Lienz
| Lienz | |||
 | |||
| A város látképe keleti irányba | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Tirol | ||
| Járás | Lienzi járás | ||
| Polgármester | Johannes von Hilber | ||
| Irányítószám | 9900 | ||
| Körzethívószám | 04852 | ||
| Forgalmi rendszám | LZ | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 11 935 fő (2021)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 673 m | ||
| Terület | 15,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Elhelyezkedése | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 49′ 47″, k. h. 12° 46′ 11″46.829722°N 12.769722°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 47″, k. h. 12° 46′ 11″46.829722°N 12.769722°E | |||
 | |||
| Lienz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lienz témájú médiaállományokat. | |||
Lienz (ejtsd ˈli:ɛnt͜s, kb. líenc, tiroli nyelvjárásban: Lianz, olaszul: Luenza) a középkorban alapított város Ausztria Tirol tartományában, a Lienzi járás központjaként Kelet-Tirol székhelye. Az első világháború után három részre szakadt Tirol két, Ausztriában maradt része közé beékelődik Salzburg tartomány nyugati része (Dél-Tirol az Olasz Királyságé lett). A város az Isel és a Dráva folyók mellett fekszik. A városi rangot 1242. február 25-én nyerte el.
A terület sokáig kiesett Ausztria vérkeringéséből, csak 1967-ben kapcsolódott be igazán az idegenforgalomba is, amikor megépült a Felbertauern-út (a Felbertauern-alagúttal egyetemben), viszont ennek volt köszönhető hogy Kelet-Tirol őrizte meg leginkább eredetiségét az országban. A város területe 16 km², lakossága 2025. január 1-jén 12 107 fő volt, ezzel Tirol hetedik legnagyobb városa, valamint Kelet-Tirol gazdasági, kulturális és társadalmi központja. A város az Isel és a Dráva folyók összefolyásánál fekszik.
A római korban a közeli Aguntum volt a térség központja. A középkorban Lienz került előtérbe, amikor a Meinhardiner-házból származó görzi grófok székhelye lett. A dinasztia kihalása után, 1500-ban a terület I. Miksa császárhoz került, aki Lienz környékét Tirolhoz csatolta. A város urai később a Wolkenstein-Rodenegg család, majd később a halli női kolostor lettek.
Lienz a 19. század végén és a 20. század elején élte át legnagyobb népességnövekedését és az infrastruktúra látványos fejlődését, miután megépült a Drautalbahn és a Pustertalbahn vasútvonalai. A második világháború alatt a város lakossága megnőtt a Dél-Tirolból áttelepítettek miatt.
A gazdaság fő pillérei a fogyasztási cikkek gyártása, a kereskedelem és a turizmus. Emellett sokan dolgoznak az egészségügyben, az oktatásban és a közigazgatásban. A mezőgazdaság viszont a növekvő beépítési nyomás miatt erősen visszaszorult.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lienz nevét először 1022 és 1039 között említik „locus Luenzina” alakban egy adománylevélben, amelyben Hartwig brixeni püspök a brixeni székeskáptalannak 20 szláv jobbágytelket adományozott ezen a területen. Abban az időben a helynév nemcsak a mai városra, hanem a Thurn és Oberlienz közötti kiterjedt hordalékkúp vidékére is vonatkozott.
A név jelentését a kelta „Lonkina” szóból vezetik le, ami „ívesen görbülő vidék”-et jelent. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a név kapcsolatban áll a környéken élő Laianci nevű kelta törzzsel.[2]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város körül számos kisebb település, falu található, ezek Lienz agglomerációjába tartoznak (Thurn, Gaimberg, Debant, Tristach, Amlach és Leisach).
Történelme
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A II. világháború végén több tízezer, a Harmadik Birodalom oldalán harcoló kozákot őriztek a város melletti táborban a brit hatóságok. A fogoly katonákkal együtt asszonyok és gyerekek is voltak. A britek kiadták őket a sztálini Szovjetuniónak, ahol mindenkire megtorlás várt.
A város szülöttei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Josef „Pepi” Stiegler (*1937), osztrák olimpiai síversenyző.
- Josef Moser (*1955), Ausztria igazságügyminisztere.
Képgaléria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Liebburg, Lienz városháza
Bruck vára a Hochstein hegyen
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistik.at/blickgem/blick1/g70716.pdf" (PDF).
- ↑ https://austria-forum.org/, Austria-Forum |. "Lienz | AustriaWiki im Austria-Forum". austria-forum.org (német nyelven). Hozzáférés: 2025. november 4..
{{cite web}}: External link in|last=
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ausztria, Panoráma nagyútikönyv, Medicina Könyvkiadó Rt., 1998, ISBN 963 243 827 2
- A Wikimédia Commons tartalmaz Lienz témájú kategóriát.
