Hanoi
| Hanoi (Hà Nội) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Székhely | Ba Đình District | ||
| Alapítás éve | 1010 | ||
| Polgármester | Trần Sỹ Thanh | ||
| Irányítószám |
| ||
| Körzethívószám |
| ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8 717 600 fő (2024)[1] | ||
| Népsűrűség | 3348 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 26 m | ||
| Terület | 921 km² | ||
| Időzóna |
| ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Hanoi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hanoi témájú médiaállományokat. | |||
Hanoi, vagy vietnámiul Hà Nội Vietnám fővárosa. 1954 és 1976 között Észak-Vietnám, a 11. századtól egészen 1802-ig kisebb megszakításokkal az akkori Vietnám fővárosa volt.
A 2004-es becslések szerint 3 083 800 lakosa volt. 2014-es statisztikák szerint viszont már 7 067 000 lakosa volt.
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város a Vörös-folyó jobb partján fekszik, Ho Si Minh-várostól 1760 km-re északra. Tengerszint feletti magassága 26 méter.
Éghajlat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hanoi éghajlata nedves szubtrópusi, melyet magas hőmérséklet és bőséges csapadék jellemez. A nyári évszak májustól szeptemberig tart, forró és párás, ekkor hullik le az éves csapadékmennyiség nagy része. A tél novembertől márciusig tart, viszonylag enyhe, száraz. Jellemző a köd is, január-márciusban csak pár órára süt ki a nap a városban.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 33,0 | 34,0 | 37,0 | 39,0 | 43,0 | 40,0 | 40,0 | 38,0 | 37,0 | 36,0 | 36,0 | 37,0 | 43,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 19,3 | 19,9 | 22,8 | 27,0 | 31,5 | 32,6 | 32,9 | 31,9 | 30,9 | 28,6 | 25,2 | 21,8 | 27,1 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 16,5 | 17,5 | 20,5 | 24,2 | 27,9 | 29,2 | 29,5 | 28,8 | 27,8 | 25,3 | 21,9 | 18,6 | 24,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 13,7 | 15,0 | 18,1 | 21,4 | 24,3 | 25,8 | 26,1 | 25,7 | 24,7 | 21,9 | 18,5 | 15,3 | 20,9 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 3,0 | 5,0 | 7,0 | 10,0 | 16,0 | 21,0 | 22,0 | 21,0 | 17,0 | 13,0 | 6,0 | 5,0 | 3,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 18 | 26 | 43 | 90 | 188 | 240 | 288 | 318 | 265 | 130 | 43 | 23 | 1672 |
| Havi napsütéses órák száma | 68 | 45 | 43 | 81 | 164 | 156 | 182 | 164 | 162 | 164 | 126 | 108 | 1463 |
| Forrás: World Meteorological Organisation, BBC Weather | |||||||||||||
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kínai uralom alatt még Tống Bình, majd Long Đỗ néven volt ismert. 866-ban területén fellegvár épült, és neve Đại Nam lett. Lý Thái Tổ, a Lý-dinasztia első uralkodója 1010-ben az ország fővárosát Đại Namba helyezte át. Nevét Thăng Longra (felszálló sárkány) változtatta, mert állítólag egy sárkányt látott felszállni a Vörös-folyóról. 1397-ig az ország fővárosa maradt, amikor az irányítás Thanh Hóaba, más néven Tây Đôba (nyugati főváros) költözött. Thăng Long neve ekkor Đông Đô, azaz keleti főváros lett.
1408-ban a kínai Ming-dinasztia csapatai megszállták Vietnámot, és Đông Đô új neve Đông Quan (keleti átjáró) lett. 1428-ban, mikor Lê Lợi, a Lê-dinasztia alapítója felszabadította az országot, a város a Đông Kinh (keleti főváros; ugyanazokkal a karakterekkel írva, mint Tokió; az európaiak Tonkin néven ismerik) nevet kapta. A Tây Son-dinasztia később a Bắc Thành-ra (északi fellegvár) keresztelte.
1802-ben létrejött a Nguyễn-dinasztia, és fővárosát a mai Huếbe költöztette. Ekkor a város 1831-ig ismét Thăng Long néven volt ismert, amikor is elnyerte mai nevét: Hà Nội (a folyókanyarban).
Hanoit 1873-ban megszállták a franciák, és 1887-ben megtették Francia Indokína fővárosának.
1940-től 1945-ig a várost a Japánok uralták, majd felszabadulása után a vietnámi kormány székhelye lett. 1946 és 1954 között heves harcok folytak a franciák és a Việt Minh erői közt, ami után Hanoi a független Észak-Vietnám fővárosává vált.
A vietnámi háború során a város hídjait és vasútvonalait szétbombázták, bár ezeket hamar rendbe hozták. 1976. július 2-án, az északi és déli országrész egyesítésével Hanoi ismét egész Vietnám fővárosa lett.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Itt található a Ho Si Minh-mauzóleum, a Nemzeti Történelmi Múzeum, a Forradalmi Múzeum, a Nemzeti Szépművészeti Múzeum, az Irodalom Temploma, az Egyoszlopos Pagoda, Hanoi Zászlótornya, és számos történelmi látványosság.
- Óváros: A város régi negyede híres kézműveseiről és kereskedőiről, és számos selyemüzletéről.
- Hoan Kiem-tó
- A Jáde-hegység temploma
- Az irodalom temploma
- Ho Si Minh-lakóház
- Vietnámi Nemzeti Egyetem
- Operaház
- Etnológiai múzeum
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ankara, Törökország
Bangkok, Thaiföld
Hong Kong, Kína
Jakarta, Indonézia
Manila, Fülöp-szigetek
Minszk, Belarusz
Moszkva, Oroszország
Asztana, Kazahsztán
Palermo, Olaszország
Peking, Kína
Phnompen, Kambodzsa
Pretoria, Dél-afrikai Köztársaság
Szöul, Dél-Korea
Toulouse, Franciaország
Varsó, Lengyelország
Victoria, Seychelle-szigetek
Testvérrégió:
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Snapshot on Vietnam's administrative reform 2025" (PDF). Hozzáférés: 2025. december 26..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- David Lamb: Hanoi, National Geographic Magyarország, 2004. (2. évf.) 6. sz. 68-85. old.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Living in Hanoi (angolul)
- Hanoi a Wikivoyage projektben (angolul)


