close
Ugrás a tartalomhoz

Új START

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Új START / CHB-III
Obama és Medvegyev elnökök a szerződés aláírásakor Prágában
Obama és Medvegyev elnökök a szerződés aláírásakor Prágában
Típusanemzetközi szerződés
Aláírás dátuma2010. április 8.
Aláírás helyePrága
AláírókUSA, Oroszország
Életbelépés2011. február 5.[1]
érvényesség: 2026. február 6.[2]
Nyelvekangol, orosz
A Wikimédia Commons tartalmaz Új START / CHB-III témájú médiaállományokat.
Nukleárisfegyver-korlátozási szerződések a hidegháborúban és azt követően
Sablon:Nukleárisfegyver-korlátozási szerződések

Az Új START (angol: New START; orosz rövidítéssel CHB-III, SNV-III)[m 1] egy volt a stratégiai nukleáris fegyverek számát csökkentő nemzetközi szerződések sorában az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország között. Korábbi neve „intézkedések a stratégiai támadó fegyverek további csökkentése és korlátozása érdekében” (Measures for the Further Reduction and Limitation of Strategic Offensive Arms) volt. A szerződést 2010. április 8-án írták alá Prágában,[3][4] és a ratifikációja után[5][6] 2011. február 5-én lépett hatályba.[1]

Az Új START (New START) a moszkvai SORT szerződést váltotta le, melynek lejárta 2012 decemberében volt esedékes. A 2009 decemberében lejárt START I-et, a soha hatályba nem lépő START II-t, és az eredmény nélküli tárgyalásokkal végződő START III-at követte.

A szerződés értelmében az interkontinentális ballisztikus rakétaindítók számát a felére fogják csökkenteni. Új felügyeleti és ellenőrzési eljárási rendet állítanak össze a SORT mechanizmusának felváltására. A szerződés nem korlátozza a hadműveleti szempontból inaktív nukleáris robbanófejek számát, ezeket több ezres nagyságrendben lehet készleten tartani.[7]

2023. február 21-én Oroszország felfüggesztette a részvételét az ÚJ START-ban,[8] azonban magától a szerződéstől nem lépett vissza, és bejelentése alapján továbbra is tartja magát a szerződésben megfogalmazott számbeli korlátozásokhoz.[9][10][11] A szerződés hatálya 2026. február 5-én újabb hosszabbítás hiányában lejárt.[12]

Áttekintés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Új START aláírása (orosz nyelvű videó)

A szerződés felső határt szab mindkét fél hadrendben tartható stratégiai nukleáris robbanófejeinek számának, amikből 1550 darabbal rendelkezhetnek. Ez csaknem kétharmaddal kevesebb, mint az eredeti START szerződésben szereplő mennyiség, és 10%-kal kevesebb a 2002-es moszkvai szerződésben előírtnál.[13] A hadrendben tartható nukleáris robbanófejek száma meghaladhatja az 1550-et pár száz darabbal, mivel bombázórepülőgépekként csak egy robbanófejjel számolnak, függetlenül attól, hogy az ténylegesen mennyit szállít.[13] A szerződés korlátozza hadrendben tartott, és azon kívüli interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM[m 2]) indítóállványának számát, a tengeralattjárókra telepített (SLBM)[m 3] indítóállványokat, és a nukleáris fegyverekkel ellátható nehézbombázók számát 800 darabban. Ezek közül is csak 700 darabot tarthatnak aktív hadrendben.[14] A szerződés engedélyezi a műholdas felderítést és a távoli monitoringot, valamint évente 18 helyszínen történő ellenőrzést, amivel a korlátozások betartását ellenőrizhetik.[13]

New START korlátozásainak összefoglalása[15]
TípusEngedélyezett darabszám
Hadrendben tartott rakéták és bombázók700
Hadrendben tartott robbanófejek (MIRV-ek[m 4] és bombázók)1,550
Hadrendben, és hadrenden kívül tartott rakétaindítók (rakétasilók és bombázók)800

A kötelezettségeket a szerződés hatályba lépését követő hét éven belül kellett teljesíteni. A szerződés tíz évig volt érvényben azzal az opcióval, hogy öt évvel meg lehet hosszabbítani közös megegyezéssel.[16] A szerződés 2011. február 5-én lépett érvénybe, amikor az Egyesült Államok szenátusának és az orosz Szövetségi Gyűlésnek jóváhagyása után az érintett két ország képviselői átadták egymásnak a ratifikációs okmányokat.[17] Az Egyesült Államok még az előtt hozzákezdett a fegyverzet csökkentésének, hogy a szerződést ratifikálták volna.[18]

Az amerikai szenátus elé terjesztett dokumentumok alapján legalább 30 rakétasilóval, 34 bombázóval, és 56 tengeralattjáróra telepített rakétasilóval csökkentették az arzenált. Az eltávolított rakéták épen maradnak, a szolgálatból kivont bombázókat pedig átalakíthatók konvencionális használatra. Az Ohio-osztályhoz tartozó 14 ballisztikus rakétákkal felfegyverezhető atom-tengeralattjárók mindegyikénél a 24 rakétasilóból négyet-négyet leszerelnek, de közülük mindegyik szolgálatban marad.[19]

A szerződés nem korlátozza a taktikai nukleáris fegyverrendszereket,[20] így a F–35 Lightning II projektjét, mely géppel a taktikai nukleáris fegyverek hordozására alkalmas az F-15E és F–16 típusokat tervezik leváltani.[21]

A szerződés nem érinti a vasúti szállítású interkontinentális rakétaindító rendszereket, mivel ilyennel egyik fél sem rendelkezik. Az ilyen típusú indítóállások beleszámítanának a megállapított mennyiségi korlátozásba, de az ilyen rendszerek ellenőrzésének részleteit a két félnek közösen kellene kidolgoznia arra az esetre, ha ismét szolgálatba állítanák őket.[22]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megszövegezése és aláírása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Új START egyezmény a START folytatása. A START II-t aláírták ugyan, de nem ratifikálták, a START III tárgyalási szakasza nem vezetett megegyezésre.

A szerződés megszövegezéséhez 2009 áprilisában kezdtek neki, miután a két ország elnöke, Barack Obama és Dmitrij Medvegyev, találkoztak Londonban.[23] Előzetes megbeszélésekre sor került már előzőleg Rómában április 27-én,[24] bár ezt előzetesen májusra ütemezték.[25]

A két delegáció hosszas tárgyalásokat folytatott. Amerikai részről Rose Gottemoeller külügyminiszteri államtitkár-helyettes, orosz részről Anatolij Antonov, az orosz külügyminisztérium biztonsági és lefegyverzési igazgatója vezette országa delegációját.[26]

Tárgyalásokra került sor a következő helyszíneken és időpontokban:

  • Első kör: 2009. május 19–20., Moszkva[27]
  • Második kör: 2009. június 1–3., Genf (Svájc)[28]
  • Harmadik kör: 2009. június 22–24., Genf[28]
  • Negyedik kör:2009. július 22–24., Genf[28]
  • Ötödik kör: 2009. augusztus 31. – szeptember 2., Genf[29]
  • Hatodik kör: 2009. szeptember 21–28., Genf[30][31]
  • Hetedik kör: 2009. október 19–30., Genf[32]
  • Nyolcadik kör: 2009. november 9., Genf[33]

