HOGYAN KELL TÖRTÉNELMET ÍRNI Romsics Ignác: Kosáry Domokos / Helikon Kiadó
Mikor 1977-ben hosszú és kanyargós vargabetűk után Kosáry Domokos 63 évesen végre megvédhette nagydoktori dolgozatát, a bírálatokra adott válaszában a következőképp foglalta össze történetírói krédóját: „A múlt objektív valóságát vállalni úgy, ahogy volt, másokét és önmagunkét, nem a gyengeség, hanem az erő jele s egyben forrása is.” A múltat vállalni
NYOMOKBAN SZÍNHÁZAT IS Kemény Lili: Az orosz barát / Örkény Színház
Kemény Lili az Örkény Színház felkérésére írt színdarabot az elmúlt huszonöt évünkről, de ez lehetne akár harmincöt is, valamint a jelenetek amolyan cseppben a tenger-féle sűrítményként működnek. Legalábbis a szándék szerint, gondolom. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
KI ŐRZI AZ ŐRZŐKET? Dominik Moll: 137-es akta – Egy belső jelentés
Mi történik, ha a rend őrei rendet bontanak? A franciáknál külön ügyosztály foglalkozik ezekkel az esetekkel, Dominik Moll elszánt hőse pedig éppen egy ilyen ügyben nyomoz. De győzhet-e az igazság? A 137-es akta egy morális csapdahelyzetben ragadt feszes nyomozás története, egészen közelről megmutatva. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
MOZART ÉS LISZT KAPCSOLATOT TEREMTCsabay Domonkos matinékoncertje, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont / Régi Zeneakadémia
Miről szól a művészet? A túlságosan is általános kérdésre sokféle válasz adható, de az egyik érvényes felelet biztosan ez: a kapcsolatteremtésről. A zeneszerző művei közvetítő közegében teremt kapcsolatot a közönséggel, de az előadó is hasonló egymásra találást remél, a zenetörténet legszebb pillanataiban pedig különböző korok nagy alkotói reflektálnak – opusaikban – egymás gondolataira. Ez kortársak között is megesik, de kései utódok is gyakran fűznek alkotásaikban kommentárt elődeik muzsikájához. CSENGERY KRISTÓF kritikája.
ELCSERÉLT ÉLETEK Chloé Zhao: Hamnet
A színház végtelen erejéről, a múlhatatlan szeretetről, a mindent felforgató gyászról szól Chloé Zhao várva várt filmje, a Hamnet, amiben mellesleg egy William Shakespeare nevű figura is feltűnik a vásznon. Elő a zsebkendőkkel! JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
AZ OTTHONOD OTT VAN, AHOL A KUTYÁD IS Craig Gillespie: Supergirl
Az Én, Tonya rendezője szétcsúszott, flegmábbra vett traumatúlélőként próbálja izgalmasra rajzolni Superman unokahúgát – felemás sikerrel. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
Hirdetés
NYOMOKBAN SZÍNHÁZAT IS Kemény Lili: Az orosz barát / Örkény Színház
Kemény Lili az Örkény Színház felkérésére írt színdarabot az elmúlt huszonöt évünkről, de ez lehetne akár harmincöt is, valamint a jelenetek amolyan cseppben a tenger-féle sűrítményként működnek. Legalábbis a szándék szerint, gondolom. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
KI ŐRZI AZ ŐRZŐKET? Dominik Moll: 137-es akta – Egy belső jelentés
Mi történik, ha a rend őrei rendet bontanak? A franciáknál külön ügyosztály foglalkozik ezekkel az esetekkel, Dominik Moll elszánt hőse pedig éppen egy ilyen ügyben nyomoz. De győzhet-e az igazság? A 137-es akta egy morális csapdahelyzetben ragadt feszes nyomozás története, egészen közelről megmutatva. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
FIGARO FENN, FISCHER BENN Mozart: Figaro házassága / Wiener Staatsoper
Barrie Kosky izgalmas, ellentmondásos és jelentékeny rendezése, minden modern külsősége és izgágasága dacára Beaumarchais történetét állította színpadra Bécsben. Méghozzá nem a zene ellenében, hanem annak szolgálatában. Mit is mondott Mozart? A szavak, mint a zene szolgálóleányai. GYENGE ENIKŐ kritikája.
