Interurban
Az Interurban a villamos közeli rokona, ám ezek a járatok már nem csak egy nagyváros igényeit, hanem a városhoz tartozó kisebb települések személyforgalmát is ellátták. Az Interurbanok fő profilja a személyszállítás volt, de a vonalakon teherszállítást is végeztek.
Az Interurban elsősorban az USA-ban terjedt el, de Európában is épült néhány olyan vonal, mely ebbe a kategóriába esik. Amerikán kívül Japánban, Hollandiában, Belgiumban és Lengyelországban épültek ki nagyobb hálózatok.
Az Interurban társaságok a vágányaikat a városok utcáira fektették le, így a kocsik az utcákon futottak, akárcsak a villamosok. Fontos szempont volt még, hogy csak villamos üzemet engedélyeztek. A járművek sebessége és teljesítménye nagyobb volt, mint a korabeli villamosoké, ez lehetővé tette a meredekebb pályák építését is. A vasúti vágányok alá csak minimális kőzúzalékot raktak, ha raktak egyáltalán.
A városokon belül mint egy normál villamos vagy egy felszínen vezetett metró képét mutatta, a városhatárt átlépve viszont már egy HÉV-hez hasonlított.
A legtöbb Interurban Indiana, Ohio, Pennsylvania, Illinois, Iowa, Utah és Kalifornia államokban épült,[1] 1925-re a hálózatok hossza már meghaladta a 25 ezer km-et!
Amerikában, mikor az ágazat a csúcson járt, az ötödik legtöbb pénzt termelő szektor volt.[2][3] De aztán több történelmi esemény hatására az ágazat súlyos problémákkal került szembe. A nagy gazdasági világválság, a felelőtlen építkezések és túlzásba vitt terjeszkedés, a fedezetlen kötvények és részvények kibocsátása miatt több társaság is csődbe jutott. Ezzel párhuzamosan megindult a motorizáció, az autógyártás és az országos autópálya-hálózat kialakítása is. Az Interurbanok nagy része néhány év alatt csődbe ment majd nyomtalanul eltűnt.
Európában a müncheni villamos 25-ös járata és az innsbrucki villamos 6-os vonala (Innsbrucker Mittelgebirgsbahn) tartozik ebbe a kategóriába.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Rowsome & Maguire 1956, pp. 119–140
- ↑ Patch, David (2007. május 27.). "Toledo was hub of interurban 100 years ago". Toledo Blade. 2015. április 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. július 5..
- ↑ Hilton, George W.; Due, John Fitzgerald (1960). The Electric Interurban Railways in America. Stanford, CA: Stanford University Press. ISBN 978-0-8047-4014-2. OCLC 237973.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bruce, Alfred W. (1952). The Steam Locomotive in America. New York: Bonanza Books. OCLC 1197341.
{{cite book}}: Invalid|ref=harv(súgó) - Bradley, George K. (1991). Indiana Railroad: The Magic Interurban. Chicago: Central Electric Railfans' Association. ISBN 0-9153-4828-4. OCLC 24942447.
{{cite book}}: Invalid|ref=harv(súgó) - Bureau of the Census (1905). Street and Electric Railways, 1902: Special Reports. Washington, D.C.: GPO. OCLC 6024669.
{{cite book}}: Invalid|ref=harv(súgó) - Grant, H. Roger (Spring 1980). "Arkansas's "Paper Interurbans"". The Arkansas Historical Quarterly. 39 (1). JSTOR 40023151.
{{cite journal}}: Invalid|ref=harv(súgó) - Grant, H. Roger (2016). Electric Interurbans and the American People. Bloomington, Indiana: Indiana University Press. ISBN 978-0-253-02272-1.
{{cite book}}: Invalid|ref=harv(súgó) - Jensen, Oliver (1993). American Heritage History of Railroads in America. New York: Bonanza Books. ISBN 9780517362365. OCLC 27976092.
{{cite book}}: Invalid|ref=harv(súgó) - Keenan, Jack (2001). "The Fight for Survival: the C&LE and the Great Depression" (PDF). Indiana Historical Society. 2012. szeptember 13. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. január 30..
{{cite web}}: Invalid|ref=harv(súgó) - Rowsome, Frank M.; Maguire, Stephen D. (1956). Trolley Car Treasury. New York: Bonanza Books. OCLC 578061777.
{{cite book}}: Invalid|ref=harv(súgó) - Brough, Lawrence A.; Grabener, James H. (2004). From Small Town To Downtown: A History of the Jewett Car Company, 1893–1919. Bloomington, IN: Indiana University Press. ISBN 0-253-34369-0.
- Demoro, Harre W. California's Electric Railways: An Illustrated Review. Glendale, CA: Interurban Press. ISBN 091-6374-742.
- Due, John F. (1966). The Intercity Electric Railway Industry in Canada. Toronto: University of Toronto Press. OCLC 238045.
- Harwood, Herbert H.; Korach, Robert S. (2000). Lake Shore Electric Railway Story. Bloomington, IN: Indiana University Press. ISBN 0-253-33797-6.
- Keenan, Jack (1974). Cincinnati & Lake Erie Railroad: Ohio's Great Interurban System. San Marino, CA: Golden West Books. ISBN 0-8709-5055-X.
- Kulp, Randolph L. (1966). History of Lehigh Valley Transit Company. Allentown, PA: Lehigh Valley Chapter, National Railway Historical Society. OCLC 4649131.
- Marlette, Jerry (1980) [1959]. Electric Railroads of Indiana. Indianapolis: Hoosier Heritage Press. OCLC 7364454.
- Meyers, Allen; Spivak, Joel (2004). Philadelphia Trolleys. Images of rail. Charleston, SC: Arcadia Publishing. ISBN 0-7385-1226-5.
- Middleton, William D. (2009). Frank Julian Sprague: Electrical Inventor & Engineer. Bloomington, IN: Indiana University Press. ISBN 0-253-35383-1.
- Schramm, Jack E.; Henning, William H.; Andrews, Richard R. (1988–1994). When Eastern Michigan Rode the Rails. Glendale, CA: Interurban Press. ISBN 0-91637-465-3.
- Springirth, Kenneth C. (2007). Suburban Philadelphia Trolleys. Charleston, SC: Arcadia Publishing. ISBN 978-0-7385-5043-5.
- Trimble, Paul C. (2005). Sacramento Northern Railway. Images of rail. Charleston, SC: Arcadia Publishing. ISBN 073-8530-522.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Németh Zoltán Ádám: Made in USA (magyarul)
- Vonat az utca közepén (magyarul)
- Balogh Zsolt: Tömegközlekedési rendszerek a metrón túl (magyarul)
- Central Electric Railfans Association (angolul)
- Pacific Electric Railway Historical Society (angolul)
- East Penn Traction Association (angolul)
