BepiColombo
 |
Ez a szócikk vagy bekezdés egy jelenleg zajló űrexpedícióról szól. Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2024. szeptember 6. |
 |
| BepiColombo | |
 | |
| Űrügynökség |  Európai Űrügynökség,  Japán Űrügynökség |
| Gyártó | |
| Küldetés típusa | 2 orbiter |
| Küldetés | |
| Célégitest | Merkúr |
| Indítás dátuma | 2018 október[1][2] |
| Indítás helye | Guyana Űrközpont 3. indítóállás |
| Hordozórakéta | Ariane–5[1] |
| Megérkezés | 2025 december[2] |
| Küldetés vége | 2026[2] |
| Meghosszabbítás | +1 év lehetséges |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | induláskor 2300 kg[1] |
| Energiaellátás | Napelemek |
| Pálya | Merkúr körüli |
 A Wikimédia Commons tartalmaz BepiColombo témájú médiaállományokat. | |
A BepiColombo az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) közös projektje, egyben első programjuk a Merkúr kutatására. Ez a projekt a Horizon 2000 egyik alapküldetése. A program keretében az ESA és Japán is egy Merkúr-szonda megépítésével vesz részt, amit közös platform segítségével juttatnak el a bolygóra. A programot dr. Giuseppe "Bepi" Colombo olasz asztrofizikusról nevezték el.
Az űreszköz részei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A program keretében két űrszondát indítanak, amelyek közül a Mercury Planetary Orbitert az ESA, a Mercury Magnetospheric Orbitert pedig a JAXA készíti el. A két szonda egy közös platformon, a Mercury Transfer Module-on utazik, amelyre ionhajtóműveket szerelnek.[3]
Az európai szonda (MPO) a felszínhez közel repül majd, és igyekszik felmérni annak összetételét.[3]
A japán szonda (MMO) társánál magasabb pályára áll, és a bolygó mágneses terét, illetve ritka légkörét vizsgálja majd.[3]
Összehasonlító táblázat az egyéb paraméterekről:
| Mercury Planetary Orbiter (MPO) | Mercury Magnetospheric Orbiter (MMO) | |
|---|---|---|
| Tömeg | 520 kg | 250 kg |
| Teljesítmény | 600 W | 325 W |
| Adatátviteli sebesség | 50 kbit/s | 5 kbit/s |
| Meghajtás | ion meghajtás | ion meghajtás |
| Stabilizáció | 3 tengelyes | 15 1/min (forgás stabilizált) |
Eredetileg egy leszállóegységet is terveztek (Mercury Surface Element - MSE) , de pénzhiány miatt törölték.[forrás?]
A küldetés időzítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A két szonda indítását eredetileg 2016 júliusára tervezték Ariane–5 rakétával a Francia Guyana-i Kourouban található Guyana Űrközpontból. Egyes alkatrészeket azonban nem sikerült időre legyártani, így az indítás tervezett időpontja 2017-re került át.
Végül a BepiColombo egy Ariane-5 hordozórakétával 2018. október 20-án, magyar idő szerint 3:45-kor startolt a Kourou űrközpontból.[4] 2024 szeptember 4-én az űreszköz végrehajtotta negyedik, utolsó előtti Merkúr melletti elrepülését végleges pályára állása előtt.[5]
A csúszás nem befolyásolja a Merkúrhoz való megérkezés tervezett időpontját, ami 2026. A szondák ekkor a terv szerint leválnak a közös platformról, egymástól függetlenül pályára állnak a Merkúr körül és elkezdik a bolygó tanulmányozását. Az ügynökségek tervei szerint a két űrszonda legalább egy éven át működőképes marad majd.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 "BepiColombo" (HTML). ESA.
- 1 2 3 "BepiColombo's journey to Mercury" (HTML). ESA.
- 1 2 3 4 Űrvilág, 2015.04.08.
- ↑ Űrvilág (2018. október 20.). "Úton a BepiColombo". Űrvilág.hu. Hozzáférés: 2020. január 21..
- ↑ Dávid, Tamási (2024. szeptember 6.). "Remek fotókat készített a BepiColombo a Merkúr melletti 4. elrepülése során". Spacejunkie.hu. Hozzáférés: 2024. szeptember 6..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "BepiColombo az ESA honlapján". esa.int. Hozzáférés: 2020. január 21..
- ↑ Űrvilág, 2015.04.08.: Frey Sándor (2015. április 8.). "2017-re csúszik a Merkúr-szonda". Űrvilág.hu. Hozzáférés: 2016. szeptember 18..