AZ OTTHONOD OTT VAN, AHOL A KUTYÁD IS Craig Gillespie: Supergirl
Az Én, Tonya rendezője szétcsúszott, flegmábbra vett traumatúlélőként próbálja izgalmasra rajzolni Superman unokahúgát – felemás sikerrel. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.
MUSKÁTLITÓL A GINKGÓIG: AVATAR A BOTANIKUS KERTBEN Enyedi Ildikó: Csendes barát
Láthatóvá lett gondolat, tapinthatónak érzett tekintet, hallhatóvá tett érzelem - világunk megfoghatatlan dimenzióinak tudományos, emberi és művészi kísérletei 120 év és egy ősöreg ginkgo fa ágai alatt. Enyedi Ildikó varázslatos moziélménye lehetőséget teremt számunkra látni azt, ami nincs, és tudni azt, ami láthatatlan. GYENGE ZSOLT ELEMZÉSE.
SÁRKÁNYDOMBI MESÉK Fábián Tamás: Bravúros mutatványok, amiket senki se látott / Corvina Kiadó
A jövőben, de a nagyon közeli jövőben játszódik Fábián Tamás első regénye, a Bravúros mutatványok, amiket senki se látott. Szereplői fiatal felnőttek, akik egyre rosszabb környezeti viszonyok közt élnek és dolgoznak, kritikusak a rendszerrel szemben, és küzdenek az alkotásért, aminek hol ez, hol az, hol saját maguk állják útját. Életre kelnek vajon ezek a figurák, vagy ott maradnak a monitor négyszögébe zárva? IVÁN ILDIKÓ KRITIKÁJA.
CSOKORETTO BOKORETTO NEM HAL BELE AZ UNALOMBA Georg Büchner – ifj. Vidnyánszky Attila – Németh Nikolett: @LL3t4rgIA / Vígszínház
Azok a (nem csak színházi) tartalmak, amelyek a „mai fiatalokról”, vagyis az internetet már alapvetésnek érzékelő, úgynevezett Z generációról szólnak, könnyen átcsaphatnak kellemetlen fiataloskodásba. Sokszor inkább annak a lenyomatai, ahogyan az idősebbek elképzelik az érthetetlen fiatalságot. Nem kicsit tartottam ettől, amikor először megláttam a @LL3t4rgIA címet – de mint az hamar kiderült, szerencsére hiába. SZABÓ RÉKA DOROTTYA KRITIKÁJA.
MESEBELI-EVILÁGI Tóth Marcsi: Erdő van idebent / Magvető Kiadó
A kortárs irodalom jó hozzánk, minden évben megajándékoz bennünket egy-egy meglepetésszerű novelláskötettel. Az idei meglepetés Tóth Marcsitól érkezett. Az Erdő van idebenn felidézi a kilencvenes-kétezres évek félmúltját, és egy régen látott helyszínt: Észak-Magyarországot. A novellafüzér egyes darabjaiban az azonos főszereplők mellett egyedi, de persze ismerős mellékszereplők jönnek-mennek. És nézzük-nézzük a borítót, de nem látjuk a fától az erdőt. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA.
ÖLDÖKLŐ VERSENYSZELLEM Park Chan-wook: Nincs más választás
Park Chan-wook ezúttal átfogó szociális keretbe rendezi sok szempontból ismerős, más aspektusaiban mégis meghökkentő, emberi természetet egyszerre reális és szimbolikus mederbe terelő lélektani drámáját. És ezt aligha tehetné ennél szórakoztatóbban. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
Hirdetés
LOLA BLAU ÚJ TÖRTÉNETE Lola Blau története / Radu Stanca Nemzeti Színház, Német Tagozat, Szeben
A Boldizsár Emőke játszotta monomusical kérdésfeltevései által lesz több, mint egy színésznői bravúrprodukció. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: MUCSI ZOLTÁN
Ha van színész, aki bejárta a szakma összes lehetséges formáját, Mucsi Zoltán biztosan az. Csáki Judit a szamárlétráról, a szabadúszásról, a színházalapításról, a színházmegszűnésről kérdezi őt – és még sok minden másról, ami mind színház. És van véleménye – meg tapasztalata.