2009. július 6-án reggel jelentették be, hogy megegyezés született a „Stratégiai Támadó Fegyverek további csökkentéséről és korlátozásáról szóló közös megegyezés” (angol: Joint Understanding on Further Reduction and Limitation of Strategic Offensive Arms) szövegéről,[34][35] amit Medvegyev és Obama aláírt utóbbi Moszkvába tett elnöki látogatásán, amit aznap kezdett meg. A dokumentum rögzítette a két érintett fél azon szándékát, hogy a nukleáris robbanófejek számát 1500 – 1675 darabra, a célba juttatásukra alkalmas eszközök számát pedig 500–1100 darabra csökkentik.[36]

Obama és Medvegyev 2010. március 26-án jelentették be, hogy sikerült megegyezésre jutniuk. A szerződést 2010. április 8-án írták alá Prágában.[3]

Ratifikációs folyamat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyesült Államok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Május 13-án Obama az amerikai szenátus elé terjesztette az egyezséget, aminek a ratifikációjához a 100 szenátor közül legalább 67-nek a hozzájáruló szavazata kellett. 2010. szeptember 16-án, egy keddi napon a szenátus külügyi kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága 14 a 4 ellenében döntött az Új START ratifikálása mellett. A szenátus három republikánus tagja is igenlően voksolt: Richard Lugar (Indiana), Bob Corker (Tennessee) és Johnny Isakson (Georgia).[37] John Kerry szenátor[38] és Hillary Clinton külügyminiszter optimizmusuknak adtak hangot afelől, hogy a ratifikációról szóló megegyezés hamar megszületik.[39]

A szenátusban ülő republikánusok általában megvárták Jon Kylnak, a védelmi ügyek vezető konzervatív szakértőjének véleményét, aki erősen elkötelezte magát az USA nukleáris fegyverzetének modernizálása mellett, és felvetette a kérdést, hogy van-e idő a ratifikációra a „béna kacsa” időszak alatt, és kérte a tárgyalások feljegyzéseinek bemutatását még a szavazás előtt.[40] Ben Nelson szenátor (D-NE) Kylhoz hasonlóan szkepticizmusának adott hangot az időzítéssel és a ratifikációval kapcsolatosan;[41] Kit Bond szenátor (R-MO) ellenkezésének adott hangot.[42]

Obama az Új START ratifikációját kongresszus 2010-es választások utáni „béna kacsa” időszaka alatti prioritássá tette meg, John Kerry (D-MA) és Richard Lugar (R-IN) szenátorok, a szenátus külügyi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának demokratikus elnöke és rangidős republikánus tagja voltak a szerződés fő támogatói.[43][44][45]

2010. december 22-én az Egyesült Államok szenátusa hozzájárulását adta a ratifikációhoz, miután 71 a 26 ellenében megszavazta.[46] A szenátorok közül 13 republikánus, mind az 56 demokrata, és mindkét független a szerződés megkötése mellett voksolt.[47] Obama az amerikai ratifikációs folyamatot lezáró dokumentumokat 2011. február 2-án írta alá.[48]

Oroszország

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. május 28-án terjesztette be a dokumentumot Medvegyev az állami dumának, mely testület július 6-án parlamenti meghallgatásokat tartott ezzel kapcsolatban a külügyminisztérium és a vezérkar képviselőinek jelenlétében. Július 8-án a duma védelmi bizottsága és a nemzetközi ügyek bizottsága azt javasolta, hogy a duma ratifikálja a szerződést.[forrás?]

Október 29-én a duma nemzetközi ügyek bizottságának elnöke, Konstantin Koszacseva dokumentumot visszakérte bizottsági meghallgatásokhoz azzal az indokkal, hogy az egyezmény nem korlátozza az USA aktivitását a rakétaelhárítás területén, illetve azt, hogy a nukleáris robbanófejekkel nem rendelkező ballisztikus rakétákat az egyezmény nem érinti. Ezzel egyidőben a szövetségi tanács elnöke, Szergej Mironov felvetette, hogy ne siessenek kijavítani vagy megszavazni a szerződést, hanem kövessék figyelemmel annak az amerikai szenátus előtti vitáját.[forrás?]

Miután az USA szenátusa ratifikálta, a szerződés formális interpretálását (reading) december 24-én tartották meg, majd az állami duma is az elfogadása mellett szavazott. Az állami duma a 2011. január 14-ei második interpretáció után jóváhagyta azt.[49] A 450 követből 349 szavazott a ratifikáció mellett.[forrás?]

A harmadik, egyben utolsó interpretációra 2011. január 25-én került sor. A ratifikáció mellett 350 küldött szavazott, 96 ellene, egy küldött pedig tartózkodott.[forrás?] Másnap a szövetségi tanács egyhangúlag elfogadta.[5][50]

2011. január 28-án Medvegyev aláírta a szövetségi gyűlés által elfogadott ratifikációs határozatot, amivel befejeződött az orosz ratifikációs folyamat.[6] A szerződés akkor lépett hatályba, mikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter átadták egymásnak a ratifikációs dokumentumokat a Müncheni Biztonsági Konferencia alkalmából való találkozójukon 2011. február 5-én.[1][5][6][51]

Határidők

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Új START szerződés meghatározott menetrendet ír elő az életbe lépésétől (2011. február 5.) számítva:[52]

