Rudina (Stari Grad)
| Rudina | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Stari Grad |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21460 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 79 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 12′ 06″, k. h. 16° 35′ 28″43.201728°N 16.591028°EKoordináták: é. sz. 43° 12′ 06″, k. h. 16° 35′ 28″43.201728°N 16.591028°E | |
 | |
Rudina falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Stari Gradhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Splittől légvonalban 38 km-re délre, Stari Grad városától 2 km-re északra, a Hvar-sziget északnyugati részén fekszik. Két fő településrésze Rudina Vela (másképpen Rudina Gospodinova) és Rudina Mola (Rudina Mala).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az első, mintegy tizenkét házat 1663-ban Pietro Scoglian családja építette Rudina Molán, akik a sziget keleti részén fekvő Gdinjről költöztek ide. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 70 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból és a turizmusból éltek. Manapság a szezonon kívüli időszakban csak kevesen élnek a faluban. A ma itt élő lakosságnak csak egy része őslakos, mivel az utóbbi években sokan települtek ide Bosznia-Hercegovinából.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 187 | 0 | 260 | 280 | 337 | 279 | 279 | 228 | 182 | 164 | 112 | 73 | 40 | 35 | 54 | 70 |
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közelében halfeldolgozó üzem működik.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A falu központja a horvát kulturális örökség része, egy a múltból itt maradt tér, ahol múlt tanújaként olajprés, gabonaőrlőmalom és egy kőoszlopon álló lámpa látható.
- A településtől az erdőn át vezető mintegy tíz perces sétával a sziget északi részének festői szépségű, kristálytiszta vizű öblei (Žukova, Lisna, Duboka stb.) érhetők el. Közülük talán a legnépszerűbb a Žukova-öböl ahol nemrég dinoszaurusz lábnyomokat is felfedeztek.
- Szintén látványosak a Kabal-félsziget félreeső öblei és barlangjai. A félsziget tetejéről késő délután a sziget egyik legszebb naplementéjében gyönyörködhetünk.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település legzsúfoltabb időszaka augusztus első fele, amikor művészeti fesztivált rendeznek. Ekkor a régi, elhagyott épületek falai között az itt élő, vagy innen elszármazott művészek alkotásai láthatók, mint például Magda Dulčićé az egyik legjobb horvát grafikusművészé.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 3..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hvar települései – Rudina (angolul)
- Stari Grad város hivatalos oldala (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Stari Grad turisztikai irodájának honlapja (horvátul), (angolul)
