Caracol
| Caracol | |||
 | |||
| A Caana piramisegyüttes, tetején Caracol legfőbb szentélyeivel | |||
| |||
| Alapítás | I. e. 600 körül: az első település(ek) a környéken 331(?): a klasszikus kori város | ||
| Alapító | Te' K'ab Chaak | ||
| Megszűnés | 880-as évek és 1000 között | ||
| Oka | Társadalmi feszültségek, túlnépesedés, talán külső támadások | ||
| Lakói | maják | ||
| Ország |  Belize | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | több mint 200 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Caracol
Pozíció Belize térképén
| |||
 é. sz. 16° 45′ 50″, ny. h. 89° 07′ 03″16.763928°N 89.117592°WKoordináták: é. sz. 16° 45′ 50″, ny. h. 89° 07′ 03″16.763928°N 89.117592°W | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Caracol témájú médiaállományokat. | |||
Caracol maja romváros. A név spanyol, jelentése „csiga”; az eredeti maja név Uxwitza, jelentése, „Három Hegy Víz”.[1] Belize Cayo kerületében,[2] Guatemala határán fekszik, és az ottani legnagyobb régészeti lelőhely[3] és turistacélpont. Caracol területe meghaladta a 200 négyzetkilométert, a LIDAR által szolgáltatott adatok szerint,[4] és a központból tíz kilométerre terjedt ki a külváros területe.[3]
Caracolt már I. e. 600 körül lakták.[4]
A klasszikus kori várost Te' K'ab Chaak (kb. 331-349) alapította. Utódairól azonban alig tudunk valamit, egészen I. Yajaw Te' K'inich (484-514 után) 484-ben esett trónra lépéséig. Vele kezdődött az írásos caracoli történelem. I. Yajaw Te' K'inich 514 után elveszett a forrásokból. 531-ben iktatták be a fiát, I. K'an-t (531-534 után). 534-ben állított 16. sztéléjén érthetetlen okokból említi Copán királyát, Bahlam Nehnt (524-532).
Utóda és fia, II. Yajaw Te' K'inich (553-593 után) uralma legelején a 76 km-re északnyugatra fekvő[1] Tikal helyett Calakmult választotta hűbérurának, ezért Tikal „bárdal sújtott le” (ch'ak) egykori vazallusára.[5][6] 562-ben emiatt segített Calakmulnak Tikalt[4] legyőzni és annak hatalmát megtörni.[7] Fia, II. K'an (618-658) Naranjót egy 626-tól 631-ig tartó háborúban calakmuli segítséggel legyőzte[7][7]. Ez utóbbi király alatt a város a aranykorát élte, a társadalom minden rétegének jutott a megszerzett javakból. Caracol népessége ekkor érte el a közel 200 000-et.[8] Utóda, hangzatos nevet viselő II. K'ahk' Ujol K'inich (658-680 után) nem is biztos, hogy II. K'an fia volt.[6] Uralkodása alatt Naranjo újból függetlenedett,[4] és lerohanta Caracolt.
II. K'ahk' Ujol K'inich 680 után eltűnt. Caracol 118 évig tartó sötét kora elkezdődött, ezalatt a városról szinte semmit sem tudunk.
A klasszikus kor végső fázisában (800–909) azonban K'inich Joy K'awiil (799-803 után) és K'inich Tobiil Yopaat (810 előtt-830 után) uralkodása alatt a település újra magára talált.[7]
A 10. bak'tun (830) után viszont a várost, hasonlóan a többi klasszikus kori maja városhoz, magával ragadta a vég, aminek okozója lehetett társadalmi feszültség, túlnépesedés, vagy külső támadás. A város utolsó királya, a XIII. király 859-ben bukkant fel. A várost még egy ideig lakták, utolsó lakói 1000 körül hagyták el.[7]
1931-ben egy favágó fedezte fel,[1][9] azóta Arlen F. és Diane Z. Chase vezetésével a Caracol régészeti projekt régészei ásatásokat végeznek a környéken.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A preklasszikus korban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Caracol legkésőbb I. e. 600 táján már lakott volt.[4] Ezek a réteg mélyen a klasszikus kori alatt van, így a jövőbeli ásatások ezt az időpontot még tovább tolhatják vissza, vagy további részleteket hozhatnak napvilágra.