  • 5 napon belül hatályba lépéstől
Ellenőrző repülőgépek információinak megosztása:
Az ellenőröket a belépési pontokra szállító repülőgéptípusok listájának átadása.
  • 25 napon belül hatályba lépéstől
Ellenőrök és repülőgépek személyzetét tartalmazó lista átadása:
Az első ellenőröket és repülőgépszemélyzeteket tartalmazó lista átadása.
  • 45 napon belül hatályba lépéstől
Adatbázisok átadása:
Az adatbázisok információkkal szolgálnak a fegyverrendszerek számáról, helyéről és technikai jellemzőiről, és azokról a létesítményekről, melyek a benne foglaltatnak a szerződésben.
  • 60 napon belül hatályba lépéstől
Bemutatás: Stratégiai Támadó Fegyverek:
Amennyiben egy stratégiai támadó fegyver egy típusa, vagy egy variánsa nem volt bemutatva a START egyezmény keretében, akkor annak jellemzőit, technikai karakterisztikáját be kell mutatni és bizonyítani kell.
  • 60 nappal hatályba lépés után
Az ellenőrzések elvégzéséhez való jog kezdete:
A felek 18 helyszíni ellenőrzést végezhetnek évente a szerződés értelmében. A felek részére tíz 1-es típusú (Type One), és nyolc 2-es típusú (Type Two) ellenőrzés megengedett.
  1. Az 1-es típusú vizsgálatok a hadrendben lévő, és hadrenden kívüli stratégiai támadó fegyverzetek (SOA) helyszíneire koncentrál. Az ehhez kapcsolódó tevékenységhez tartozik az ezekkel kapcsolatos adatok pontosságának meghatározása, így a hadrendben tartott interkontinentális ballisztikus rakéták és tengeralattjárókra telepített ballisztikus rakéták robbanófejszámainak, valamint a hadrendben tartott nehézbombázók nukleáris fegyverzet darabszámának ellenőrzése.
  2. A 2-es típusú vizsgálatok a hadrenden kívüli stratégiai támadó fegyverzetek helyszíneire koncentrál. Ezekhez tartozhat a fegyverzetek átalakításának/felszámolásának, és a létesítmények felszámolásának megerősítése.
  • 120 napon belül hatályba lépéstől
Bemutatás: A Davis-Monthan támaszpont nehézbombázói:
Az Egyesült Államok egy alkalommal megmutatja a környezettől elzártan hadrendben tartott nehézbombázóit, melyek az arizonai Davis-Monthan Air Force Base területén találhatók.
  • 180 napon belül hatályba lépéstől
A telemetrikus visszajátszó felszerelés első bemutatása (Initial Demonstration of Telemetry Playback Equipment):
A felek első alkalommal demonstrálják a telemetrikus információk rögzítésére és visszajátszására szolgáló felszereléseiket, az olyan információkat, melyek egy rakéta kilövése közbeni első mozdulataiból és repüléséből származnak.
  • 225 napon belül hatályba lépéstől
A frissített adatbázisok megosztása:
A felek megosztják egymással a frissített adatbázisaikat, és ezt követően hat havonta így tesznek a szerződés érvényessége alatt.
  • 1 éven belül hatályba lépéstől
Bemutatás: B-1B nehézbombázó:
Az Egyesült Államok egy alkalommal megmutatja a nem nukleáris fegyverekkel felszerelt B–1B típusú nehézbombázóit, hogy demonstrálja, azok már nem szerelhetők fel nukleáris fegyverzettel.
  • 3 éven belül hatályba lépéstől
Bemutatás: Korábban átalakított rakétaindító állások (silók):
Az Egyesült Államok egy alkalommal szemlére bocsátja cirkálórakétaindító állással rendelkező, nukleáris ballisztikus tengeralattjárókból átalakított négy SSGN-jét, hogy megerősítse, ezek a tengeralattjárók már nem képesek ballisztikus rakéták indítására. Az Egyesült Államok szemlét tart a kaliforniai Vandenberg légitámaszponton az öt átalakított interkontinentális ballisztikus rakéta indító állásánál, melyeket jelenleg rakétaelhárító indítóállásként használnak. Ez megerősíti, hogy az átalakított indítóállások nem képesek már interkontinentális ballisztikus rakéták indítására, és ismerteti annak jellemzőit az átalakított silók és az át nem alakított silók közötti különbségek meghatározásához.
  • 7 éven belül hatályba lépéstől
A szerződésben foglalt központi limitációk elérése:
A feleknek eddigre el kell érniük a szerződésben meghatározottan hadrendben tartható stratégiai robbanófejek, valamint a hadrendben, és azon kívül tartható stratégiai szállítóeszközök és indítók számát.
  • 10 évvel hatályba lépés után
Szerződés lejárta:
Hacsaknem a felek megállapodnak az 5 évig terjedő meghosszabbításában.

Amerikai nyilvános vita

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Obama kormányzat tagjai az Új START szerződés megtárgyalása közben

Az Egyesült Államokban a ratifikáció körül vita alakult ki a 2010-es félidei választások kampánya során, majd az azt követő kongresszusi „béna kacsa” időszakban. Míg az egyik közvéleménykutatás szerint széles támogatottságot élvezett a ratifikáció,[53] addig egy másik szerint általános szkepticizmussal tekintett a nukleáris fegyverek csökkentésére.[54][55]Sablon:Unreliable source?

A Fegyverzetellenőrzési Szövetség (Arms Control Association, ACA) erőfeszítéseket tett a politikai támogatás megszerzéséért azzal érvelve, hogy szerződésre szükség van a helyszínen való ellenőrzéshez, és kiszámíthatóságot kölcsönöz az amerikai–orosz stratégiai kapcsolatoknak.[56] A szerződést támogató szervezetek közé tartozott az Amerikai Tudósok Szövetsége (Federation of American Scientists),[57] és Peter Wilk, a Fizikusok a Szociális Felelősségért (Physicians for Social Responsibility) szervezet lefegyverzési szakértője az Új START-ot „nélkülözhetetlennek” nevezte egy biztonságosabb világ, és az Oroszországgal való erősebb diplomáciai kötelékek biztosítása érdekében.[58]

A republikánus támogatói közé tartozott George H. W. Bush korábbi elnök[59] és mind a hat korábbi republikánus külügyminiszter, akik támogató írásokat jelentettek meg a The Washington Postban[60] és a The Wall Street Journalban.[61] A szerződést támogató Robert Kagan republikánus rovatvezető szerint a célkitűzései szerények voltak a korábbi START szerződéséihez képest, és nem szabadott elbuknia a pártok közötti ellentétek miatt. Kagan szerint a republikánusok ragaszkodása az amerikai nukleáris arzenál modernizálásához ésszerű volt, de ezt a szerződés akkori tartalma nem korlátozta.[62]

A Heritage Action, a The Heritage Foundationhöz kapcsolódó pártfogói csoport volt az Új START legfőbb ellenzője a szenátusban egy petíciós kampányt folytatva és politikai rádióhirdetéseket sugározva a novemberi félidei választások előtt. Ennek eredményképpen sikerült megnyerni Mitt Romney-t, a republikánusok valószínűsíthető elnökjelöltjének támogatását. Tom Daschle, a szenátus korábbi többségi frakciójának vezetője elismerően nyilatkozott róla, mivel sikerült pár republikánus szavazatot megnyernie (Romney elnökjelöltségének?).[63] Edwin Feulner, a The Heritage Foundation elnöke szerint az Új START szövege „határozottan” csökkenti az USA nukleáris fegyvereinek számát, de „nem szükségszerűen” csökkenti Oroszország esetében, és Oroszország fenntartja 10–1 arányú fölényét a taktikai nukleáris fegyverek terén, ezeket pedig a szerződés nem érinti.[64]

A szerződéssel szemben kritikus fegyverzetellenőrök közé tartozott Robert Joseph, a külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési és nemzetközi biztonságért felelős helyettes államtitkára, valamint Eric Edelman, a védelmi miniszterhelyettes, akik arról írtak, hogy a szerződés gyengíti az USA védelmét.[65] Az FBI korábbi vezetője, James Woolsey azt mondta, hogy „az orosz követeléseknek tett engedmények nehézzé teszik a szenátus általi jóváhagyását az új szerződésnek.”[66]

Jon Kyl és Mitch McConnell szenátorok azt nehezményezték, hogy miközben a szerződés vitája folyt, addig nem volt meg a keret a következő generációs bombázóra (Next-Generation Bomber), holott ez a szerződés nem korlátozza ezt a platformot.[67][68]

A ratifikáció körüli szenátusi vita alatt James Inhofe szenátor (R-OK) azt mondta, hogy „Oroszország minden egyes velünk megkötött fegyverzetkorlátozási szerződésben csal”, mely kijelentésével felzúdulást keltett az orosz médiában.[69] Ezen felül voltak aggodalmak az USA által hadrendben tartható rakétavédelmi rendszereket érintő korlátozások lehetősége miatt.[70][71]

