Mirca

Mirca
A Sarlós boldogasszony templom
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Supetar
Jogállás	falu
Irányítószám	21400
Körzethívószám	(+385) 021
Népesség
Teljes népesség	401 fő (2021. aug. 31.)
Népsűrűség	51,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	43 m
Terület	6,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 23′ 00″, k. h. 16° 31′ 20″43.383333333333, 16.522222222222
A Wikimédia Commons tartalmaz Mirca témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Mirca falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Supetarhoz tartozik.

Fekvése

Splittől 16 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re nyugatra, Brač sziget északi oldalán, a Supetarról Sutivanra vezető út mentén fekszik. Főbb településrészei Donji Dvori, Pod Lokvu, Glavica, Zamire, Pod Murva (a régi tér), Pod Šipak és Mola Bonda.

Története

Az itt előkerült régészeti leletek alapján megállapítható, hogy település helyén már az ókorban villagazdaságok álltak, melyek romjait később a település lakóházaiba építették be. Valószínűleg az itt talált épületromokról származik Mirca neve is, amely a latin murus főnévből származik és mely falat jelent. A korabeli források szerint középkorban Miracnak nevezték, mely elnevezés a helyiek körében a mai napig fennmaradt. A helyi lakosság ugyanis a nevet a szláv „mir” (béke) szóval hozta összefüggésbe. Alapítói Donji Humacról és Sutivanról érkezett családok voltak. A középkorban a településnek csak a déli, a tengertől távolabb eső része fejlődött ki. Ennek az volt az oka, hogy a tengerparthoz közeli települések gyakran voltak kitéve a kalózok támadásainak. A település parti része csak a 16. században kezdett kialakulni. G. Giustinian velencei hivatalnok írja 1553-ban, hogy a Brač-sziget települései a sziget belsejében vannak, de már hét öbölben lakóházak is találhatók. 1579-ben a Bertičević és Brković családok kis templomot építettek, melyet a Sarlós boldogasszony tiszteletére szenteltek fel, de a nép csak Gospa Miračkának, azaz a béke úrnőjének nevezte. Ekkor már tizenöt lakóház állt a településen mintegy hetven lakossal. 1614-ben Mirca már önálló káplánt kapott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. Mirca 1825-ben lett önálló plébánia, addig Sutivanhoz tartozott. Első plébánosa a donji humaci Tito Laurić atya volt. A Sarlós boldogasszony templomot 1841-ben építették. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1942. június 26-án éjjel egy partizánegység hatolt be a településre, ahol az ismert usztasa vezetőt Jerka Kiriginát megölték, a papot pedig súlyosan megsebesítették. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 321 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
391	479	462	463	485	493	0	464	443	475	415	340	300	298	306	321

Nevezetességei

• A Sarlós boldogasszony plébániatemplomot 1841-ben építették, 1858-ban pedig amint az a homlokzaton látható latin nyelvű feliratból is kitűnik bővítették. Ugyanebben az évben építették a harangtornyot is. A bejárat felett a „Domus mea, domus orations” (az én házam az imádság háza) felirat olvasható. A templomnak két márvány, és három, fából faragott oltára van. Az oltárképek közül ki kell emelni Felix Tironi 1783-ban festett Piétáját. A templomon kívül a településen még egy egész sor kis kápolna található, melyekben képek, szobrok vannak elhelyezve.
• A temetőben áll az 1931-ben épített Szent Teréz kápolna, melynek oltárképe a helyi naiv művész Pavo Gospodnetić alkotása.
• A tengerpart közelében kis múzeumot rendeztek be, melyben az olívaolaj előállításának folyamatát mutatják be.

Gazdaság

A település lakóinak fő megélhetési forrása a turizmus. Mircának strandja, kis halászkikötője is van. A supetari kompkikötőtől mindössze néhány kilométerre található, így könnyen megközelíthető. Ezért gyakran keresik fel a turisták. Tervezik egy jachtkikötő építését is. A lakosság egy része olívatermeléssel, földműveléssel és állattartással is foglalkozik.

Kultúra

• Donji dvori településrészen augusztus első szombatján immár 18 éve rendezik meg a hagyományos művészeti kiállítást, ahol a képek mellett pecsenyesütést, jó borokat és dalmát dalokat is élvezhet a közönség.
• A település ünnepnapja védőszentjének ünnepe július másodika, a Béke királynőjének ünnepe.

Források

• Supetar város hivatalos oldala (horvátul)
• Supetar turisztikai irodájának honlapja (horvátul)(angolul)
• A Brač-sziget turisztikai honlapja (horvátul)