Ebben a korszakban a táj szétszórt házakkal és kezdetleges falvakkal volt benépesítve. Ezek valószínűleg a korai kerületi központok és a szomszédos városrészek alapjait képezték, és noha már voltak városok, ezek a települések megelőzték a monumentális építkezéseket, a királyságot vagy a városi szolgáltatások nyújtását Caracolban.[10]
I. sz. 70 körül nyerte el végleges alakját a „B19-épület” a Caana-piramisegyüttes tetején, melynek középső részében többek között cinóberport, csendes-óceáni kagylót és jádeitet találtak, amely kiterjedt kereskedelmi hálózatra utal. Maga a Caana a 2. századra készült el teljesen.
A „Keleti akropolisznak” vakolt szentélyei és piramisai vannak. 150 körül egy nőt temettek el ide. Sírjában 34 kerámiaedény és egy több mint 7000 kagylóval és jádeitgyönggyel díszített köpeny volt, jelezve a késő preklasszikus kori Caracol lakóinak jólétét.[2]
A kora klasszikus korban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város első ismert királyát, Te' K'ab Chaak-ot (kb. 331–349) két késő klasszikus kori szöveg említi. Az egyik szerint 331-ben, a másik szerint 349-ben uralkodott. Az, hogy utódai mindig tisztelték, azt sugallja, hogy a Caracoli dinasztia ősapját látták benne.[7][11] Közvetlen utódairól nagyon keveset tudunk. A 23. sztélé feliratának megmaradt darabja ír egy királyról 361 és 420 között, akinek a neve tartalmazza a „yajaw te'” formulát, ami azt jelenti: „a fa ura”. A Yajaw Te' K'inich név gyakran használt uralkodói név Caracolban. A 20. sztélé nemrég megkerült felső darabján 400-ban történt trónra lépés látható, az uralkodó neve azonban ismeretlen.
Egyetlen emlékművét sem ismerjük I. K'ahk Ujol K'inich (470 körül) idejéből, akinek a helye bizonytalan a dinasztikus kronológiában. Két szövegben bukkan fel a neve: a 6. századi 16. sztélé királylistáján s övként a későbbi 6. sztélén.[7][12][13]
Caracol írásos történelme gyakorlatilag I. Yajaw Te' K'inich (484–514 után) trónra lépésével kezdődik 484-ben. A 9.4.0.0.0. k'atunvég (514) alkalmából állított 13. sztélé a Caracolt a következő évszázadban jellemző merev és konzervatív királyportréstílusnak. Vésett feliratát teljesen olvashatatlanná koptatta a trópusi időjárás, pedig a király szüleinek és talán nagyszüleinek nevét tartalmazta.[7]
I. Yajaw Te' K'inich-et fia és utóda, I. K'an (531–534 után) 531-ben követte a trónon. Az általa állíttatott 16. sztélét és 14. oltárt az ún. „A6-épület” melletti sztélélerakatban találták meg. Az oltárt palából faragták, amiből a közeli Maya-hegységben sok fordul elő. A szemcsés kőzet könnyen törik, ez történt a 14. oltárral is, így feliratának nagyja olvashatatlan. I. K'an beiktatása egy magasabb rangú úr „felügyelete alatt” történt, de nem tudjuk, hogy a város isteni patrónusáról, vagy a helyi „főkirály”-ról[* 1] van szó. A vésett felirat eztán szól egy máshol nem említett támadásról, melynek során Caracolra „lesújtott a bárd” (ch'ak), s említi Tikal és Calakmul uralkodójának nevét. Megállapíthatatlan viszont, hogy melyik caracoli király országlása alatt, illetve hogy mikor történt a támadás, ugyanis a caracoli emlékművek gyakorta a múltban történt eseményeket taglal. I. K'an egyetlen k'atunfordulójára, a 9.5.0.0.0.-ra (534) állított 16. sztéléje érthetetlen okok miatt megemlíti Bahlam Nehnt (524–532), Copán akkori királyát. Tán a király rokona vagy szövetségese volt.[7][14]
