. 2018. október 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 14..
  33. ↑ "Borussia Dortmund". www.bvb.de. Hozzáférés: 2020. október 14..
  34. ↑ "Deutscher Bundestag: Web-Archiv". webarchiv.bundestag.de. Hozzáférés: 2020. október 14..
  35. ↑ magazin, Christoph Rottwilm, manager. "Friedrich Merz: Blackrock holt sich Ex-Spitzenmann der CDU als Lobbyisten - manager magazin - Unternehmen". www.manager-magazin.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  36. ↑ SPIEGEL, DER. "Friedrich Merz soll als Blackrock-Lobbyist viermal Bundesminister getroffen haben - DER SPIEGEL - Politik". www.spiegel.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  37. ↑ WP (2009. február 3.). "Die WEPA wird zur Aktiengesellschaft". www.wp.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  38. ↑ "Business Units". WEPA (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  39. ↑ "Archivált másolat". 2019. június 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 14..
  40. ↑ "Beauftragter für die Folgen des Brexits und die transatlantischen Beziehungen | Das Landesportal Wir in NRW". www.land.nrw (német nyelven). 2017. november 7. Hozzáférés: 2020. október 14..
  41. ↑ "Archivált másolat". 2018. november 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 14.. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  42. ↑ SPIEGEL, Hajo Schumacher, DER. "Union: "Anden-Pakt" nimmt Friedrich Merz auf - DER SPIEGEL - Politik". www.spiegel.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  43. ↑ "CDU-Parteivorsitz: Das späte Rückspiel des Friedrich Merz". www.handelsblatt.com (német nyelven). 2020. június 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 14..
  44. ↑ Melanie Amann, Markus Feldenkirchen, Ralf Neukirch: Das Rückspiel. Wie die Merkel-Gegner das Comeback von Friedrich Merz organisiert haben. In: Der Spiegel Nr. 45 vom 3. November 2018, S. 14ff.
  45. ↑ Ulrich von Alemann – Philipp Erbentraut – Jens Walther: Ausdifferenzierung: Wie haben sich die Parteien der Bundesrepublik entwickelt? 2018. 51–111. o. ISBN 978-3-658-21158-5 Hozzáférés: 2020. október 14.
  46. ↑ Leithäuser, Johannes. "Als Team in die CDU-Spitze: Wie Laschet und Spahn ihre Mitbewerber unter Druck setzen". FAZ.NET (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  47. ↑ "Röttgen zu Bewerbung: „Es geht um die Zukunft der CDU"". FAZ.NET (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  48. ↑ Welle (www.dw.com), Deutsche. "Merkels Getreuer - Armin Laschet wird CDU-Chef | DW | 16.01.2021" (német nyelven). {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  49. ↑ "Óriási csata dőlt el: megvan, ki lett Merkel utódja". Portfolio.hu. Hozzáférés: 2021. január 16..
  50. ↑ Burger, Reiner. "Laschet nominiert Merz: Ein Partner, um eigene Schwächen auszugleichen". FAZ.NET (német nyelven). Hozzáférés: 2021. június 9..
  51. ↑ "Friedrich Merz wins CDU leadership election". News Nation USA (amerikai angol nyelven). 2022. január 22. 2022. február 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 3..
  52. ↑ "CDU: Friedrich Merz wird neuer Parteichef". Der Spiegel (német nyelven). 2021. december 17. Hozzáférés: 2021. december 18..
  53. ↑ Reuters (2021. december 17.). "Germany's CDU party elects Friedrich Merz, 66, new leader". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. december 18.. {{cite news}}: |last= has generic name (súgó)
  54. ↑ "CDU: Norbert Röttgen attackiert Friedrich Merz". Der Spiegel (német nyelven). 2021. november 16. Hozzáférés: 2021. december 18..
  55. 1 2 Vitzthum, Thomas (2022. január 22.). "CDU-Parteitag: Merz trifft den richtigen Ton – und zeigt geradezu Lust auf die Oppositionsrolle". DIE WELT (német nyelven). Hozzáférés: 2022. január 22..
