Tomislav Ivić

Tomislav Ivić
Személyes adatok
Születési dátum	1933. június 30.
Születési hely	Split, Jugoszláv Királyság
Halálozási dátum	2011. június 24. (77 évesen)
Halálozási hely	Split, Horvátország
Halál oka	cukorbetegség
Sírhely	Lovrinac Cemetery (site B2, row S, #565)
Állampolgárság	jugoszláv horvát
Poszt	középpályás
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 1953–1957 RNK Split 1957–1963 Hajduk Split
Edzőség
Időszak Klub 1967–1968 RNK Split 1968–1972 Hajduk Split (utánpótlás) 1972–1973 Šibenik 1973–1974 Jugoszlávia 1973–1976 Hajduk Split 1976–1978 Ajax 1978–1980 Hajduk Split 1980–1983 Anderlecht 1983–1984 Galatasaray 1984–1985 Dinamo Zagreb 1985–1986 Avellino 1986 Panathinaikósz 1986–1987 Hajduk Split 1987–1988 Porto 1988–1990 Paris Saint-Germain 1990–1991 Atlético Madrid 1991–1992 Marseille 1992–1993 Benfica 1993–1994 Porto 1994 Horvátország (ideiglenes) 1995 Fenerbahçe 1995–1996 Egyesült Arab Emírségek 1996 Al Wasl 1997 Hajduk Split 1997–1998 Persepolis 1997–1998 Irán 1998–1999 Standard Liège 2000 Standard Liège 2001 Marseille 2003–2004 ál-Ittihád
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomislav Ivić témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Tomislav Ivić (Split, 1933. június 30. – Split, 2011. június 24.) horvát labdarúgó-középpályás, edző.

Pályafutása

Tomislav Ivić pályafutása során hét különböző országban dolgozott vezetőedzőként és négy országban szerzett csapataival bajnoki címet. and he won titles and cups in seven countries: Yugoslavia, the Netherlands, Belgium, Portugal, Spain and France. Ivić never won the league title in Greece. Nemzetközi szinten is eredményes pályafutás állt mögötte, összesen három jugoszláv, valamint egy-egy holland, belga, portugál és francia bajnoki címet nyert, ezenkívül hatszor hódította el aktuális csapatával az országos kupát, az FC Porto csapatával pedig UEFA-szuperkupát és interkontinentális kupát nyert. Azon országok közül, ahol dolgozott, egyedül Görögországban nem sikerült bajnoknak lennie.

Hazájában dolgozott az RNK Split, a Hajduk Split, a Dinamo Zagreb, valamint a jugoszláv válogatott élén. Ezen kívül olyan csapatok kispadján ült, mint a Benfica és Porto, az Atlético Madrid, a Fenerbahçe, Panathinaikósz és Ajax. Utolsó munkáját 2003-ban vállalta, az arab emírségekbeli ál-Ittihád vezetőedzője lett.

A Bajnokok Ligájában 46 találkozójából 29-et nyert meg, ez 63,0%-os győzelmi arány. Klubcsapatok mellett dolgozott szövetségi kapitányként Jugoszláviában, Horvátországban, az Egyesült Arab Emírségekben és Iránban. A horvát válogatott kispadján egyetlen találkozón ült, amikor Miroslav Blaževićet helyettesítette. Az 1996-os Ázsia-kupa döntőjét Szaúd-Arábia ellen veszítette el az Arab Emírségek csapatával.

Visszavonulása után

2001-ben orvosi tanácsra hagyott fel az edzősködéssel, igaz később ideiglenesen ült az ál-Ittihád kispadján, a belga Standard de Liège csapatánál pedig az utánpótlás csapatok koordinátoraként tevékenykedett.

Halála

2011. június 24-én, hat nappal a 78. születésnapja előtt, Splitben, szülővárosában halt meg. Ivić szívbetegségben és cukorbetegségben is szenvedett.

Források

• Tomislav Ivić adatlapja a weltfussball.de oldalon (németül)