Caracol fénykora
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]I. K'an fiának, II. Yajaw Te' K'inich (553-593 után) hatalomra jutásával a Caracol kora klasszikus kori pozícióját illetően letisztul a kép. Az új király regnálásának első néhány évét teljes politikai és katonai felfordulás határozta meg, ennek következtében Caracol átkerült Tikal védnöksége alól a rivális Calakmul védnöksége alá.[7]
Caracoli hiátus (680-798)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ebben a periódusban a város minden építési tevékenység leállt,[7] 703 és 810 között pedig a város egyetlen sztéléje sem datálható pontosan.[9]
A „Caracoli reneszánsz”
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A bukás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 880-as évek és 1000 között a nagyváros elnéptelenedett. Nem aszály miatt, hanem az elit óriási vagyonokat halmozott fel, és kiéleződtek a társadalmi ellentétek. A 9. század végén a palota is leégett, majd a társadalmi feszültségek, esetleg külső támadások miatt végleg leáldozott a csillaga.[4]
Kronológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Esemény |
|---|---|
| I. e. 600 – 900 | A legkorábbi caracoli régészeti leletek datálása. |
| I. sz. 41 körül | Az „A-1 épület” elkészül; teljes maja rituális komplexumok épülnek. |
| 150 körül | A „B34-es szerkezetben” temetkezésre kerül sor. |
| 331 | Te' K'ab Chaak megalapítja Caracolt. |
| 480 körül | Eltemetnek egy ismeretlen királyt a „D-16 épületben”. |
| 484. április 12. | Trónra lép I. Yajaw Te' K'inich. |
| 495 | A 9.3.0.0.0-ik k'atunvégre felállítják a 4. oltárt, az első „Óriás Ajaw” oltárt. |
| 514 | I. Yajaw Te' K'inich felállítattja a 13. sztélét a 9.4.0.0.0-ik k'atunvég alkalmából. |
| 531. április 13. | Trónra lép I. K'an. |
| 534 | I. K'an egyetlen k'atunvégje. Felállítják a 14. szlélét s a 16. oltárt. |
| 537 | Temetés a „B20-3 szerkezetben”. |
| 553. április 16. | Trónra lép II. Yajaw Te' K'inich. |
| 554 | A 9.6.0.0.0-ik k'atunvég; felállítják a 14. sztélét. |
| 556 | Caracolra „lesújt a bárd” (ch'ak), Tikal lerohanja. |
| 562 | Caracol Calakmullal szövetségben „csillagháborús” győzelmet arat Tikal felett. Tikal hatalma váratlanul megtörik. |
| 573 | A 6. és a 24. oltárok az első caracoli emlékművek a „csillagháború” után. |
| 570 vagy 575. november 18. | Csomó Ajaw születése. |
| 577 | A „B20-2. szerkezetben” található három sír egyikében temetkezés. |
| 577 vagy 582 | Felszentelik az „A34-es szerkezet” előoldalában levő sírt. |
| 588. április 18. | Megszületik II. K'an. |
| 593 | A 9.8.0.0.0-ik k'atunvég alkalmából felállítják II. Yajaw Te' K'inich utolsó ismert emlékműveit. |
| 599. június 24. | Trónra lép Csomó Ajaw. |
| 613 | Csomó Ajaw felállítatja az 5. sztélét a 9.9.0.0.0-ik k'atunvég alkalmából. |
| 614 | Lezárják az „L3-2 szerkezet” sírját. |
| 618. március 6. | II. K'an beiktatása. |
| 619 | II. K'an Yuknoom Ti' Chan ellenőrizte szertartása. |
| 626 – 631 | II. K'an naranjói háborúja: |
| 626 | II. K'an megtámadja „Ko-Bent-Cauac” települést. |
| 627 | II. K'an Calakmul valószínű támogatásával megtámadja Tzamot. |
| 631. december 24. | Yuknoom Fej lerohanja Naranjót. |
