close
Ugrás a tartalomhoz

Paul Deschanel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paul Deschanel
Franciaország elnöke
Andorra társhercege
Hivatali idő
1920. január 17.[1]  1920. szeptember 21.[1]
ElődRaymond Poincaré
UtódAlexandre Millerand

Született1855. február 13.
Brüsszel, Belgium
Elhunyt1922. április 28. (67 évesen)
Párizs, Franciaország
SírhelyMontparnasse-i temető
PártDemocratic Republican Alliance

SzüleiÉmile Deschanel
HázastársaGermaine Deschanel (1901. február 13. – 1922. április 28.)
Gyermekei
  • Jean Deschanel
  • Louis-Paul Deschanel
Foglalkozás
Iskolái
Halál okamellhártyagyulladás

Díjak
  • a francia Becsületrend nagykeresztje
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagymestere
  • Knight Grand Cross of the Order of Saints Maurice and Lazarus
  • Collar of the Order of Charles III (1905. október 19.)
  • Royal Order of the Seraphim (1920. április 17.)
  • Order of the Most Holy Annunciation
  • 1st class, Order of the Medjidie
  • Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (1920. április 19.)
  • Honorary doctor of the University of Liège (1919)

Paul Deschanel aláírása
Paul Deschanel aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Deschanel témájú médiaállományokat.

Paul Deschanel (Brüsszel, 1855. február 13.Párizs, 1922. április 28.) francia író, az Francia Akadémia tagja, politikus és az első világháborút követően a Harmadik Francia Köztársaság 10. elnöke volt. Elnöksége alatt írta alá a magyar fél a trianoni békeszerződést a franciaországi Nagy-Trianon-kastélyban.

Paul Deschanel 1855. február 13-án született Brüsszelben. Tanulmányai során kiváló érzékről tett tanúságot a filozófia, a jog és az irodalom terén. Pályafutásának az újságírást és a politikát választotta. Tanulmányai befejezése után rövid ideig adminisztratív munkát végzett, majd 1885-ben megválasztották Eure-et-Loir megye képviselőjének.[2]

A Haladó Köztársasági Párt (RP) színeiben a szociális kérdésekre és a külügyekre összpontosította energiáját. 1898-ban megválasztották az Académie Française tagjának és egész életében folytatta a politikai és irodalmi témájú könyvek írását. Ezek közül a jelentősebbek a La Question sociale (1898), az Orateurs et hommes d'état (1888), az Essai de philosophie politique (1899), valamint a Gambetta (1920) voltak.[2]

Deschanel két ülésszakon keresztül töltötte be a képviselőház elnöki tisztségét (1898–1902; 1912–20). Mikor elnökké választották ő volt az első személy, akinek nem volt előzetes miniszteri tapasztalata. Rövid elnökségét a miniszteri instabilitás jellemezte, miközben egészségi állapota rohamosan romlott. Utóbbi következtében alig hét hónap után lemondásra kényszerült. 1922. április 28-án hunyt el Párizsban.[2]

Elnöksége alatt, 1920. június 4-én írta alá a magyar küldöttség a trianoni békeszerződést a franciaországi Nagy-Trianon-kastélyban.[1][3]

  1. 1 2 3 "E-Chronologie.org:Les présidents de la République française" (francia nyelven). Hozzáférés: 2009. november 20..
  2. 1 2 3 "Encyclopedia Britannica:Paul Deschanel" (angol nyelven). Hozzáférés: 2009. szeptember 15..
  3. "Magyar Virtuális Enciklopédia: Trianoni békeszerződés" (magyar nyelven). 2011. július 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. december 20..