Ius sanguinis
A ius sanguinis latin eredetű jogi kifejezés, amely az állampolgárság „vérségi kapcsolat” révén történő megszerzését jelzi egy olyan szülőtől vagy őstől, aki ugyanazon állampolgársággal rendelkezik.[1]
Leírása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A ius sanguinis lehetővé teszi az állampolgárság megszerzését az egyik vagy mindkét szülőtől. A francia forradalom után alakult ki fogalomként, és számos nyugati államban felváltotta a korábban létező ius solit (azaz az állampolgárság megszerzését egy állam területén való születés alapján).[2]
Jelenleg a világ számos országa alkalmazza a ius sanguinist, néhányan pedig a leges sanguinist is (azaz állampolgárságot adnak azoknak is, akik „etnikailag” kötődnek az adott államhoz), míg mások ezt a Ius soli különböző módosított formáival kombinálják (amelyekhez az állam területén való születésen túl különféle feltételek teljesülése szükséges, amelyek államonként eltérőek), ez a jogintézmény a legteljesebb mértékben szinte az egész amerikai kontinensen érvényben van.
Néhány országban a ius sanguinis további feltételekre korlátozódik (pl. Svájcban, lásd alább, vagy néhány iszlám országban).
Azok az államok, amelyek a ius sanguinis elvét alkalmazzák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Albánia
Örményország
Ausztria
Brazília
Kanada: törvény alapján automatikusan kanadai állampolgárságot kap, akinek az egyik szülője kanadai.[2]
Kína
Kolumbia
Dél-Korea
Dánia
Észtország
Fülöp-szigetek
Finnország
Franciaország[2]
Németország
Japán
Haiti: az alkotmány alapján haiti állampolgárságot kap minden haiti apától vagy anyától származó gyermek, bárhol szülessen is.
India
Irán
Írország
Izland
Izrael
Olaszország: n.91/1992 törvény 1. § (Cittadinanza Italiana) bármely szülő vagy ős olasz állampolgárságot örökít.[1]
Málta
Mexikó
Nigéria
Norvégia
Lengyelország
Egyesült Királyság: Az 1981-es brit állampolgársági törvény értelmében egy külföldön született személy „származás alapján” szerez állampolgárságot, ha nem származás alapján brit állampolgár gyermeke (például, ha az Egyesült Királyságban született, örökbe fogadták, anyakönyvezték vagy honosították). A származás alapján megszerzett brit állampolgárság egy generáción belül átruházható egy olyan szülőről, aki nem származás alapján brit állampolgár, ha a gyermek külföldön született.[3]
Csehország
Románia
Oroszország
Szlovákia
Amerikai Egyesült Államok: Az Államok állampolgársági törvénye kimondja, hogy a külföldön született gyermek bizonyos feltételek mellett amerikai állampolgárságot kap, ha legalább az egyik szülője állampolgár.[4]
Svédország
Svájc: A svájci állampolgársági törvény szerint olyan házaspárok gyermeke, akiknek egyikük svájci állampolgár, vagy akár olyan svájci állampolgárnő gyermeke, aki nem házas az apával, születésétől fogva svájci állampolgár.[5]
Thaiföld
Tunézia: Azok a gyermekek, akiknek legalább az egyik szülője tunéziai, tunéziai állampolgároknak minősülnek, függetlenül attól, hogy hol születtek, és csak tunéziai útlevéllel utazhatnak Tunéziába és Tunéziából.
Ukrajna
Magyarország
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Cittadinanza".
- 1 2 3 "Cittadinanza per discendenza secondo il criterio dello ius sanguinis".
- ↑ "Apply for citizenship if you have a British parent" (angol nyelven).
- ↑ "Acquisition of U.S. Citizenship by a Child Born Abroad" (angol nyelven).
- ↑ Bundeskanzlei - P. "RS 141.0 Legge federale del 20 giugno 2014 sulla cittadinanza svizzera (Legge sulla cittadinanza, LCit)".
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ius sanguinis című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
