Hszian

	Hszian (西安)
	Közigazgatás
Ország	Kína
Tartomány	Senhszi
Rang	prefektúra szintű város
Polgármester	Ye Niuping
Irányítószám	710000
Körzethívószám	29
Rendszámok betűjelei	陕A; 陕U;
Testvérvárosok	Lista Jászvásár; Kairó; Iszfahán; Nara; Kalamáta; Konya; Dzsidda; Lower Hutt; Edinburgh; Dortmund; Lahor; Funabasi; Kjongdzsu; Dnyipro; Isztambul; Brazíliaváros; Pompei; Athén; Birmingham; Cuzco; Taupō; Kansas City; Katmandu; Québec; Kiotó; Pau; Veliko Tarnovo; Veliko Tarnovo kistérség; Csindzsu; Szamarkand; Montgomery megye; Valencia; George Town; Szentpétervár; Maribor; Tedzson;
	Népesség
Teljes népesség	12 952 907 fő (2020)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	405 m
Terület	10 096,81 km²
Időzóna	UTC+8
	é. sz. 34° 15′ 40″, k. h. 108° 56′ 32″34.261111°N 108.942222°EKoordináták: é. sz. 34° 15′ 40″, k. h. 108° 56′ 32″34.261111°N 108.942222°E
	Hszian weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hszian témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hszian (kínaiul: 西安, pinjin átírással: Xi’an) prefektúra szintű nagyváros Kínában: Senhszi tartomány székhelye és egyben legnagyobb városa. Pekingtől mintegy 900 km-re délnyugatra fekszik.

Egyike Kína legnagyobb városainak. A hsziani agglomeráció népessége 2005-ben meghaladta a 8 millió főt.^[2] A lakosság 99%-át a han kínaiak alkotják.

Ipari, közigazgatási, kulturális központ. A város gazdaságában elsőrendű az alumíniumkohászat, textilipar, elektronikai ipar, hi-tech iparágak, repülőgépek gyártása. A kínai űrkutatás egyik központja. A városban működik a szállító és bombázó repülőgépeket gyártó Hsziani Repülőgépgyár.

Történelem

A város az egyik legősibb település Kína területén, mintegy 3000 éves múlttal rendelkezik. A Tang-dinasztia idején (Kr. u. 618–906) Csangan (長安) néven a császári Kína fővárosa volt.

A mai napig megmaradt a 11 km hosszú városfal, amelyre a 8. században egy 13 emeletes pagodát építettek. A híres selyemút is innen indult.

Közlekedés

Vasút

A városban több nagysebességű vasútvonal is összefut:

A városban található Északnyugat-Kína legnagyobb vasútállomása, a Hszian Északi pályaudvar.^[3]

Népesség

2020	12 952 907

Látnivalók

pagodák
városfal

A város környékénː

az agyaghadsereg
a kínai piramisoknak nevezett ősi temetkezési halmok.

Galéria

Hszian Északi pályaudvar

Jegyzetek

↑ "Seventh National Population Census of the People's Republic of China".
↑ "Archivált másolat". 2007. május 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. május 16..
↑ "Growth to continue". Railway Gazette International. DVV Media UK. 2011. március 3. 2011. március 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 5..

Források

Reader's Digest: Világjárók lexikona
Hivatalos weboldal Archiválva 2019. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

Nagymecset (Hszian)

Kína-portál
Földrajzportál

[9ad381b2972221197b430d11a685a2fadc9e6e3e-1] "Seventh National Population Census of the People's Republic of China".

[2] "Archivált másolat". 2007. május 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. május 16..

[gazette-3] "Growth to continue". Railway Gazette International. DVV Media UK. 2011. március 3. 2011. március 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 5..

[1]

[2]

[3]

Hszian (西安)

Közigazgatás
Ország	Kína
Tartomány	Senhszi
Rang	prefektúra szintű város
Polgármester	Ye Niuping
Irányítószám	710000
Körzethívószám	29
Rendszámok betűjelei	陕A 陕U
Testvérvárosok	Lista Jászvásár Kairó Iszfahán Nara Kalamáta Konya Dzsidda Lower Hutt Edinburgh Dortmund Lahor Funabasi Kjongdzsu Dnyipro Isztambul Brazíliaváros Pompei Athén Birmingham Cuzco Taupō Kansas City Katmandu Québec Kiotó Pau Veliko Tarnovo Veliko Tarnovo kistérség Csindzsu Szamarkand Montgomery megye Valencia George Town Szentpétervár Maribor Tedzson
Népesség
Teljes népesség	12 952 907 fő (2020)^[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	405 m
Terület	10 096,81 km²
Időzóna	UTC+8

é. sz. 34° 15′ 40″, k. h. 108° 56′ 32″34.261111111111, 108.9422222222234.261111°N 108.942222°EKoordináták: é. sz. 34° 15′ 40″, k. h. 108° 56′ 32″34.261111111111, 108.9422222222234.261111°N 108.942222°E