| 633 | 9.10.0.0.0-ik k'atunvég, II. K'an felállíttatja a 21. oltárt. |
| 634. szeptember 27. | Eltemetik II. K'an anyját, Batz' Ek' úrnőt a „B19-2 szerkezetben”. |
| 642 | II. K'an felállítatja a naranjói hieroglifás lépcsőt. |
| 652 | A 9.11.0.0.0-ik k'atunvégre felállítják a 17. oltárt. |
| 658 | Június 22-én beiktatják II. K'ahk' Ujol K'inichet; július 21-én meghal II. K'an. |
| 680. február | Naranjo királya, K'ahk' Koponya Chan Chaak „csillagháborút” hirdet Caracol ellen. II. K'ahk' Ujol K'inich La Rejollába menekül. |
| 696 | Lezárják az „A3-1-es szerkezetben” levő sírt. |
| 702 | A VII. király elfogja Ixkún királyát. A gyíőzelmet a 21. sztélé örökíti meg. |
| 799. december 8. | K'inich Joy K'awiil lesz a caracoli király. |
| 800 körül | K'inich Joy K'awiil elfogja Unacal és Bital urait. A győzelmet a 23. oltáron örökíti meg. |
| 804. március 6. | K'inich Toobil Yopaat beiktatásának feltételezett dátuma. |
| 810 | A 9.19.0.0.0-ik k'atunvég. A 18. sztélé felállítása. |
| 820 | A 9. sztélét s a 12. és a 13. oltárt ekkor állították. |
| 830 | Felállítják a 16. oltárt a 10.0.0.0.0-ik bak'tunvégre. |
| 835 | III. K'an felállítatja az 1. oltárt, de nem Caracol központjában, hanem Mountain Cow-ban, egy vidéki településen. |
| 849 | III. K'an a 17. sztélét a 10. oltárral együtt egy távoli palotában állítatja föl. |
| 859 | A XIII. király 10. sztéléjének durva faragása és rövid szövege már nagyon távol esik az igazi klasszikus kori hagyománytól. |
| 883 | Caracol utolsó ismert dátuma a 26. oltáron. |
| 950 – 1000 | Elhagyják Caracolt az utolsó lakói is. |
| Források: | |
| [2][7][9][16][17][18] | |
Urai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lista
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Caracoli királyi címek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Caracol királyai a más városokban használt „k'uhul ajaw” (szent úr) formula helyett általában a „k'uhul k'atumaak” titulus használták, mely tartalmazta a „maak” (személy) szót, vagyis a cím a király mellett az egész arisztokráciának kijárhatott. Népszerű cím volt továbbá az „ux witz ajaw” (Három Hegy Ura), amely Caracol eredeti nevéből (Uxwitza') eredeztethető.[9][19]
Caracol háborúi
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Maja romok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Két labdapálya, egy akropolisz, épületek, templomok, paloták, víztározók és szent helyek lalálhatók itt. Az egyik legfigyelemreméltóbb felfedezés az, hogy sok nő is magas rangot viselt itt. Habár a térség műemlékein nem sokszor szerepelnek, a feltárt részek azt mutatják, hogy előkelő sírokba temették őket.[4] Az ásatások piramisokat, királyi sírokat, lakásokat, műemlékeket és labdapályát tártak fel, valamint olyan tárgyakat, mint a kerámia, falfestmények, oltárok és faragványok. Az előzetes felmérések azt sugallták, hogy a város területe meghaladhatja Tikalét.[1] Számos kövezett töltést,[8] műemléket, sírt, mezőgazdasági teraszt, és lakóházat tártak már fel az eldugott helyen.[4]
A Caana-piramisegyüttes
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Talán a legismertebb látványosság Caracolban a Caana-piramisegyüttes, Belize legmagasabb ember alkotta építménye. Körülbelül 43 méter (139 láb[1]) magasságban tornyosul a romok fölé. A sztélék, az egyelőre azonosítatlan[7] sírok, a hieroglifikus feliratok és a bonyolult építészeti részletek kitöltik az üregeket.[8][20]
