Tribalj
| Tribalj | |
 | |
| A Tribalji-tó | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Vinodol |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivica Crnić |
| Irányítószám | 51243 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 596 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 15″, k. h. 14° 40′ 45″45.220833°N 14.679167°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 15″, k. h. 14° 40′ 45″45.220833°N 14.679167°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tribalj témájú médiaállományokat. | |
Tribalj falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Vinodolhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fiumétól délkeletre, a Drivenikből Grižanébe menő út mellett, a Crikvenicára vezető út kereszteződésében fekszik. A falutól nyugatra található a horgászok kedvelt pihenőhelye a Tribalji-tó.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A római korban itt haladt át az Itáliából Split irányába menő kereskedelmi út. Az út közelében a Soplja-hegyen római őrtorony állt. Tribalj területén már a kora középkorban település volt, melyet valószínűleg a 8. században betelepülő horvátok ősei alapítottak. Ezt bizonyítja, hogy Stranče nevű településrészén ószláv temetőt tártak fel, melyet a 8. és 11. század között használtak. Templomát 1323-ban, 1412-ben és 1449-ben is említik, de önálló plébániává csak 1804-ben vált. Ekkor a templomot is bővítették. Iskolája már 1700-ban működött. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, a nők tejtermékek előállításával, Crikvenica háztartásainak tejjel és tejtermékekkel való ellátásával foglalkoztak. A településnek 1857-ben 833, 1910-ben 1187 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Novi járásához tartozott. A két háború között Jugoszlávia része volt. 1941 tavaszán olasz csapatok szállták meg és április 10-én német és olasz gyámság alatt létrejött a Független Horvát Állam. Tribalj csak 1943-ban lett önálló területi egység, addig a templomtól északra eső rész Drivenikhez, a tőle délre eső rész Grižane-Belgradhoz tartozott. 1943 őszén az olasz kapitulációt követően német csapatok szállták meg. 1945 áprilisában szabadult fel és ismét Jugoszlávia része lett. Vízierőművének építését még 1939-ben kezdték meg, de csak 1952. május 1-jén indult meg a működése. A mezőgazdaság és az állattartás ekkor háttérbe szorult, a lakosok közül sokan az erőműben kezdtek dolgozni. 2011-ben 610 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 833 | 997 | 1030 | 1107 | 1228 | 1187 | 1090 | 1084 | 795 | 898 | 785 | 710 | 627 | 625 | 612 | 610 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mária látogatása Erzsébetnél (Sarlós Boldogasszony) tiszteletére szentelt temploma középkori eredetű, először 1323-ban említik. A hagyomány szerint helyén egykor egy kisebb Szűz Mária kápolna állt. Kertjében 9. századi óhorvát sírokat találtak. A templom 1804-ben plébániatemplom lett, ekkor átépítették és bővítették. Főoltára tiroli mester alkotása. Nemrég a homlokzatát renoválták. Búcsúünnepe július 2. melyet a tribaljiak „Jelisaftinának” neveznek. Ezen a napon a faluban népünnepélyt tartanak számos kulturális és művészeti programmal.
- Stranča nevű határrészén 8. – 11. századi ószláv temetőt tártak fel. A sírokra 1902-ben a Tribaljba vezető út építésekor bukkantak. A régebbi sírokban főként használati tárgyakat, a későbbiekben ékszereket, fülbevalókat, függőket, nyakláncokat, gyűrűket találtak. A strančai temető a második leggazdagabb feltárt temető az országban, mely betekintést nyújt a horvátok őseinek anyagi és lelki kultúrájába. A leleteket a fiumei tengermelléki történeti múzeumban őrzik.
- A Tribalji-tó különleges bájt nyújt a falu képének. Neki köszönhetően Tribalj a horgászok, sárkányrepülők, siklóernyősök kedvelt paradicsoma, de sokan kerékpározni, vagy éppen csak sétálni járnak ide.
- A Tribaljhoz tartozó Belobrajići falucskában az 5-ös szám alatt található egy védett, hagyományos építésű lakóépület magas fallal határolt kerttel.[4] Az épület háromemeletes, két ütemben épült: a földszint a 19. század eleji, az emeletet 1892-ben építették, míg a legutolsó átalakításokra a 20. század második felében került sor. A ház masszív kő építésű, L alaprajzú, nyeregtetős épület. A kertben található még egy értékes gazdasági épület, valamint az 1940-es években épült ciszterna.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. augusztus 8..
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7279.
