Prachatice
| Prachatice | |||
 | |||
| A város panorámája a Libín-hegyről | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Kerület | Dél-csehországi | ||
| Járás | Prachaticei | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Jan Bauer | ||
| Irányítószám | 383 01 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 11 119 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 561 m | ||
| Terület | 38,92 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 13° 59′ 51″49.013013°N 13.997533°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 13° 59′ 51″49.013013°N 13.997533°E | |||
| Prachatice weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prachatice témájú médiaállományokat. | |||
Prachatice (németül Prachatitz) város Csehország Dél-csehországi kerületének Prachaticei járásában, a járás északkeleti részén, České Budějovicétől 35 km-re nyugatra, és Prágától 123 km-re délnyugatra fekszik. Lakosainak száma 11 587 (2009. 12. 31).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város ismert története a 11. századig nyúlik vissza, ekkoriban nyílt meg a bajor Passauból induló fontos sókereskedelmi útvonal, az „arany ösvény”. Az a terület, amelyen a város ma fekszik, kezdetben a Vyšehrad birtokhoz tartozott, akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor a birtok ura megvásárolta az arany ösvényen folyó kereskedelem vámszedésének jogát. A település szerepe később, a 13. század során megnőtt, amikor megkapta az arany ösvényen szállított só tárolási jogait. Ez az előjog Prachaticét Dél-Csehország egyetlen olyan városává tette, mely a Passauból származó sót megvásárolhatta.
A 15. században a huszita háborúk során a husziták Prachaticét kétszer is megtámadták, és végül el is foglalták, lemészárolva a város lakóinak többségét. Miután a konfliktus véget ért, 1436-ban Prachatice királyi város státuszt kapott. Egy évvel később Zsigmond király Jan Smilnek adományozta a várost, mely Smil 1439-ben történt kivégzése után rövid időre a Rožmberk-ház irányítása alá került. Oldřich Rožmberk közvetlenül a kivégzés után eladta a várost, de az 1501-ben ismét visszakerült a családhoz. Az ezt követő, 1601-ig tartó virágzó időszakban a Rožmberk család irányította a várost. Ekkor a család utolsó sarja, Petr Volk eladta II. Rudolf királynak, aki ismét királyi státuszt adott a városnak.
A harmincéves háború első jelentős ütközete, a fehérhegyi csata után a város elvesztette státuszát és az Eggenberg család tulajdona lett, bár az uralkodó csapatai a harmincéves háború során a városban maradtak. A város 1719-ben Marie Arnoštka Eggenberg hercegnő halálát követően ismét gazdát cserélt, ekkor a befolyásos Schwarzenberg család irányítása alá került.
Területi felosztása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gótikus stílusú Szent Jakab templom; mai formája az 1468-1513 közötti átépítése során alakult ki. A templom Natura 2000-es terület az ott lakozó denevérkolónia miatt.[2]
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 4911 | 5573 | 5482 | 5381 | 10 354 | 11 189 | 10 943 | 10 840 | 10 588 | 11 119 |
| 1869 | 1900 | 1921 | 1961 | 1980 | 2014 | 2017 | 2020 | 2022 | 2025 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal (2025. május 16.). "Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2025" (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2025. május 18..
- ↑ Prachatice - kostel (CZ0313820 - SCI). natura2000.eea.europa.eu (Hozzáférés: 2025. május 22.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
 |
Ez a csehországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