„PRÓBÁLKOZTAM, HOGY ÖNMAGAM LEGYEK.” Bálványállítás. El Kazovszkij kiállítása / Godot Galéria
Élesen emlékszem arra a pillanatra, amikor először álltam El Kazovszkij művei előtt. Művészettörténet szakos egyetemista voltam, a pécsi Modern Magyar Képtárba mentünk tanulmányi kirándulásra. Azt rögtön felfogtam, hogy valami olyasmit látok, amit soha korábban; olyan titokzatos, idegen és érzéki világba kalauzol a művész, amely elemi erővel borul rám. ŐRY JÚLIA ÍRÁSA.
„AZ IGAZI JÓ KÍVÁNSÁG AZ LENNE, HA LE KELLENE HÚZNUNK A ROLÓT” Beszélgetés Bass Lászlóval és Fábián Gáborral
December közepén zajlott a mélyszegénységről szóló interaktív színházi társasjáték, a Szociopoly 500. előadása. Az alkotókkal a színház nemlétező társadalmi hasznáról, az előadás legextrémebb helyszínéről beszélgettünk, meg arról, hogy lehet-e tisztességesen nyerni, és hogy kiknek kellene részt venni a játékban. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA.
PICASSO TÜKÖRORSZÁGBAN Pedro Almodóvar–Samuel Adamson: Mindent anyámról / Budaörsi Latinovits Színház
Ha feltesszük a triviális kérdést – és hogyan is kerülhetnénk ezt meg –, miért állítsunk színpadra ikonikus filmsikereket, a Mindent anyámról válasza egyértelmű: azért, hogy az előfeltevésekkel szemben valami egészen mást láthassunk viszont. LAPPINTS ESZTER KRITIKÁJA.
KULTURÁLIS KÉTSÉGBEESÉS Anne Applebaum: A demokrácia alkonya / Európa Könyvkiadó
A demokrácia alkonya című új kötetében Anne Applebaum azt vizsgálja, hogy a berlini fal leomlásától, a kelet-európai rendszerváltozástól máig hogyan jutottak ismét egyre nagyobb szerephez az antidemokratikus jelenségek Európában és Amerikában egyaránt, és hogyan tette magáévá az autoriter politizálás elveit számos hajdani demokratikus véleményformáló. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA.
JÓL TEMPERÁLT ERŐSZAK Heilig Blut / Staatstheater Nürnberg
Gáspár Ildikó 2025 nyarán bemutatott nürnbergi rendezése egy deklaráltan antifasiszta regény adaptációja, amelyet a bürokrácia személytelen nyelvén írtak meg. Szüzséjében a krimi, a mese, a passió és a társadalmi szatíra játszik egymásba. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
„EGY OLYAN TÖRTÉNET, AMI EMLÉKEZTET RÁ, HOGY MINDEN ELMÚLIK” Beszélgetés Kókai Tündével
Puskás Panni három nő monológjára épülő Megmenteni bárkit című regényének színpadi adaptációját Gálhidy Sára rendezésében december 19-én mutatják be az Örkény Stúdióban. A Nővér szerepét alakító Kókai Tünde ugyanott egy másik történet főszereplője is, a Tolnainé Kassai Margit 1944-45-ös naplójegyzeteiből készült monodrámáé, az Ostromdresszé. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.
ERŐ, EGYENSÚLY Marina Abramović / Albertina, Bécs
A modern performansz prófétanőjének kiállításáért ezúttal nem kell Londonig utazni, idén októbertől a Hermann Nitsch-i esztétika és a bécsi akcionizmus otthonában, a bécsi Albertina Modernben vár minket retrospektív kiállítása, amely re-perfomanszokkal és interaktív elemekkel kísérletezik, hogy minél közelebb kerüljünk az időhöz, a csendhez és ahhoz a tudatossághoz, ami életműve egészét végigkíséri, s melynek gyökerei a buddhizmusig vezetnek vissza. Több nagyintézmény, köztük a Bank Austria Kunstforum Wien, a Royal Academy of Arts, London és a bécsi Albertina összefogásában jött létre a tárlat. MARTINCSÁK KATA BESZÁMOLÓJA.
















