Florac
| Florac | |||
| A floraci várkastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Okcitánia | ||
| Megye | Lozère | ||
| Kerület | Florac | ||
| Kanton | Florac | ||
| Településtársulás | Pays de Florac et du Haut Tarn Településtársulás | ||
| Polgármester | Christian Huguet (2014–2020) | ||
| INSEE-kód | 48080 | ||
| Irányítószám | 48300 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1894 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság |
| ||
| Terület | 29,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Florac weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Florac témájú médiaállományokat. | |||
Florac város Franciaország déli részén, Okcitánia régióban; korábbi község Lozère megye déli részén. Kerületi központ, a Cévenneki Nemzeti Park központja, jelentős idegenforgalommal.
2016. január 1-jén La Salle-Prunet korábbi községgel egyesült és az így létrejött Florac Trois Rivières új község része lett.[2]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Florac a Tarn folyó felső folyásánál fekszik, 542 méteres tengerszint feletti magasságban. Itt ömlik a Tarnba a délről érkező Tarnon és Mimente. Délkeletről a Cévennek, nyugatról és délnyugatról a Causse Méjean karsztfennsíkja, északról a Mont Lozère gránithegysége határolja. Területének 23%-át (6,94 km²) erdő borítja.[3]
A megyeszékhelytől 40 km-re délre fekszik, a Montmirat-hágón (1046 m) átvezető N106-os főút köti vele össze, mely délkeletre halad tovább Alès felé (70 km). Floractól nyugatra, Ispagnacnál kezdődik a Tarn szurdokvölgye (Gorges du Tarn), mely a város egyik fő turisztikai vonzereje. A Cévenneken áthaladó panorámaút (Corniche des Cévennes) északi végpontja szintén itt van.
Közigazgatásilag hozzátartozik: Monteils, Le Pont du Tarn, Saint-Julien-du-Gourg, Tardonnenche, Valbelle.
Területe 29,96 km², a következő községekkel határos: Saint-Laurent-de-Trèves (délről), Vebron (délnyugatról), Montbrun (nyugatról), Quézac (északnyugatról), Bédouès (északkeletről), La Salle-Prunet (keletről).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Florac egyike volt a történelmi Gévaudan 8 báróságának. A floraci Anduze-bárók a 13. században építették itt fel várukat. A 16. századi vallásháborúk során Florac a hugenották (akiknek egyik fő bázisa a Cévennekben volt) kezére került, akik lerombolták templomait és várát. A katolikus seregek 1630-ban foglalták vissza.
1689-ben a Cévennek hugenotta lakói sikertelenül ostromolták Floracot, ahol a király dragonyosai állomásoztak. A 18. század elején a camisard felkelés során is súlyos harcok színhelye volt (1702-1705). A 18. században a Cévennek selyemhernyó-tenyésztésének központja lett. A 19. században a selyemhernyó-tenyésztés hanyatlásnak indult, megindult az elvándorlás. 1894-ben itt alapította meg Paul Amal a Cévenneki Klubot. Napjainkban Florac a megye déli részét magába foglaló kerület központja, alprefektúrával.
Demográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
|
|
|
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Floraci várkastély (Château) - eredetileg a 13. században épült, mint a floraci bárók székhelye. A vallásháborúk idején elpusztult, 1652-ben építették újjá. A forradalom idején sóraktár lett, majd 1810 után börtön. 1976 óta itt székel a Cévenneki Nemzeti Park igazgatósága.
- Régi kőhíd a Tarnon-on
- La Maison de la Congrégation - a 17. századi, de reneszánsz homlokzatú egykori kapucinus klastrom később alprefektúraként majd iskolaként szolgált.
- Pêcher-forrás - a Causse Méjean peremén fakadó bővízű karsztforrás, melyből vízesésekkel teli patak ered.
Jelképek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város jelképe a címer, mely vörös alapon három aranyszínű csillagot ábrázol. A címer az Anduze-bárók családi címerén alapul.
Képtár
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Híd a Tarnonon
- Florac - tér
- Saint-Martin-templom
- Háttérben a Causse Méjean pereme
- Vaskereszt a templom előtt
- Óvárosi utca
- A Pêcher-patak
- Háttérben a Causse Méjean
- Híd a Pêcher patakon
- Városháza
- Kastély
- A Tarn folyó
- Híd a Tarnon
- Saint-Julien-du-Gourg
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Léon Boyer (1851-1886) - hídépítő mérnök, Gustave Eiffel munkatársa itt született.
- Paul Amal (1871-1950)- barlangász, természetjáró, a Cévenneki Klub alapítója itt született.
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Populations légales 2018
- ↑ "Arrêté préfectoral". legifrance.gouv.fr. 2015. december 2. Hozzáférés: 2025. május 2..
- ↑ http://tresordesregions.mgm.fr/Mdir.php?p=cant.php®ion=91&cl=Florac

