Kanjane
| Kanjane | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Drniš |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22321 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 348 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 51′ 24″, k. h. 16° 15′ 08″43.856627°N 16.252161°EKoordináták: é. sz. 43° 51′ 24″, k. h. 16° 15′ 08″43.856627°N 16.252161°E | |
 | |
Kanjane falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Knintől légvonalban 20, közúton 23 km-re délre, községközpontjától 9 km-re keletre, a Knint Šibenikkel összekötő 33-as számú főúttól keletre, Dalmácia középső részén a Petrovo-mező területén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kanjane mező már a középkorban is ismert földrajzi helymeghatározás volt, amely szélesebb értelemben magában foglalta az a dombot és környékét ahol a mai Kadina Glavica található. A 14. században 1345 és 1379 között öt alkalommal is említik „campo Kanane”, illetve „Polye Kanyane” alakban.[2] Ebben az időben ez a vidék az ország egyik leghatalmasabb családjának a Nepilićeknek a birtoka volt. Területét 1522-ben foglalta el a török. Kanjane falu nevét 1530-ban a Livnói szandzsák egyik összeírásában említik először.[2] 1683-ban a velencei hadak szabadították fel a török uralom alól. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 447, 1910-ben 474 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a falu a szerb felkelők egyik támaszpontja volt. 1991-ben lakóinak 91 százaléka szerb, 8 százaléka horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. 2011-ben mindössze 3 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 447 | 0 | 364 | 400 | 433 | 474 | 401 | 507 | 510 | 514 | 495 | 444 | 367 | 233 | 17 | 3 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent Petka tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1782-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- 1 2 Academia.edu:Srednjovjekovno Brečevo i Polje Kanjane još jedan pokušaj ubikacije (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 8..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Drniš község hivatalos oldala (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