A Pentagon által az Orosz Föderáció stratégiai nukleáris erőit érintő jelentése úgy találta, hogy még amennyiben Oroszország csalna is, és teljesen meglepetésszerűen támadást intézne, akkor is csak „kevés, vagy semmilyen” hatással nem lenne az USA nukleáris megtorló képességeire.[72]

A szerződéshez kapcsolódó tevékenységek és az Új START státusza

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyamatos ellenőrzés és vizsgálat (Monitoring and verification)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Új START tárgyalásai alatt a verifikáció volt az egyik legfontosabb, legjobban kidolgozott szempont a két állam között. Az Új START hatályba lépésétől mindkét fél ellenőrzéseket hajthatott végre a másiknál.[73] Mindketten 18 helyszínen végrehajtott ellenőrzést engedélyeztek a másiknak évente, melyeknek két típusa volt: 1-es és 2-es.[74] Az 1-es típusú ellenőrzések olyan katonai bázisokat érintettek, ahol csak hadrendben tartott szárazföldi interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM), tengeralattjáróra telepített ballisztikus rakéták (SLBM), vagy bombázók állomásoztak. A 2-es típusú ellenőrzések alá olyan létesítmények is tartoztak, melyek nem voltak hadrendben tartva. A szerződés az 1-es típusúból 10, a 2-es típusúéból 8 ellenőrzést engedélyezett évente. A felek mindössze 32 órával kellett, hogy előre jelezzék az ellenőrző csoportjuk érkezését.[75] 2011-től kezdve mindkét fél fokozatosan megkezdte a készleteinek csökkentését a szerződésben foglaltaknak megfelelően. 2018 februárjára, még jóval az erre kijelölt határidő előtt már mindkét fél elérte az előírt szinteket.[76]

Az aktuális összesített számokat és a nukleáris fegyverek helyszíneit a szerződés értelmében közzé tették.[75] 2011. május 13-án három korábbi amerikai tisztségviselő és két atomfegyverkezésellenes szakértő nyílt levelet küldött a két félnek azt kérve, hogy az információkat tegyék közzé az átláthatóság segítése, a bizalmatlanság csökkentése, és a nukleáris fegyverek ellenőrzési folyamatának más országokban való támogatása érdekében.[77]

Az Új START keretében a stratégiai fegyverek számáról leközölt, 2022. szeptember 1-re vonatkozó adatok[78]
Állam Hadrendben tartott interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM), tengeralattjáróra telepített ballisztikus rakéták (SLBM), és nehézbombázók Hadrendben tartott robbanótöltetek – (ICBM, SLBM, nehézbombázók) Hadrendben lévő, és hadrenden kívüli rakétaindítók (ICBM, SLBM), illetve nehézbombázók
Orosz Föderáció 540 1549 759
Egyesült Államok 659 1420 800

Orosz és amerikai stratégiai erők állapota az Új START előtt

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korábbi START I szerződés keretében nyilvánosságra hozott adatok.

Egyetértési megállapodások adatai a lejárt START 1 alapján, 2009. július 1-re vonatkozóan
Állam Hadrendben tartott interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) és azok indítóállványai, hadrendben tartott tengeralattjáróról indítható rakéták (SLBM) és azok indítóállványai, hadrendben lévő nehézbombázók Hadrendben tartott ICBM, SLBM, és nehézbombázók által szállított robbanófejek Hadrendben tartott ICBM és SLBM robbanófejek „Throw-weight of deployed ICBMs and deployed SLBMs” (Mt)
Orosz Föderáció[79] 809 3,897 3,289 2,297.0
Egyesült Államok[79] 1,188 5,916 4,864 1,857.3
Operatív orosz stratégiai nukleáris erők (2009)[80]
Szállító járművek Robbanófejek
ICBM (összes)3831,355
R-36M UTTH / M2 (SS-18 M4/M5)68680
UR-100N UTTH (SS-19)72432
RT-2PM Topol mobil (SS-25)180180
RT-2PM2 Topol M siló (SS-27)5050
RT-2PM2 Topol M mobil (SS-27 M1)1515
RS-24 Yars mobil (SS-29 Mod-X-2)00
SLBM (összes)10/160576
R-29 RL (SS-N-18)64192
R-29 RM (SS-N-23)48192
R-29 RMU Sineva (SS-N-23)48192
RSM-56 Bulava (SS-NX-30)00
Bombázók (összes)77856
Tu–95 MS6 (Bear H6)32192
Tu–95 MS16 (Bear H16)31496
Tu–160 (Blackjack)14168
Stratégiai erők (összes)6202,787
Operatív amerikai stratégiai nukleáris erők (2009)[81]
Szállító járművek Robbanófejek
ICBM (összes)450550
Minuteman III W78/Mk12A 250 350
Minuteman III W87/Mk21 200 200
SLBM (összes)2881,152
UGM-133A Trident II D-5 W76-0/Mk4 288 718
UGM-133A Trident II D-5 W76-1/Mk4A 50
UGM-133A Trident II D-5 W88/Mk5 384
Bombázók (összes)113500
B-2 20 na
B-52H 93 na
B61-7 na 150
B61-11 na
B-83 na
ALCM/W80-1 na 350
Stratégiai erők (összes)8512,202

Meghosszabítási folyamat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2017

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2017. február 9-én Donald Trump amerikai elnök első telefonhívása alkalmával Vlagyimir Putyin orosz elnök érdeklődött az Új START meghosszabbításának lehetősége felől, amit Trump visszautasított azzal, hogy az túlságosan kedvező Oroszországra nézve, és „egyike az Obama adminisztráció által kitárgyalt számos rossz megállapodásnak.”[82]

2019

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az INF-szerződésből való amerikai kilépés bejelentése aggodalmat keltett afelől, hogy lehetséges lehet-e az Új START meghosszabbítása.[83] Június 12-én Andrea Thompson, a fegyverzetellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős külügyminiszter-helyettes (undersecretary of state for arms control and international security) és Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes első alkalommal találkoztak 2017-et követően.[84] A megbeszéléseik tárgyát képezte egy sokoldalú szerződés megtárgyalásának fontossága, melyhez csatlakozhatna Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság is. A kongresszus számos tagja írt levelet a Trump adminisztrációnak az Új START szerződés meghosszabbítása mellett érvelve, kiemelve annak fontosságát a nukleáris biztonság terén, és annak robusztus ellenőrzési rendjét.[85] Az USA és Oroszország delegáltjai 2019 júliusában Genfben találkoztak, hogy megkezdjék a tárgyalásokat a fegyverzetellenőrzési kérdésekben, közte azt, hogyan lehetne Kínát bevonni egy jövőbeni háromoldalú fegyverzetellenőrzési szerződésbe.[86] 2019. november 1-én Vlagyimir Leontyev, az orosz külügyminisztérium egyik képviselője állítólagosan azt nyilatkozta, hogy nem maradt elég idő Moszkva és Washington számára egy új szerződés megszövegezésére az Új START 2021-ben történő lejárta előtt.[87] 2019 decemberében Putyin nyilvánosan felkínálta az Egyesült Államoknak a szerződés meghosszabbítását bármilyen módosítás nélkül, és lehetőséget kínált az amerikai ellenőröknek az új orosz hiperszonikus fegyver, az Avangard megszemlélésére, melyre vonatkoztak az Új START korlátozásai.[88]

