Jao császár
| Jao () császár | |
 | |
| Jao () császárt ábrázoló selyemfestmény a Szung ()-korból | |
| Kína legendás uralkodóinak egyike az öt császár korában | |
| Uralkodási ideje | |
| kb. i. e. 2333 – kb. i. e. 2234 | |
| Örököse | Tan-csu () |
| Elődje | Cse () császár |
| Utódja | Sun () császár |
| Életrajzi adatok | |
| Született | i. e. 2324 Kaoju () (a mai Csiangszu () vagy Anhuj () tartományban) |
| Elhunyt | i. e. 2206 (117-118 évesen) |
| Édesapja | Ku () |
| Édesanyja | Csing-tu () 慶都 |
| Testvére(i) |
|
| Gyermekei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jao () császár témájú médiaállományokat. | |
| Átírási segédlet | |
| Jao | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 堯 |
| Egyszerűsített kínai | 尧 |
| Mandarin pinjin | Yáo |
| Wade–Giles | Yao2 |
Jao () császár nagy bölcsességű, legendás kínai uralkodó az öt császár korában. Ku császár és felesége, Csing-tu () 慶都 fia, Cse () császár öccse volt, aki elhunyt fivérét követte a trónon, és a történeti hagyomány szerint 100 évig (kb. i. e.2333-tól kb. i. e. 2234-ig) uralkodott. A trónját nem akarta rossz erkölcsű fiára, Tan-csu ()ra hagyni, hanem inkább, még életében átengedte azt Sun ()nak, akihez két lányát is feleségül adta. Uralkodására a későbbi konfuciánus hagyomány a korai kínai történelem „aranykoraként” gyakorta hivatkozott.
Származása, nevei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jao () császár Ku császár és egyik felesége, bizonyos Csing-tu () 慶都 gyermekeként született, a modern rekonstruált kronológia szerint i. e. 2324-ben. Anyja a tűz istenének, Huo-ti () 火帝 (más legendaváltozat szerint Jen-ti ()nek) volt a lánya. Fivére, Cse () Ku császár, Csang-ji () 常儀 nevű feleségétől született, így tehát vele féltestvérek voltak.[1] Így ő a Sárga Császár egyik ükunokája.
Jao () császár családneve (hszing () 姓) Ji-csi () 伊祁, vagy csak egyszerűen Csi () 祁 volt, a nemzetségneve (si () 氏) Tao-tang () 陶唐, a személyneve (ming 名) pedig Fang-hszün () 放勳 volt. Mivel örökül kapott birtokai Tangban 唐 voltak, olykor a Tang-béli Jao (), vagyis Tang Jao () 唐堯 néven is hivatkoznak rá.[2]
Alakja, legendái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A későbbi konfuciánus hagyomány egyik legbölcsebb, példaértékű legendás uralkodójának már fogantatása is csodálatos körülmények között történt. Amikor anyja egy folyó forrásánál sétált, a folyóból kiemelkedő vörös sárkányra (cse lung () 赤龍) lett figyelmes. A sárkány hátán egy vörös öltözéket viselő férfi képmása volt látható, akinek ragyogó szépségű arca, hosszú bajsza és nyolcszínű szemöldöke volt. Ekkor hirtelen sötét vihar kerekedett Csing-tu () pedig egyesült a sárkánnyal. A legenda szerint ebből a nászból született Jao (), aki a sárkány hátán látott szépséges férfiú képmására hasonlított.[3]
A nyolcszínű szemöldök a konfuciánus értelmezések szerint a bölcsességére utaló nyilvánvaló jel, mert aki ilyennel rendelkezik, az nyomon tudja követni az égitestek mozgását. Létezik olyan forrás is, amelyik szerint Jao ()nak három pupillája volt, ami ugyancsak a konfuciánus kommentárok szerint az éberségét jelképezi.[4]
Uralkodását szerencsés jelek sokasága kísérte. Palotájában a fű, kalászos gabonává változott, udvarában főnixek telepedtek meg, a lépcsőin pedig olyan csodálatos fa nőtt, amely a hónap első napjától a hónap közepéig minden nap hozott egy gyümölcsöt, majd pedig a hónap közepétől az utolsó napig minden nap lehullatott egyet. Egy másik csodálatos fa, amelyik a konyhájában nőtt, a helyiségeket hűtötte a nyári melegben.[5]
A források kiemelik Jao () végtelen szerénységét és mértékletességét. Télen szarvasbőr öltözékkel védte magát, nyáron pedig egyszerű kenderruhát viselt, és cserépedényekből evett-ivott. Legfőbb feladatának azt tekintette, hogy gondoskodjék az égalatti valamennyi szenvedő emberéről.[6]
A történetírói hagyomány szerint húszéves volt, amikor rosszul kormányzó, elhunyt bátyja után megörökölte a trónt, ő maga pedig száz évig uralkodott. Mivel nem akarta, hogy mihaszna, semmirekellő fia, Tan-zhu () lépjen az örökébe, lemondott az uralkodásról, és trónját inkább átengedte Sun ()nak, akihez két lányát, O-huan ()ot és Nü-jing ()et is feleségül adta.[7]
A hagyomány szerint a nevéhez fűződik, a bekerítős sakk (vej-csi () 圍棋) feltalálása, amelyet azért tanított meg léha erkölcsű fiának, hogy ezáltal is helyes útra terelje.[8]
Megjegyzések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Lásd az eredeti szövegben: "Shi ji/1" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. július 9..
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: "Lun heng/81" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. július 9..
- ↑ Kínai mitológia 1988 411., 412. o.
- ↑ Kínai mitológia 1988 412. o.
- ↑ Kínai mitológia 1988 412. o.
- ↑ Kínai mitológia 1988 412. o.
- ↑ Kínai mitológia 1988 412. o.
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: "藝文類聚/74" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. július 9..
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
- ↑ Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7. 6. o.
- ↑ Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kína legendás uralkodói | ||
|---|---|---|
| A három fenség kora (kb. i. e. 2700-ig) |  | |
| Az öt császár kora (kb. i. e. 2700–2100) | ||
| Kapcsolódó személyek | ||
| Hszia-dinasztia (kb. i. e. 2100–1600) | ||