Kutatások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1928-29-ben J. Eric S. Thompson csapata Hatzab Ceel-ben végzett kutatást, mindössze 15 kilométerre a Caracoltól, de magát a várost nem fedezték föl.[21]
1938-ig kellett várni, míg egy Brit Hondurasban (ma Belize) tevékenykedő, faanyag után kutató[2] favágó, Rosa Mai[21] rá nem bukkant Caracol romjaira.[9] Ez felkeltette a University of Pennsylvania régészének, Linton Satterthwaite-nek érdeklődését, aki a felfedezett romokat elsőnek vizsgálta meg 1950–1953-ban, lerajzolva és lefényképezve a hely legtöbb faragott sztéléjét és oltárát, valamint 78 épületet feltüntető helyrajzot készített. A. Hamilton Anderson, Belize első régészeti biztosa 1956 és 1958 között[22] három sírt kiásott egy University of Pennsylvania kezdeményezte projekt részeként, majd két további rövid ásatási időszakot is vállat.[23] 1980-ban Paul Healy, az ontariói University of Trent kutatója kutatott rövid ideig a területen.[2]
1985-ben kezdte meg a lelőhely részletes feltárását a University of Central Florida Diane Z. Chase és Arlen F. Chase régészek által vezetett csapata.[1]
Eleinte a régészek bozótvágó késsel vágtak maguknak ösvényt, lépésről lépésre haladtak, mintákat vettek, de az ősi lelőhely méretéről sejtelmük se volt. Ám a LIDAR, vagyis a lézeralapú távérzékelő berendezés kifejlesztése után azonban mindez megváltozott. 2009-ben és 2013-ban Guatemala felett egy LIDAR-ral felszerelt repülőgéppel a régészek feltérképezték Caracolt. A műszer domborzati térképet készített a klasszikus kori (300–900) maja romvárosról. Feltárultak az építmények, és kiderült, hogy Caracol területe nem kisebb, mint 200 km2. A kutatás folytatódik.[4]
Látogatók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 2017 | 2018 | 2019 |
|---|---|---|
| 13 325 | 12 723 | 13 333 |
| Forrás: | ||
| [24] | ||
Megjegyzések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Az ún. „főkirály” egy olyan király a maja világban, akinek a városa körül levő térséget uralma alatt tartja, és az azon a területen levő városok királyainak beiktatása az ő „felügyelete alatt” történik, pl.: Quiriguá királyát Copán királyának „felügyelete alatt” iktatták be az 5.-8. században, tehát Copán királya volt Quiriguá környékén a „főkirály”.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 "Caracol | Belize, Map, History, Location, & Facts | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. augusztus 17..
- 1 2 3 4 5 "Chase & Chase 1996" (PDF). Hozzáférés: 2025. november 4..
- 1 2 "History". Caracol Archaeological Project (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. augusztus 17..
- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Daniels, Patricia S. (2020). Elveszett városok – letűnt korok építményei és páratlan hagyatékai. ISBN 978-963-544-216-4.
- ↑ Martin 2005a.
- 1 2 Grube 1994.
- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Martin, Simon; Grube, Nikolai (2008). Chronicle of the Maya Kings and Queens: Deciphering the Dynasties of the Ancient Maya (angol nyelven) (Rev. ed. ed.). Thames & Hudson. ISBN 9780500287262.