2020

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2020 februárjában a Trump adminisztráció bejelentette, hogy tárgyalásokat tervez folytatni Oroszországgal a nukleáris fegyverek ellenőrzésével kapcsolatosan, amire nem került sor Pompeo külügyminiszter azon kijelentése óta, hogy megkezdik a vitákat az Új START megújításáról.[89]

A Covid19-pandémia fényében a két fél felfüggesztette a rakétakilövő helyeken tartott ellenőrzéseket.[90]

2020 júliusában az USA és Oroszország tisztviselői találkoztak Bécsben a fegyverzetellenőrzési kérdések megvitatása végett. Az Egyesült Államok meginvitálta Kínát a csatlakozásra, de Peking egyértelműen közölte távolmaradási szándékát.[91] Az Egyesült Államok és Oroszország közötti egyeztetések folytatódtak, és ezek során az USA felvetette, hogy írjanak alá egy kötelező érvényű nyilatkozat ötletét. Ez megába foglalta volna egy új szerződés korvonalait, mely érintette volna az összes orosz nukleáris fegyvert és az Új START tartalmazta akkori folyamatos ellenőrzési és vizsgálati eljárást azzal a céllal, hogy Kínát bevonják egy jövőbeni szerződésbe.[92]

Október közepén Putyin felvetette a „jelenlegi egyezmény minden előfeltétel nélküli meghosszabbítását legalább egy évvel”,[93] de ezt Trump visszautasította. Ezután orosz tisztviselők hozzájárultak abba az amerikai javaslatba, hogy függesszék fel egy évre a nukleáris robbanófejek gyártását egy évre, és a szerződés hatályát is hosszabbítsák meg egy évvel. Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt közölte, hogy „nagyra értékeljük az Orosz Föderáció hajlandóságát a nukleáris fegyverzetellenőrzés ügyében való előrelépést illetően”, és hogy az USA „kész azonnal találkozót tartani egy hiteles egyezmény véglegesítése érdekében.”[94]

2021

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joe Biden amerikai elnök beiktatásának napján Oroszország szorgalmazta az új amerikai kormányzatot egy „konstruktívabb” megközelítésre az Új START meghosszabbításáról szóló tárgyalások kapcsán, és közben az amerikai külügyminisztérium azzal vádolta a Trump-adminisztrációt, hogy „önként és szándékosan” rombolta le a nemzetközi fegyverzetellenőrzési egyezményeket, utalva annak „kontraproduktív és nyíltan agresszív” tárgyalási módszereire.[95] A Biden-adminisztráció közölte, hogy törekedni fog a 2021 februárjában lejáró egyezmény öt évvel való meghosszabbítására.[96] Január 26-án Biden és Putyin egy telefonbeszélgetésük alkalmával ebben meg is egyeztek.[97]

Dmitrij Peszkov orosz kormányzati szóvivő azt nyilatkozta, hogy országa „a szerződés meghosszabbítása mellett áll”, és várja az amerikai javaslatok részleteit.[98] Január 27-én az orosz állami duma a meghosszabbítás mellett szavazott.[99] Február 3-án, öt nappal azt követően, hogy Putyin aláírta ezt a törvényt, Antony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az USA formálisan beleegyezett a szerződés 5 évvel való meghosszabbításába, így az 2026-ig érvényben marad.[100]

2022

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2022 februárjában Oroszország megindította teljes körű invázióját Ukrajna ellen, ami feszültté tette az amerikai–orosz (egyben NATO–orosz) kapcsolatokat. 2022 novemberében az orosz külügyminisztérium elhalasztott egy megbeszélést az Egyesült Államokkal, melynek a tárgya az Új START ellenőrzéseinek a folytatása lett volna.[90][101][102] Az amerikai külügyminisztérium erre úgy reagált, hogy azt „készek átütemezni a lehető legközelebbi időpontra, minthogy az ellenőrzések folytatása prioritás a szerződés fenntartása szempontjából és a stabilitás eszköze.” Az orosz külügyminisztérium nem adott magyarázatot a késlekedésre.

Felfüggesztése és következményei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Vlagyimir Putyin bejelentése az Új START-ban való részvétel felfüggesztéséről egy 2023 februári beszédében

2023. február 21-én a szövetségi gyűlés előtt megtartott elnöki beszédében bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti a részvételét az Új START szerződésben, és Oroszország nem fogja megengedni az Egyesült Államoknak és a NATO-nak a nukleáris létesítményeinek megszemlélését. A beszédében azt állította, hogy az Egyesült Államok új nukleáris fegyverek fejlesztésén dolgozik, és figyelmeztetett arra, hogy az amerikaiak részéről végrehajtott bármiféle nukleáris fegyver tesztelésére Oroszország a saját fejlesztésével és tesztelésével fog reagálni.[10][103] Putyin amiatt is panaszkodott, hogy a francia és brit nukleáris fegyverekre a szerződés nem vonatkozik. Szergej Markov, az Orosz Politikai Tanulmányok Intézetének vezetője azt mondta, hogy „amennyiben Washington nem hallgat most Moszkvára, akkor ez Putyin figyelmeztetése arra, hogy [teljesen] kilép a szerződésből. Pár éven belül kolosszális fordulat állhat be, ami katasztrofális mértékben csökkentheti az Egyesült Államok nukleáris biztonságát.”[104]

Február 21-én Antony Blinken külügyminiszter azt mondta, hogy az orosz elnök döntése „igazán szerencsétlen és nagyon felelőtlen egyben,” míg Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt mondta, hogy „határozottan biztatom Oroszországot a döntésének újragondolásában, és a meglévő egyezmények tiszteletben tartására.”[104]

Február 22-én egy orosz rangidős katonatiszt bejelentette, hogy Oroszország tartani fogja magát a nukleáris fegyverek terén megegyezett korlátozásokhoz, és tájékoztatni fogja az Egyesült Államokat a hadrendjében bekövetkezett változásokról.[105]

Március 29-én Szergej Rjabkov bejelentette bejelentette az értesítési folyamat végét a következőkkel: ”Nem lesz egyáltalán semmiféle értesítés… Minden értesítés, mindenféle értesítés, minden a szerződésből következő tevékenység fel lesz függesztve és nem lesz végrehajtva függetlenül attól, hogy az USA milyen állást foglal.”[106]

Ugyanezen a napon az orosz védelmi minisztérium azt jelentette, hogy „megkezdte a Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétarendszerével és több ezer fős sereggel a hadgyakorlatait.”[107][108]

Március 30-án Szergej Rjabkov bejelentette, hogy „Moszkva továbbra is értesíteni fogja az Egyesült Államokat mindenféle interkontinentális vagy tengeralattjáróról történő rakéta indításáról annak ellenére is, hogy felfüggesztette részvételét a két ország közötti utolsó megmaradt nukleáris fegyverzetellenőrzési szerződésben”, mely az 1988-as INF-szerződésen alapszik: „Rjabkov azt mondta, hogy Oroszország a szerződésben való részvételének felfüggesztése ellenére ígéretet tett arra, hogy tartja magát a robbanófejeket érintő korlátozásokhoz, és folytatni kívánja egy 1988-as egyezmény végrehajtását a rakétaindításokra vonatkozó értesítésekre vonatkozólag.”[109]