Hszian weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hszian témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

m v sz A Kínai Népköztársaság prefektúraszintű városai
Anhuj	Ancsing (Anqing) Pengpu (Bengbu) Pocsou (Bozhou) Csecsou (Chizhou) Csucsou (Chuzhou) Fujang (Fuyang) Hofej (Hefei) Huajpej (Huaibei) Huajnan (Huainan) Huangsan (Huangsan) Luan (Lu'an) Maansan (Ma'anshan) Szucsou (Suzhou) Tungling (Tongling) Vuhu (Wuhu) Hszüancseng (Xuancheng)
Fucsien	Fucsou (Fuzhou) Lungjen (Longyan) Nanping Ningtö (Ningde) Putien (Putian) Csüancsou (Quanzhou) Szanming (Sanming) Hsziamen (Xiamen) Csangcsou
Kanszu	Pajjin (Baiyin) Tinghszi (Dingxi) Csiajükuan (Jiayuguan) Csincsang (Jinchang) Csiucsüan (Jiuquan) Lancsou (Lanzhou) Lungnan (Longnan) Pingliang Csingjang (Qingyang) Tiensuj (Tianshui) Vuvej (Wuwei) Csangje (Zhangye)
Kuangtung	Csaocsou (Chaozhou) Tungkuan (Dongguan) Fosan (Foshan) Kuangcsou (Guangzhou) Hojüan (Heyuan) Hujcsou (Huizhou) Csiangmen (Jiangmen) Csiejang (Jieyang) Maoming Mejcsou (Meizhou) Csingjüan (Qingyuan) Santou (Shantou) Sanvej (Shanwei) Saokuan (Shaoguan) Sencsen (Shenzhen) Jangcsiang (Yangjiang) Jünfu (Yunfu) Csancsiang (Zhanjiang) Csaocsing (Zhaoqing) Csungsan (Zhongshan) Csuhaj (Zhuhai)
Kuanghszi	Pajszö (Baise) Pejhaj (Beihai) Csungco (Chongzuo) Fangcsengkang (Fangchenggang) Kujkang (Guigang) Kujlin (Guilin) Hocse (Hechi) Hocsou (Hezhou) Lajpin (Laibin) Liucsou (Liuzhou) Nanning Csincsou (Qinzhou) Vucsou (Wuzhou) Jülin (Yulin)
Kujcsou	Ansun (Anshun) Picsie (Bijie) Kujjang (Guiyang) Liupansuj (Liupanshui) Tungzsen (Tongren) Cunji (Zunyi)
Hajnan	Tancsou (Danzhou) Hajkou (Haikou) Szansa (Sansha) Szanja (Sanya)
Hopej	Paoting (Baoding) Cangcsou (Cangzhou) Csengtö (Chengde) Hantan (Handan) Hengsuj (Hengshui) Langfang Csinhuangtao (Qinhuangdao) Sicsiacsuang (Shijiazhuang) Tangsan (Tangshan) Hszingtaj (Xingtai) Csangcsiakou (Zhangjiakou)
Hejlungcsiang	Tacsing (Daqing) Harbin (Harbin) Hökang (Hegang) Hejhö (Heihe) Csiamusze (Jiamusi) Csihszi (Jixi) Mutancsiang (Mudanjiang) Csicsihar (Qiqihar) Csitajho (Qitaihe) Suangjasan (Shuangyashan) Szujhua (Suihua) Jicsun (Yichun)
Honan	Anjang (Anyang) Höpi (Hebi) Csiaoco (Jiaozuo) Kajfeng (Kaifeng) Loho (Luohe) Lojang (Luoyang) Nanjang (Nanyang) Pingtingsan (Pingdingshan) Pujang (Puyang) Szanmenhszia (Sanmenxia) Sangcsiu (Shangqiu) Hszinhsziang (Xinxiang) Hszinjang (Xinyang) Hszücsang (Xuchang) Csengcsou (Zhengzhou) Csoukou (Zhoukou) Csumatien (Zhumadian)
Hupej	Ecsou (Ezhou) Huangkang (Huanggang) Huangsi (Huangshi) Csingmen (Jingmen) Csingcsou (Jingzhou) Sijan (Shiyan) Szujcsou (Suizhou) Vuhan (Wuhan) Hsziangjang (Xiangyang) Hszienning (Xianning) Hsziaokan (Xiaogan) Jicsang (Yichang)
Hunan	Csangtö (Changde) Csangsa (Changsha) Csencsou (Chenzhou) Hengjang (Hengyang) Huajhua (Huaihua) Louti (Loudi) Saojang (Shaoyang) Hsziangtan (Xiangtan) Jijang (Yiyang) Jungcsou (Yongzhou) Jüejang (Yueyang) Csangcsiacsie (Zhangjiajie) Csucsou (Zhuzhou)
Belső-Mongólia	Paotou (Baotou) Pajannur (Bayannur) Csefeng (Chifeng) Hohhot Hulunpuir (Hulunbuir) Ordosz (Ordos) Tungliao (Tongliao) Ulancsab (Ulanqab) Vuhaj (Wuhai)