{{cite book}}:|access-date=requires|url=(súgó);|edition=has extra text (súgó) - 1 2 3 "Caracol Mayan Ruins - All You Need to Know Before You Go". Belizehub (amerikai angol nyelven). 2023. március 6. Hozzáférés: 2024. augusztus 17..
- 1 2 3 4 5 Marcus, Joyce (1984-01). "The Monuments and Inscriptions of Caracol, Belize. Carl P. Beetz and Linton Satterthwaite. University Museum Monograph No. 45, The University Museum, University of Pennsylvania, Philadelphia, 1981. xiii + 132 pp., illus., biblio. Cloth". American Antiquity. 49 (1): 206–207. doi:10.2307/280539. ISSN 0002-7316. Hozzáférés: 2025-10-24.
{{cite journal}}: Check date values in:|date=(súgó) - 1 2 "Chase & Chase 2023" (PDF). Hozzáférés: 2025. november 4..
- ↑ "Chase et al. 1991" (PDF). Hozzáférés: 2025. november 4..
- ↑ Houston 1987a.
- ↑ Houston, Stephen (1998). "The Ancient Maya Self: Personhood and Portraiture in the Classic Period". RES: Anthropology and Aesthetics (33): 73–101. ISSN 0277-1322. Hozzáférés: 2025. november 4..
{{cite journal}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó) - ↑ Narratives, Copan Altar Q. Network of. "Caracol Stela 16". Copan Altar Q Network of Narratives and Depictions of Kings (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. november 4..
{{cite web}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó) - ↑ Modelski 2003.
- ↑ Chase & Chase 2017.
- ↑ "Timeline". Caracol Archaeological Project (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 25..
- ↑ Nikolai Grube 1994 Epigraphic Research at Caracol, Belize. In Studies in the Archaeology of Caracol, Belize, edited by Diane Z. Chase and Arlen F. Chase. Pre-Columbian Art Research Institute, San Francisco, California
- ↑ D. Stuart & Houston 1994.
- ↑ Rice, Glenn. "The Ruins of Caracol". Atlas Obscura (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. augusztus 24..
- 1 2 "Chase & Chase 1987" (PDF). Hozzáférés: 20251104.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ Arlen & Chase 2006: Trying to Understand the End: Continued Investigation of Small Structures in and near Caracol's Epicenter: 2006 Field Report of the Caracol Archaeological Project.
- ↑ ANDERSON, A. H. 1959. "More Discoveries at Caracol, British Honduras". Actas del 33rd Congreso Internacional des Americanistas, Costa Rica.
- ↑ "Belize National Statistical System Portal". Hozzáférés: 2025. október 25..
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nikolai Grube, ed. (2012). Maya, Gottkönige im Regenwald. Potsdam. 162–165., 169., 173., 198., 232., 266., 443.. o. ISBN 978-3-8480-0033-3.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link) - Joyce Kelly (1996). An Archaeological Guide to Northern Central America: Belize, Guatemala, Honduras, and El Salvador. Norman: Univ. of Oklahoma Pr. 75–84. o. ISBN 0-8061-2858-5.
- Simon Martin (2008). Chronicle of the Maya Kings and Queens. Deciphering the Dynasties of the Ancient Maya (2 ed.). London: Thames & Hudson. 84–99. o. ISBN 978-0-500-28726-2.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - Linda Schele (1995). Die unbekannte Welt der Maya. Das Geheimnis ihrer Kultur entschlüsselt. Augsburg: Weltbild Verlag. ISBN 3-89350-737-X.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - Daniels, Patricia S. (2020). Elveszett városok – letűnt korok építményei és páratlan hagyatékai. ISBN 978-963-544-216-4.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos weboldal
- "A városalapító (Te' K'ab Chaak) sírjának felfedezése" (angol nyelven). University of Houston. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
- "National Geograhpic: „Scientists find tomb of a Maya king and his ancient treasures"" (angol nyelven). National Geographic. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
- "„K'atun" szó jelentése" (angol nyelven). Oxford. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
- "Caracol térképe" (jpg).