Június 2-án az Egyesült Államok visszavonta az orosz nukleáris ellenőrök vízumát, mely lépést „jogos ellenintézkedésnek” tituláltak a szerződés Oroszország általi „folyamatban lévő megsértésére.”[110]

Hatályának lejárta

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kikötései alapján az Új START-ot nem lehetett meghosszabbítani 2026. február 5-öt követően. 2025 szeptemberében Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Oroszország készen áll a szerződés korlátozásait annak lejárta után egy évig szem előtt tartani, egészen 2027. február 5-ig, feltéve, hogy az Egyesült Államok egy hasonló elköteleződést tesz, és óvakodik olyan cselekedetektől, melyek – Oroszország szemében – aláássák a stratégiai egyensúlyt, beleértve a rakétaelhárítás bővítését.[12]

Az Egyesült Államok nem adott formális választ arra, hogy elfogadja, avagy elutasítja-e a javaslatot. Donald Trump amerikai elnök pozitívan fogadta a nukleáris önmérsékletet 2025 végén, de nem állt ki az Új START rendelkezéseiben foglalt korlátozások folytatásának betartása mellett. 2026 januárjában úgy nyilatkozott, hogy a szerződés lejárta nem számít prioritásnak, és hogy meg lehet egyezni egy új szerződésről.[12]

Orosz tisztségviselők arra figyelmeztettek, hogy az Új START lejárta helyettesítő szerződés nélkül növeli a stratégiai kockázatokat, mivel így az USA és Oroszország jogilag kötelező érvényű egyezmény nélkül marad, mely átláthatóságot biztosítana a stratégiai nukleáris arzenáljukkal kapcsolatban. 2026. február 4-én az orosz külügyminisztérium úgy nyilatkozott, hogy formális amerikai válasz nélkül Oroszország a szerződésben foglalt kötelezettségeket nem fogja kötelező érvényűnek tekinteni, és a jövőbeni cselekedeteit a stratégiai környezet alakulásához fogja igazítani, míg megfelelő körülmények között nyitott lesz jövőbeni diplomáciai elköteleződésre.[12]

Nemzetközi reakciók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oroszország

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az orosz külügyminisztériumazt nyilatkozta, hogy az Orosz Föderáció „szándékában áll felelősen és önuralommal cselekedni”, és figyelmeztetett, hogy Oroszország felkészült kész „határozott ellenintézkedéseket” foganatosítani, ha nemzeti biztonságát veszélyeztetettnek érzi.[111]

Egyesült Államok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy olyan új szerződés megkötésének szükségességét hangsúlyozta, melyhez Kína is csatlakozik.[111]

ENSZ

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

António Guterres ENSZ-főtitkár sürgette Oroszországot és az Egyesült Államokat, hogy hozzanak tető alá egy újabb nukleáris fegyvereket érintő fegyverzetellenőrzési szerződést.[111]

Vatikán

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XIV. Leó pápa a szerződésben érintett két országot felszóllította, hogy tegyen meg mindent egy újabb fegyverkezési verseny megelőzésére.[111]

Megjegyzések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Az orosz rövidítés feloldása: сокращение стратегических наступательных вооружений – jelentése: „stratégiai támadó fegyverek csökkentése”.
  2. ↑ Intercontinental ballistic missile
  3. ↑ Submarine-launched ballistic missile
  4. ↑ Multiple independently targetable reentry vehicle