  56. ↑ Carstens, Peter. "Fast 95 Prozent für Merz: „Ein starker Auftrag und ein großartiges Mandat"". FAZ.NET (német nyelven). Hozzáférés: 2022. január 22..
  57. ↑ "Merz takes over as center-right opposition leader in Germany". Washington Post (amerikai angol nyelven). 2023. augusztus 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 3..
  58. ↑ "Lemondott a német alkancellár". Infostart.hu. Hozzáférés: 2022. augusztus 17..
  59. ↑ Friedrich Merz: „Schockphase vorbei“ – CDU soll rasche Neuaufstellung erleben – WELT
  60. ↑ "Sonntagsfrage: Union überholt SPD in Umfrage". www.t-online.de (német nyelven). Hozzáférés: 2022. augusztus 17..
  61. ↑ "ZEIT ONLINE | Lesen Sie zeit.de mit Werbung oder im PUR-Abo. Sie haben die Wahl". www.zeit.de. 2022. október 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. augusztus 17..
  62. ↑ "Machtkampf beendet: Brinkhaus verzichtet zugunsten von Merz auf Fraktionsvorsitz". FAZ.NET (német nyelven). Hozzáférés: 2022. augusztus 17..
  63. ↑ "German far right AfD hails 'historic' election victory in east". www.bbc.com (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2024. szeptember 17..
  64. ↑ "Ergebnisse der Sachsen- und Thüringen-Wahl: CDU gewinnt in Sachsen – AfD trotz Höcke in Thüringen". www.fr.de (német nyelven). 2024. szeptember 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 17..
  65. ↑ "Landtagswahlen im Osten: Historischer AfD-Erfolg in Thüringen – CDU gewinnt in Sachsen". Kölner Stadt-Anzeiger (német nyelven). 2024. szeptember 2. Hozzáférés: 2024. szeptember 17..
  66. ↑ "A második világháború óta nem történt ilyen Németországban – Komoly vesszőfutás vár Olaf Scholz kormányára". Portfolio.hu. 2024. szeptember 2. Hozzáférés: 2024. szeptember 17..
  67. ↑ "Története során először tartományi választást nyert Németországban a szélsőjobboldali AfD". telex. 2024. szeptember 2. Hozzáférés: 2024. szeptember 17..
  68. ↑ "Markus Söder: »Ich habe ein Versprechen gegeben, dass sich 2021 nicht wiederholen wird«". Der Spiegel (német nyelven). 2024. szeptember 17. Hozzáférés: 2024. szeptember 17..
  69. 1 2 magazin, Arvid Kaiser, manager. "Friedrich Merz ist Millionär: Warum sich Reiche oft ärmer schätzen - manager magazin - Politik". www.manager-magazin.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  70. 1 2 SPIEGEL, Martin Hesse, David Böcking, DER. "Friedrich Merz. Warum er nicht zur Mittelschicht gehört - DER SPIEGEL - Wirtschaft". www.spiegel.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  71. ↑ "Der Millionär aus der "gehobenen Mittelschicht"". www.tagesspiegel.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  72. ↑ "Hat Friedrich Merz wirklich zwei Flugzeuge?". stern.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  73. ↑ DerWesten (2011. június 13.). "Willkommen auf Echo Delta Kilo Oscar". www.wp.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  74. ↑ "ZEIT ONLINE | Lesen Sie zeit.de mit Werbung oder im PUR-Abo. Sie haben die Wahl". www.zeit.de. 2020. október 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. október 14..
  75. ↑ "So katholisch sind Kramp-Karrenbauer, Merz und Spahn". katholisch.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  76. ↑ "Friedrich Merz: Christenverfolgung ist Anschlag auf unsere Freiheit". katholisch.de (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..
  77. ↑ Plickert, Philip. "Merz lehnt Preis ab: Ärger für die Ludwig-Erhard-Stiftung". FAZ.NET (német nyelven). Hozzáférés: 2020. október 14..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Olaf Scholz című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedrich Merz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Friedrich_Merz&oldid=28815917”