Mali Bukovec
| Mali Bukovec | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Varasd |
| Község | Mali Bukovec |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Darko Marković |
| Irányítószám | 42231 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1809 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Mali Bukovec weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mali Bukovec témájú médiaállományokat. | |
Mali Bukovec falu és község Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Lunjkovec, Martinić, Novo Selo Podravsko, Sveti Petar és Županec települések tartoznak hozzá.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Varasdtól 31 km-re keletre, Ludbregtől 11 km-re északkeletre a Bednja és a Dráva összefolyásánál fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu 16. században keletkezett a bednjai uradalom területén. Már 1523-ban említik az itteni jobbágyokat, akik az uradalomhoz tartoztak. Ebben az időben ez a vidék gyakran ki volt téve a török támadásoknak, ezért a század közepén felépítették Veliki Bukovec várát, hogy menedéket nyújtson a környező falvak lakosságának, mely amúgy is gyér volt ezen a területen. Egy török támadást követően 1562-ben a települést és az egész uradalmat pusztaként említik. Miután 1593. július 22-én Erdődy Tamás horvát bán Sziszeknél megverte a török sereget a támadások is ritkábbak lettek és a bukoveci birtok is egyre jobban benépesült. A 16. század elején a bednjai uradalom birtokosa Frodnohar Zsigmond volt, akinek nőági leszármazottai 1555-ig voltak a falu földesurai. Ekkor I. Ferdinánd király a birtokot Tinódy Mihálynak adta, aki Székely Jakab Mihálynak adta el. A Székely család 1643-ig volt itt birtokos, amikor a család utolsó férfi tagja Székely Zsigmond is meghalt. Özvegye Csernomelji Borbála megpróbálta a jószágot átruházni sógorára Keglevich Péterre, de III. Ferdinánd ezt nem engedélyezte. A császár ekkor Veliki Bukovecet és az 1643-ig hozzá tartozó falvakat, Draskovich János grófnak adományozta, aki a birtokot uradalommá alakította át.
Az uradalomhoz a veliki bukoveci nemesi kúria és hét falu (Lunjkovec, Mali Bukovec, Martinić, Novo Selo Podravsko, Selnica Podravska, Sv. Petar Ludbreški és Županec) tartozott. Területére újabb betelepítések is történtek. 1659-ben a településen már 29 ház állt. Ebben az időben a faluban egy Szent Katalin tiszteletére szentelt fa kápolnát is említenek, mely a veliki bukoveci plébánia filiája volt. A falu 1757-1758-ban kőből új kápolnát épített. Mali Bukovec lakói 1759-ben Mária Teréziától vásártartási jogot kaptak, így ebben az időben Mali Bukovec Ludbregen kívül az egyetlen ilyen joggal rendelkező település volt a környéken. 1787-ben az első népszámlálás 87 házat és 742 lakost talált itt. A népiskola 1865-ben nyílt meg, 1883-ban az intézmény új épületet kapott. A községi közigazgatás 1885-ben költözött Kuzmincról Mali Bukovecre. Ekkor a községhez 12 település tartozott és egyike volt a ludbregi járás öt községének. 1920-ig Varasd vármegye Ludbregi járásához tartozott. 2001-ben a falunak 852, a községnek 2507 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3][4] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 2.350 | 2.709 | 2.617 | 3.158 | 3.447 | 3.589 | 3.449 | 3.596 | 3.528 | 3.566 | 3.595 | 3.333 | 2.992 | 2.724 | 2.507 | 2.212 | 1.809 |
Ludbreg községből alakították ki.
A település népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3][4] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 982 | 1.062 | 994 | 1.245 | 1.359 | 1.365 | 1.383 | 1.365 | 1.290 | 1.264 | 1.307 | 1.184 | 1.048 | 942 | 852 | 729 | 616 |
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]NK Bukovčan 27 labdarúgóklub, melyet 1927-ben alapítottak
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Szent Katalin-kápolna[5] Mali Bukovec falu déli részén, egy kis tér keleti oldalán található. Ezt a nyugat-keleti tájolású kápolnát 1757/1758-ban építette Josip Hofer kőműves. Az épület négyszögletes hajóval és valamivel keskenyebb, négyzet alakú szentéllyel rendelkezik. A szentély déli oldalához sekrestyét építettek, a bejárat elé pedig előcsarnokot emeltek, amely eredetileg nyitott volt, de mára a főbejárat ablakaira és ajtajaira nyílászárókat helyeztek. A karcsú harangtorony elülső oromzat fölött emelkedik.
- Szentháromság-oszlop.
- A Szent-Flórián-oszlop[6] a település déli részén, a Novo Selo Podravsko - Selnik út mentén található. Az oszlopot a 18./19. század fordulóján állították. Az oszlop négyszög alakú alapzaton és díszes talapzaton áll. A magas, négyzet alakú vályatos pillér klasszicista ión oszlopfővel rendelkezik. Rajta áll Szent Flórián alakja, római katona ruhájában, lobogóval, másik kezében vödör vízzel oltva a tüzet. Bár az alak alapvetően statikus, összességében késő barokk stílusú, mely a kimért, visszafogott klasszicista stílus elemeivel együtt harmonikus és egy kerek egészet alkot.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- 1 2 Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- 1 2 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- 1 2 Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1239.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3442.