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 "U.S.-Russia nuclear arms treaty finalized". USA Today. Associated Press. 2011. február 5. Hozzáférés: 2011. február 5..
  2. ↑ "Putin Says Russia to Suspend New START Nuke Pact Participation" (angol nyelven). Bloomberg News. 2023. február 21. Hozzáférés: 2023. február 21..
  3. 1 2 Jesse Lee (2010. március 26.). "President Obama Announces the New START Treaty, The White House" (Press release). White House. Hozzáférés: 2010. április 9. – via National Archives.
  4. ↑ "US and Russian leaders hail nuclear arms treaty". BBC News. 2012. április 8. Hozzáférés: 2012. augusztus 22..
  5. 1 2 3 Fred Weir (2011. január 26.). "With Russian ratification of New START, what's next for US-Russia relations?". The Christian Science Monitor. Hozzáférés: 2011. szeptember 11..
  6. 1 2 3 "Medvedev signs law ratifying Russia–U.S. arms pact". Reuters. 2011. január 28. 2012. augusztus 14. dátummal az eredeti címről archiválva.
  7. ↑ Baker, Peter (2010. március 26.). "Twists and Turns on Way to Arms Pact With Russia". The New York Times. Hozzáférés: 2010. április 9..
  8. ↑ "Putin Says Moscow Suspending Participation in New START Nuclear Treaty". Barrons. Agence France Presse. 2023. február 21. Hozzáférés: 2023. február 21..
  9. ↑ Aman Eddine, Razy (2023. december 20.). "Searching for Strategic Arms Control Obligations Amidst the Suspension of the New START Treaty." In Expanding Perspectives on Nuclear Disarmament (PDF). Uppsala, Sweden: Uppsala University. 52–68. o.
  10. 1 2 "Putin defends Ukraine invasion, warns West in address" (angol nyelven). NHK World. Hozzáférés: 2023. február 21..
  11. ↑ "The last US-Russia arms control treaty is in big trouble", Jen Kirby, Vox, 25 February 2023.
  12. 1 2 3 4 "Что означает истечение срока Договора об СНВ". РБК (orosz nyelven). 2026. február 5. Hozzáférés: 2026. február 5..
  13. 1 2 3 O'Hanlon, Michael E. "New START Shouldn't Be Stopped" Archiválva 2010. december 1-ji dátummal a Wayback Machine-ben., Brookings Institution, 18 November 2010
  14. ↑ Department of State – New START Treaty, TREATY BETWEEN THE UNITED STATES OF AMERICA AND THE RUSSIAN FEDERATION ON MEASURES FOR THE FURTHER REDUCTION AND LIMITATION OF STRATEGIC OFFENSIVE ARMS, Thur 8 April 2010
  15. ↑ TREATY BETWEEN THE UNITED STATES OF AMERICA AND THE RUSSIAN FEDERATION ON MEASURES FOR THE FURTHER REDUCTION AND LIMITATION OF STRATEGIC OFFENSIVE ARMS, Article II
  16. ↑ White House, Key Facts about the New START Treaty
  17. ↑ Treaty text, Article XVI, section 1.
  18. ↑ "United States Moves Rapidly Toward New START Warhead Limit".
  19. ↑ Peter Baker, "Obama Expands Modernization of Nuclear Arsenal", The New York Times, 13 May 2010
  20. ↑ Rudesill, Dakota S. (2013). "Regulating Tactical Nuclear Weapons". Georgetown Law Journal. 102. SSRN 2166184.
  21. ↑ Grant, Rebecca (2010. július). "Nukes for NATO". Air & Space Forces Magazine. Vol. 93, no. 7. 2025. október 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2010. december 20..
  22. ↑ "Rail-Mobile Launchers of ICBMs and their Missiles". United States Department of State, 2 August 2010.
  23. ↑ "Медведев и Обама решили продолжить сокращение вооружений" (orosz nyelven). 2009. április 1. Hozzáférés: 2009. szeptember 1..
  24. ↑ "Начались переговоры между США и Россией о сокращении ядерных вооружений" (orosz nyelven). 2009. április 27. Hozzáférés: 2009. szeptember 1..
  25. ↑ "Россия и США определили дату начала переговоров по СНВ" (orosz nyelven). 2009. április 24. Hozzáférés: 2009. szeptember 1..
  26. ↑ "Twists and Turns on Way to Arms Pact With Russia", Peter Baker, New York Times, 26 March 2010.
  27. ↑ "В Москве начались переговоры по СНВ" (orosz nyelven). 2009. május 19. Hozzáférés: 2009. szeptember 1..
  28. 1 2 3 "США и РФ достигли прогресса в ходе переговоров по СНВ в Женеве" (orosz nyelven). 2009. július 24. Hozzáférés: 2009. szeptember 3..
  29. ↑ "РФ и США приступили к отработке конкретных статей договора по СНВ" (orosz nyelven). 2009. szeptember 5. Hozzáférés: 2009. szeptember 19..
  30. ↑ "Календарь событий 19 сентября – 20 октября" (orosz nyelven). 2009. március 24. Hozzáférés: 2009. szeptember 21..
  31. ↑ "Очередной раунд переговоров России и США по СНВ пройдет в Женеве" (orosz nyelven). 2009. szeptember 21. Hozzáférés: 2009. szeptember 1..
  32. ↑ "На выработку нового договора по СНВ у США и России остался месяц" (orosz nyelven). 2009. november 8. 2017. augusztus 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. november 8..
  33. ↑ "МИД РФ о новом раунде российско-американских переговоров по СНВ" (orosz nyelven). 2009. november 8. 2011. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. november 8..
  34. ↑ "Россия и США согласовали текст договора по СНВ" (orosz nyelven). 2009. július 6. Hozzáférés: 2009. szeptember 1..
  35. ↑ "Медведев и Обама подписали рамочный документ по СНВ" (orosz nyelven). 2009. július 6. Hozzáférés: 2009. szeptember 1..
  36. ↑ "Медведев и Обама договорились сократить стратегическое вооружение" (orosz nyelven). 2009. július 6. Hozzáférés: 2009. szeptember 1..
  37. ↑ "Key Senate committee passes nuclear arms treaty", CNN, 16 September 2010.
  38. ↑ John Kerry more optimistic now about START, by Scott Wong & Shira Toeplitz, Politico, 2 December 2010.
  39. ↑ Clinton: Deal on New START Imminent, by Daniel Foster, National Review Online, 3 December 2010.
  40. ↑ Jon Kyl (2010. július 8.). "The New Start Treaty: Time for a Careful Look". The Wall Street Journal.
  41. ↑ Robert Costa. "Nelson: 'I Think We Can Hold Off on START'". National Review.
  42. ↑ Eli Lake. "GOP senator cites new intel, won't back New START". The Washington Times.
  43. ↑ John Kerry (2010. július 7.). "How New-START will improve our nation's security". The Washington Post.
  44. ↑ Zimmerman, Eric (2010. július 8.), "Lugar takes shot at Romney over START", The Hill, hozzáférés: 2010. július 10.
  45. ↑ Lugar on New START and TacNukes, Arms Control Wonk, 8 July 2010.
  46. ↑ Mark Memmott (2010. december 22.). "Senate Ratifies START". npr.org. Hozzáférés: 2010. december 22..
  47. ↑ Senate Passes Arms Control Treaty With Russia, 71-26 New York Times
  48. ↑ Zengerle, Patricia (2011. február 2.). "Obama signs New START treaty documents". Reuters.
  49. ↑ "Duma Sends 'New Start' To Third Reading". Rferl.org. 2011. január 14. Hozzáférés: 2011. szeptember 11..
  50. ↑ "Russian Ratification of Start Follow-on Treaty". Nukes of Hazzard. 2011. január 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 22..
  51. ↑ Соглашение между Россией и США о продлении ДСНВ вступило в силу (ТАСС, 2021-02-03, orosz nyelven. Hozzáférés: 2026-02-05)
  52. ↑ "New START Treaty Entry Into Force". United States Department of State. 2011. február 5. 2025. augusztus 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. november 14..
  53. ↑ CNN Poll: Three-quarters say ratify START treaty, by CNN Political Unit, 16 November 2010.
  54. ↑ 77% Think U.S. Nuclear Weapons Arsenal is Important to National Security, Rasmussen Reports, 12 August 2010
  55. ↑ Sablon:Unfit, by Conn Carroll, The Foundry, The Heritage Foundation, 18 August 2010
  56. ↑ New START, Arms Control Association.
  57. ↑ "Responding to Senator Bond on New START." Federation of American Scientists, 23 November 2010
  58. ↑ Wilk, Peter (2010. november 19.). "Don't play politics with new START treaty". Opinion. CNN. 2016. szeptember 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. február 22..
  59. ↑ , by Mary Beth Sheridan, The Washington Post, 9 December 2010.
  60. ↑ The Republican case for ratifying New START, by Henry A. Kissinger, George P. Shultz, James A. Baker III, Lawrence S. Eagleburger and Colin L. Powell, The Washington Post, 2 December 2010.
  61. ↑ New Start: Ratify, With Caveats, by Condoleezza Rice, The Wall Street Journal, 7 December 2010.
  62. ↑ Robert Kagan (2010. július 30.). "New START: Too modest to merit partisan bickering". The Washington Post. 2010. november 13. dátummal az eredetiből archiválva.
  63. ↑ Desmond Butler (2010. július 23.). "US-Russia nuke treaty facing hurdles in US Senate". The New York Times.
  64. ↑ Ed Feulner (2010. június 9.). "Stop the New START". The Washington Times.