Csiangszu	Csangcsou Huajan (Huai'an) Lienjünkang (Lianyungang) Nanking (Nanjing) Nantung (Nantong) Szucsien (Suqian) Szucsou (Suzhou) Tajcsou (Taizhou) Vuhszi (Wuxi) Hszücsou (Xuzhou) Jencseng (Yancheng) Jangcsou (Yangzhou) Csencsiang (Zhenjiang)
Csianghszi	Fucsou (Fuzhou) Kancsou (Ganzhou) Csian (Ji'an) Csingtöcsen (Jingdezhen) Csiucsiang (Jiujiang) Nancsang (Nanchang) Pinghsziang (Pingxiang) Sangzsao (Shangrao) Hszinjü (Xinyu) Jicsun (Yichun) Jingtan (Yingtan)
Csilin	Pajcseng (Baicheng) Pajsan (Baishan) Csangcsun (Changchun) Csilin (Jilin) Liaojüan (Liaoyuan) Sziping (Siping) Szungjüan (Songyuan) Tunghua (Tonghua)
Liaoning	Ansan (Anshan) Penhszi (Benxi) Csaojang (Chaoyang) Talien (Dalian) Tantung (Dandong) Fusun (Fushun) Fuhszin (Fuxin) Hulutao (Huludao) Csincsou (Jinzhou) Liaojang (Liaoyang) Pancsin (Panjin) Senjang (Shenyang) Tieling Jingkou (Yingkou)
Ninghszia-Huj	Kujüan (Guyuan) Sicujsan (Shizuishan) Vucsung (Wuzhong) Jincsuan (Yinchuan) Csungvej (Zhongwei)
Csinghaj	Hajtung (Haidong) Hszining (Xining)
Senhszi	Ankang Paocsi (Baoji) Hancsung (Hanzhong) Sanglo (Shangluo) Tungcsuan (Tongchuan) Vejnan (Weinan) Hszian (Xi'an) Hszienjang (Xianyang) Jenan (Yan'an) Jülin (Yulin)
Santung	Pincsou (Binzhou) Töcsou (Dezhou) Tungjing (Dongying) Hoco (Heze) Csinan (Jinan) Csining (Jining) Lajvu (Laiwu) Liaocseng (Liaocheng) Linji (Linyi) Csingtao (Qingdao) Zsicsao (Rizhao) Tajan (Tai'an) Vejfang (Weifang) Vejhaj (Weihai) Jentaj (Yantai) Caocsuang (Zaozhuang) Cepo (Zibo)
Sanhszi	Csangcse (Changzhi) Tatung (Datong) Csincseng (Jincheng) Csincsung (Jinzhong) Linfen Lüliang Suocsou (Shuozhou) Tajjüan (Taiyuan) Hszincsou (Xinzhou) Jangcsüan (Yangquan) Jüncseng (Yuncheng)
Szecsuan	Pacsung (Bazhong) Csengtu (Chengdu) Tacsou (Dazhou) Töjang (Deyang) Kuangan (Guang'an) Kuangjüan (Guangyuan) Lösan (Leshan) Lucsou (Luzhou) Mejsan (Meishan) Mienjang (Mianyang) Nejcsiang (Neijiang) Nancsung (Nanchong) Pancsihua (Panzhihua) Szujning (Suining) Jen (Ya'an) Jipin (Yibin) Cekung (Zigong) Cejang (Ziyang)
Tibet	Lhásza Csamdo Nyingcsi Shannan Sigace
Hszincsiang	Hámi Karamaj Turpan Ürümcsi
Jünnan	Paosan (Baoshan) Kunming Lincang Licsiang (Lijiang) Puer (Pu'er) Csücsing (Qujing) Jühszi (Yuxi) Csaotung (Zhaotong)
Csöcsiang	Hangcsou (Hangzhou) Hucsou (Huzhou) Csiahszing (Jiaxing) Csinhua (Jinhua) Lisuj (Lishui) Ningpo (Ningbo) Csücsou (Quzhou) Saohszing (Shaoxing) Tajcsou (Taizhou) Vencsou (Wenzhou) Csousan (Zhoushan)

Sablon:Kínai nagyvárosok m v sz Kína legnépesebb nagyvárosai
1. Sanghaj (24 237 800) 2. Peking (18 634 000) 3. Kanton (13 154 200) 4. Sencsen (13 026 600) 5. Tiencsin (12 968 100) 6. Csungking (11 488 000) 7. Vuhan (9 180 000) 8. Csengtu (8 379 700) 9. Hongkong (7 448 900) 10. Tungkuan (6 850 300) 11. Nanking (6 572 000) 12. Hangcsou (6 504 900) 13. Csengcsou (6 261 900) 14. Hszian (5 866 100) 15. Senjang (5 651 200) 16. Csingtao (5 127 000) 17. Harbin (4 860 000) 18. Csangcsun (4 564 000) 19. Hofej (4 292 400) 20. Csinan (4 154 900)
Az adatok 2018-as népességszámok