Dilbat

Dilbat
Ország	Irak
Elhelyezkedése
Dilbat Pozíció Irak térképén
é. sz. 32° 09′, k. h. 44° 30′32.15, 44.5
A Wikimédia Commons tartalmaz Dilbat témájú médiaállományokat.

kőtábla

Dilbat (mai nevén: Tell ed-Duleim vagy Tell al-Deylam, Irak) kisebb sumér város, amely délkeletre fekszik Babilontól, Eufrátesz keleti oldalán található. Ma Irak területén van a település. Borszippa ősi várostól 15 kilométerre fekszik délre. A sumer mitológiából ismert földistennővel, Urassal nem azonos helyi Uras férfi isten tiszteletére szentelték az Éibeanu (vagy Éibbianum) zikkuratot. „Urašnak, a legfelsőbb úrnak, az ég és föld tanácsadójának(?), az ő ura, Kurigalzu, akit An isten hívott, aki Enlilre hallgat, megépítette szeretett templomát, az »E-Ibbi-Anumot« (var. »E-ibi-Ana«) Dilbatban.” Uras Ninurtához hasonló földműves és harcos isten. A város jelentős szerepét támasztja alá, hogy a Gilgames-eposzban is említésre kerül.

Dilbat települést i. e. 2700 körül alapították. Korai mezőgazdasági központ volt, búzát termesztettek és nádat. Tell al-Deylam lelőhelyén két halom található, a nyugati kisebb, a keleti nagyobb, kb. ötszáz méter a kör kerülete.

Története

Dilbatot a korai dinasztikus kor III. szakaszában, az i. e. 3. évezred közepe táján alapították. Az akkád , óbabiloni korban lakott terület. Talán lakatlanul állt egy-két évszázadig, majd a késő kaszita , a szászanida és a kora iszlám időszakban is adatolt. Részt vett az i. e. 1. évezred közepén zajló, újbabiloni, újasszír és óperzsa konfliktusokban. Korai mezőgazdasági központ volt, alakort termesztettek és nádtermékeket gyártottak. Az Arahtum-csatorna partján feküdt. Első biztos említése, amikor Alumbiumu, Marad városának uralkodója elfoglalta, mivel a babiloni Szumu-la-Él évkönyveinek egyik évének neve az volt, hogy „Az az év, amikor Alumbiumu elfoglalta Dilbatot.” Alambiumu utódja, Szumu-numhim pedig Szumu-la-Él vazallusa lett, így Dilbat bizonnyal az Óbabiloni Birodalom részévé vált.

A lelőhely körülbelül 15 hektáros területet foglal el, és 6,5 méter magas tellt alkot. A lelőhelyen sok gödör rablóásatások, fosztogatók maradványa, főként a keleti halom északi végén. A lelőhely nyugati szélén egy muszlim szentély áll. Két elkülönülő gócból tevődik össze. A nyugati halom kicsi, háromszögletű, az i. e. 1. évezredből és kora iszlám maradványokból áll. A nagyobb, szabálytalan alakú keleti halom kerülete nagyjából 500 méter, és ez tartalmazza az i. e. 1. és 3. évezred közötti maradványokat. Az 1850-es években Jules Oppert vezette azt a francia expedíciót, ami megvizsgálta a közeli Tell Muhattat lelőhelyét, és arról számoltak be, hogy az egyetlen nagy építmény maradványaiból áll a pártus vagy szászanida korból. Dilbatot 1879-ben Hormuzd Rassam (Tel-Daillam néven) rövid ideig ásatta. Három kisebb ékírásos táblát talált a lelőhelyen az újbabiloni korból. A berlini Königliches Múzeum körülbelül 200 ékírásos szöveget ásott ki az óbabiloni korszakból. Ezek egy kereskedő dokumentumai. 1909-ben adták ki ezeket forráskiadásban.

A helyszínt 1989-ben J. A. Armstrong, a Chicagói Keleti Intézet munkatársa kutatta, felszíni felméréssel kezdve. Három szondát (A, B és C) nyitottak meg. Az A és B szondák óbabiloni kori házakat tártak fel, de ezeket későbbi, kasszita-dinasztia kori (középbabiloni) fazekaskemencék fedték. A C szonda korai dinasztikus, és akkád kori házakat és temetkezéseket mutatott ki. Két töredékes ékírásos táblát találtak, valamint egy feliratos téglát iszín-larszai kontextusban Amar-Szín nevével.

A Babilonai Egyetem Régészeti Tanszéke által végzett ásatások 2017−2023 közt folytak. Az első évadot Maryam Omran, a másodikat Haider Almamor vezette. Megkezdődtek a munkálatok a C-szonda közelében lévő keleti halmon, és feltártak egy kasszita kori templomot, amely a város istenének, Urasnak volt szentelve. A templomnak belső és külső falai, valamint több kapuja is volt. 2023-ban mágneses gradiometriás felmérést végeztek Tell al-Deylam északnyugati részén. Az Uras-templom tíz feliratos téglája valamelyik Kurigalzu nevű kasszita uralkodóé (I. Kurigalzu vagy II. Kurigalzu).

Magát Dilbatot eddig minimális régészeti érdeklődés kísérte, de számos tábla került onnan, leginkább jogosulatlan ásatások eredményeként a feketepiacon kötöttek ki.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Dilbat című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.