  65. ↑ Robert Joseph and Eric Edelman (2010. május 10.). "New START: Weakening Our Security". National Review.
  66. ↑ R. James Woolsey (2010. november 15.). "Old Problems with New START". The Wall Street Journal.
  67. ↑ Kyl, Jon. "The New Start Treaty: Time for a Careful Look." Wall Street Journal, 8 July 2010.
  68. ↑ Trinko, Katrina. "McConnell on new START: 'A Flawed, Mishandled Treaty'." National Review, 20 December 2010.
  69. ↑ "Republican.Senate.Gov". Republican.Senate.Gov. 2011. július 17. Hozzáférés: 2011. szeptember 11..
  70. ↑ "US poised to approve nuclear arms pact with Russia".
  71. ↑ Baker, Peter (2010. december 21.). "Arms Treaty With Russia Headed for Ratification". The New York Times – via NYTimes.com.
  72. ↑ Kristensen, Hans. "DOD: Strategic Stability Not Threatened Even by Greater Russian Nuclear Forces". Federation of American Scientists. Hozzáférés: 2012. október 12..
  73. ↑ Rief, Kingston. "New START at a Glance | Arms Control Association". www.armscontrol.org. Hozzáférés: 2020. április 1..
  74. ↑ "New START Treaty". United States Department of State (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2020. április 1..
  75. 1 2 Woolf, Amy (2020. április 2.). "The New START Treaty: Central Limits and Key Provisions" (PDF). Congressional Research Service.
  76. ↑ Kristensen, Hans M. (2018). "After Seven Years of Implementation, New START Treaty Enters into Effect". Federation of American Scientists (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2020. április 1..
  77. ↑ "Letter Urges Release of New START Data".
  78. ↑ "New START Treaty Aggregate Numbers of Strategic Offensive Arms". United States Department of State (amerikai angol nyelven). 2022. szeptember 1. Hozzáférés: 2022. október 17..
  79. 1 2 "START Aggregate Numbers of Strategic Offensive Arms". 2009. november 30. 2009. november 30. dátummal az eredeti címről archiválva.
  80. ↑ Norris, Robert S.; Kristensen, Hans M. (2009. január 1.). "Russian Nuclear Forces, 2009". Bulletin of the Atomic Scientists. 65 (3): 55–64. Bibcode:2009BuAtS..65c..55N. doi:10.2968/065003008. S2CID 144924352 – via CrossRef.
  81. ↑ Norris, Robert S.; Kristensen, Hans M. (2009. január 1.). "U.S. Nuclear Forces, 2009". Bulletin of the Atomic Scientists. 65 (2): 59–69. Bibcode:2009BuAtS..65b..59N. doi:10.2968/065002008.
  82. ↑ Jonathan Landay; David Rohde (2017. február 9.), Exclusive: In call with Putin, Trump denounced Obama-era nuclear arms treaty, Washington: Reuters, hozzáférés: 2017. február 9.
  83. ↑ Gramer, Robbie; Seligman, Lara (2019. február). "The INF Treaty Is Dead. Is New START Next?". Foreign Policy (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2020. október 17..
  84. ↑ Kimball, Daryl; Taheran, Shervin. "Bolton Declares New START Extension 'Unlikely' | Arms Control Association". www.armscontrol.org. Hozzáférés: 2020. október 17..
  85. ↑ Kimball, Daryl; Reif, Kingston; Taheran, Taheran (2019. június 19.). "U.S.-Russian Nuclear Arms Control Watch, June 20, 2019 | Arms Control Association". www.armscontrol.org. Hozzáférés: 2020. október 17..
  86. ↑ Abbasova, Vusala (2019. július 20.). "Russian & American Officials Meet To Avoid New Nuclear Arms Race". caspiannews.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. október 17..
  87. ↑ Tom Balmforth (2019. november 1.), Russia says not enough time left to draft new START arms control treaty - Ifax, Moscow: Reuters, 2020. április 23. dátummal az eredeti címről archiválva, hozzáférés: 2019. november 1.
  88. ↑ Isachenkov, Vladimir (2019. december 5.). "Putin offers US an immediate extension to key nuclear pact". AP NEWS. Hozzáférés: 2020. október 17..
  89. ↑ Gaouette, Nicole (2020. február 5.). "US to start negotiating with Russia on nuclear arms control soon". CNN. Hozzáférés: 2020. október 17..
  90. 1 2 Hansler, Kylie Atwood,Jennifer (2022. november 28.). "Russia postpones nuclear arms control talks with US, State Department says | CNN Politics". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. március 1..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  91. ↑ Ward, Alex (2020. augusztus 3.). ""The end of arms control as we know it"". Vox (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. október 17..
  92. ↑ Kimball, Daryl (2020. október). "Trump's Disingenuous Disarmament Diplomacy | Arms Control Association". Arms Control Association. Hozzáférés: 2020. október 19..
  93. ↑ AFP (2020. október 16.). "Putin Proposes One-Year Extension of New START Treaty". The Moscow Times (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. november 16..
  94. ↑ Lee, Matthew; Isachenkov, Vladimir (2020. október 20.). "US, Russia appear set to extend last remaining nuclear pact". AP News. Hozzáférés: 2020. november 16..
  95. ↑ "Russia Urges Biden to Be 'More Constructive' Over Arms Treaty". The Moscow Times (angol nyelven). 2021. január 20. Hozzáférés: 2021. január 31..
  96. ↑ Hudson, John (2021. január 21.). "Biden administration to seek five-year extension on key nuclear arms treaty in first foray with Russia". The Washington Post (amerikai angol nyelven). ISSN 0190-8286. Hozzáférés: 2021. január 21..
  97. ↑ "Renewed US-Russia nuke pact won't fix emerging arms threats". Associated Press (angol nyelven). 2021. január 27. Hozzáférés: 2021. január 31..
  98. ↑ "Russia welcomes US proposal to extend nuclear treaty". AP NEWS. 2021. január 22. Hozzáférés: 2021. január 23..
  99. ↑ "Russia ratify extension of the New START nuclear arms control treaty". Reuters. 2021. január 27. 2021. február 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. január 27..
  100. ↑ United States extends nuclear treaty with Russia for five years, Washington Post, 3 February 2021.
  101. ↑ "Russia postpones Cairo talks with U.S. under New START nuclear treaty". Reuters (angol nyelven). 2022. november 28. Hozzáférés: 2023. március 1..
  102. ↑ "RUSSIA POSTPONES TALKS ON NEW START PACT, IMPERILING MAJOR NUCLEAR ACCORD". Washington Post. 2022. november 30.
  103. ↑ "Putin Says Russia to Suspend New START Nuke Pact Participation". Bloomberg.com (angol nyelven). 2023. február 21. Hozzáférés: 2023. február 21..
  104. 1 2 Simmons, Ann M.; Siddiqui, Sabrina; Ramzy, Austin (2023. február 21.). "Putin Suspends Nuclear-Arms Treaty Between Russia, U.S." The Wall Street Journal.
  105. ↑ Trevelyan, Mark; Cordell, Jake (2023. február 23.). "Russia says it will play by nuclear treaty rules despite suspending deal with U.S." Reuters. Thomson Reuters Corporation.
  106. ↑ "There will be no notifications at all... All notifications, all kinds of notifications, all activities under the treaty will be suspended and will not be conducted regardless of what position the U.S. may take." Isachenkov, Vladimir (2023. március 29.). "Russia stops giving advance notice about missile tests info to U.S." NewsHour Productions LLC. Associated Press.
  107. ↑ Kelly, Lidia; Anantharaman, Muralikumar; Birsel, Robert (2023. március 29.). "Russia starts exercises with Yars intercontinental ballistic missiles". Reuters. Thomson Reuters Corporation.
  108. ↑ "Russia starts Yars intercontinental ballistic missile drills". Al Jazeera Media Network. 2023. március 29.
  109. ↑ "Ryabkov said Russia, despite the suspension, had pledged to stick to the warhead limits and would also continue to implement a 1988 agreement on the exchange of missile launch notifications". Trevelyan, Mark (2023. március 30.). "Russia to keep notifying US of ballistic missile launches". Reuters. Thomson Reuters Corporation.
  110. ↑ "US retaliates for Russia's suspension of New START treaty by revoking visas of nuclear inspectors". AP NEWS. 2023. június 2.
  111. 1 2 3 4 "'Grave moment': end of US-Russia nuclear pact comes at worst possible time, UN chief warns". The Guardian (brit angol nyelven). 2026. február 5. ISSN 0261-3077. Hozzáférés: 2026. február 5..

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a New START című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információ

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:New START treaty (2010)
A Wikimédia Commons tartalmaz Új START témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Új_START&oldid=28965703”